A kosaram
0
80%-ig
még
5 db

Szónoklattan

Szerző
Szerkesztő
Fordító

Kiadó: Kalligram Könyv- és Lapkiadó Kft.
Kiadás helye: Pozsony
Kiadás éve:
Kötés típusa: Fűzött kemény papírkötés
Oldalszám: 859 oldal
Sorozatcím:
Kötetszám:
Nyelv: Magyar  
Méret: 22 cm x 16 cm
ISBN: 978-80-7149-961-9
Értesítőt kérek a kiadóról

A beállítást mentettük,
naponta értesítjük a beérkező friss
kiadványokról
A beállítást mentettük,
naponta értesítjük a beérkező friss
kiadványokról

Fülszöveg

QUINTILIANUS Szónoklattan nemcsak a retorika kézikönyve, hanem minden szellemtudományé is. A legigényesebb és a legrészletesebb antik retorika, amely magában foglalja a grammatikát és a legteljesebb antik stíluselméletet, sőt az irodalomkritikát is. Mint ilyen az irodalomtudomány alapkönyvének is tekinthető, mely a huszadik század nyelvészeti gondolkodására kitörölhetetlenül rányomta bélyegét, de tekinthető a római jogi gondolkodás és bírósági gyakorlat kincsesbányájának is, mivel korabeli és korábbi jogi esetek sokaságát elemzi. Hasonlóképpen meghatározható az etika, a pedagógia és a pszichológia alapműveként is. A 20. századi irányzatok mindegyike Quintilianusban látta ősforrását, például retorika mint jelentés, retorika mint etikai érték, retorika mint a motívumok kutatása, retorika mint az érvelés tudománya, retorika mint stílus, retorika mint műelemző módszer, retorika mint fogalmazástanítás. Éppen ez a tény bizonyítja, hogy quintilianusi értelemben egyetlen retorika létezik,... Tovább

Fülszöveg

QUINTILIANUS Szónoklattan nemcsak a retorika kézikönyve, hanem minden szellemtudományé is. A legigényesebb és a legrészletesebb antik retorika, amely magában foglalja a grammatikát és a legteljesebb antik stíluselméletet, sőt az irodalomkritikát is. Mint ilyen az irodalomtudomány alapkönyvének is tekinthető, mely a huszadik század nyelvészeti gondolkodására kitörölhetetlenül rányomta bélyegét, de tekinthető a római jogi gondolkodás és bírósági gyakorlat kincsesbányájának is, mivel korabeli és korábbi jogi esetek sokaságát elemzi. Hasonlóképpen meghatározható az etika, a pedagógia és a pszichológia alapműveként is. A 20. századi irányzatok mindegyike Quintilianusban látta ősforrását, például retorika mint jelentés, retorika mint etikai érték, retorika mint a motívumok kutatása, retorika mint az érvelés tudománya, retorika mint stílus, retorika mint műelemző módszer, retorika mint fogalmazástanítás. Éppen ez a tény bizonyítja, hogy quintilianusi értelemben egyetlen retorika létezik, amely komplex rendszerként képes a komplex ember értelmét és érzelmeit ugyanúgy megszólítani, mint az ösztönvilágát. Vissza

Tartalom

BEVEZETÉS (Adamik Tamás)
Quintilianus élete 17
Az Institutio oratoria felépítése és eszmeisége 27
Az Institutio oratoria hagyományozása 43
Quintilianus Magyarországon 46
Quintilianus, az európai humanizmus nevelője 56
Bibliográfia 59
Quintilianus levele Tryphóhoz (Krupp József fordítása) 63
ELSŐ KÖNYV (Krupp József fordítása) 65
Előszó
A mű keletkezésének körülményei, sajátos jellege és felépítése 67
Első fejezet
Hogyan kell tanítani az elemi ismereteket? 71
Második fejezet
Magánoktatás vagy iskola? 78
Harmadik fejezet
A különböző képességű gyerekekkel való bánásmód 83
Negyedik fejezet
Grammatika: hangok 85
Szófajok 89
Ötödik fejezet
Nyelvhelyesség 93
Barbarizmus 93
Barbarizmus a beszédben 96
Szolecizmus 99
Latin és idegen szavak 103
Egyszerű és összetett szavak 105
Hatodik fejezet
A helyes beszéd alapelvei 107
Értelem: analógia 107
Etimológia 112
Régiség 114
Tekintély 115
Nyelvszokás 116
Hetedik fejezet
Helyesírás 116
Nyolcadik fejezet
Olvasás kisgyermekek számára 122
Olvasás érettebb korosztály számára 124
Kilencedik fejezet
Retorikai előgyakorlatok (progümnaszmata) a grammatikusnál 126
Tizedik fejezet
Ismernie kell-e más tárgyakat is a jövendőbeli szónoknak? 127
Zene 129
Geometria 134
Tizenegyedik fejezet
Az első ismerkedés az előadásmóddal és a taglejtéssel 137
Tornagyakorlatok 138
Tizenkettedik fejezet
Szabad-e gyermekkorban egyszerre több tárgyat tanulni? 140
MÁSODIK KÖNYV (Polgár Anikó és Csehy Zoltán fordítása) 145
Első fejezet
Mikor bízzuk a gyereket a rétorra? 147
Második fejezet
A tanár jelleme és kötelességei 149
Harmadik fejezet
Vajon mindjárt a legjobb tanárt kell választanunk? 152
Negyedik fejezet
Előgyakorlatok a rétornál 154
Ötödik fejezet
Szónokok és történetírók olvasása a rétornál 161
Mely szerzőket olvassunk először? 164
Hatodik fejezet
A vázlat és a javítás 165
Hetedik fejezet
A memorizálás 166
Nyolcadik fejezet
Vajon mindenkit tehetsége szerint kell tanítani? 167
Kilencedik fejezet
A tanulók kötelessége 170
Tizedik fejezet
Az iskolai próba- és mintabeszédek haszna 171
Tizenegyedik fejezet
Szükséges-e a retorika szabályrendszerének ismerete? 173
Tizenkettedik fejezet
Miért tartják a képzett szónokot általában tehetségesebbnek? 175
Tizenharmadik fejezet
Mennyire kell igazodnunk a szónoki művészet szabályaihoz? 177
Tizennegyedik fejezet
A teljes mű felosztása 180
Tizenötödik fejezet
Mi a retorika és mi a célja? 181
Tizenhatodik fejezet
Hasznos-e a retorika? 188
Tizenhetedik fejezet
Művészet-e a retorika? 191
Tizennyolcadik fejezet
Mely művészetekből tevődik össze a retorika? 198
Tizenkilencedik fejezet
Melyik fontosabb, a tehetség vagy a tanulás? 199
Huszadik fejezet
Erény-e a retorika? 200
Huszonegyedik fejezet
Mi képezi a retorika anyagát? 202
HARMADIK KÖNYV (Kopeczky Rita fordítása) 207
Első fejezet
Retorikai szakírók 209
Második fejezet
A retorika kezdete 216
Harmadik fejezet
A retorika részei 217
Negyedik fejezet
A beszédfajták 219
Ötödik fejezet
Miből áll a szónoklattan? 222
Hatodik fejezet
Az ügyállás megállapítása 226
Hány ügyállás van? 233
Hetedik fejezet
Dicséret és feddés 245
Nyolcadik fejezet
Tanácsadó beszéd 251
Megszemélyesítés, jellemfestés 260
Kilencedik fejezet
A törvényszéki beszéd és részei 264
Tizedik fejezet
A törvényszéki beszéd fajai 265
Tizenegyedik fejezet
Főkérdés, indoklás, az ítélet tárgya, foglalat 267
NEGYEDIK KÖNYV (Adamik Tamás fordítása) 273
Előszó
Domitianus császár unokáinak nevelőjévé választja 275
Első fejezet
A szónoki beszéd részei: a bevezetés 276
Második fejezet
Az elbeszélés fajai és helye a szónoki beszédben 290
Az elbeszélés fogalma és funkciója 296
Nehéz ügyek 301
Fiktív elbeszélések 305
További korlátozások és lehetőségek az elbeszélésben 308
Harmadik fejezet
A kitérés 313
Negyedik fejezet
A tétel 316
Ötödik fejezet
A felosztás 318
ÖTÖDIK KÖNYV (Adamik Tamás fordítása) 323
Előszó
E könyv témája a bizonyítás és a cáfolás 325
Első fejezet
A retorikán kívüli bizonyítékok 326
Második fejezet
Az előzetes ítéletek 327
Harmadik fejezet
Hírnév és szóbeszéd 328
Negyedik fejezet
A kínvallatás 328
Ötödik fejezet
Az okiratok 329
Hatodik fejezet
Az eskü 329
Hetedik fejezet
A tanúk 331
Nyolcadik fejezet
A retorikán belüli bizonyítékok 336
Kilencedik fejezet
A jelek 338
Tizedik fejezet
Az érvek terminológiája 340
Az érvforrások 344
Fiktív érvforrások 357
A bizonyítékok kiválasztásának nehézségei 358
Tizenegyedik fejezet
A példák 363
Költői elbeszélések 366
Tekintély 370
Tizenkettedik fejezet
Az érvek felhasználása 372
Tizenharmadik fejezet
A cáfolás 376
Példák és más hasonló érvek cáfolata 380
Az ellenvetések megválaszolása 383
Képzeletbeli ellenvetések 385
Sorrend 386
Tizennegyedik fejezet
Miből áll az enthüméma, az epikheiréma, és hogyan lehet cáfolni őket? 388
Szillogizmus és enthüméma 392
HATODIK KÖNYV (Adamik Tamás fordítása) 395
Előszó
Életének tragédiái: meghal felesége, majd egymás után két fia 397
Első fejezet
A befejezés 400
Második fejezet
Az érzelmek felosztása. Hogyan keltsünk érzelmet? 411
Pathosz és Éthosz 412
Harmadik fejezet
A nevetésről 418
A nevettetés eljárásai 425
Negyedik fejezet
A vita 441
Ötödik fejezet
Ítélet és megfontolás 445
HETEDIK KÖNYV (Gonda Attila fordítása) 449
Előszó
A felosztás, az elrendezés fontossága 451
Első fejezet
Az elrendezés 452
Egy részletesen elemzett példa 459
Második fejezet
Felosztás a következtetésen alapuló ügyállásban 464
Harmadik fejezet
Felosztás a meghatározáson alapuló ügyállásban 475
Negyedik fejezet
Felosztás minőségi ügyállásban 482
Ötödik fejezet
Felosztás a törvényi ügyállásban 491
Hatodik fejezet
A törvény betűje és szelleme 493
Hetedik fejezet
Ellentmondó törvények 495
Nyolcadik fejezet
A szillogizmus 497
Kilencedik fejezet
Kétértelműség 499
Tizedik fejezet
Hasonlóság az ügyállások között 502
NYOLCADIK KÖNYV (Adamik Tamás fordítása) 505
Előszó
A módszer fontossága 507
A 2-7. könyv témái 508
A stílus fontossága 509
Első fejezet
A kifejezésmód, a stílus 512
Második fejezet
A világosság 513
A homályosság 515
Harmadik fejezet
Az ékességről 518
Az egyes szavak 520
A szókapcsolatok 525
Negyedik fejezet
A nagyítás és a kicsinyítés 535
Ötödik fejezet
A mondások 540
Hatodik fejezet
A szóképek 547
KILENCEDIK KÖNYV (Adamik Tamás fordítása) 563
Első fejezet
Különbségek az alakzatok és a szóképek között 565
Második fejezet
A gondolatalakzatok 573
Harmadik fejezet
A szóalakzatok 595
Grammatikai szóalakzatok 596
Retorikai szóalakzatok hozzáadással 602
Retorikai szóalakzatok elvétellel 608
Hangzáson alapuló retorikai szóalakzatok 610
Egyéb állítólagos szóalakzatok 615
Befejezés 618
Negyedik fejezet
A szófűzés és fontossága 619
A szórend 622
A kapcsolás 624
A ritmus 627
Ritmus a szövegben 630
A verssorokat kerülni kell 632
A verslábak használata 633
A pedantéria kerülendő 639
A szófűzés fajainak használata 641
TIZEDIK KÖNYV (Simon L. Zoltán fordítása) 647
Első fejezet
A gondolatok és a szavak bőségének megszerzése 649
Milyen szerzőket olvassunk? 657
A görög szerzők kritikai áttekintése 659
A római szerzők kritikai áttekintése 668
Második fejezet
Az utánzás 680
Harmadik fejezet
Hogyan írjunk? 685
Negyedik fejezet
Hogyan javítsunk? 691
Ötödik fejezet
Az írásbeli gyakorlatok fajai 692
Hatodik fejezet
A gondolkodás 698
Hetedik fejezet
A rögtönzés készségének megszerzése és megőrzése 700
TIZENEGYEDIK KÖNYV (Tordai Éva fordítása) 707
Első fejezet
Az illőség 709
Az öndicséret 712
Illőség az előadásmódban és a stílusban 714
Illőség a körülményekben 717
Kényes kérdések 720
Második fejezet
Az emlékezet 727
Az emlékezés művészete 728
Harmadik fejezet
Az előadásmód 736
A jó előadásmód négy ismérve 741
A taglejtés 747
A fej és az arc 748
A nyak, a váll, a kar 750
A kéz 751
A testbeszéd 756
A láb 757
A ruházat 759
Az előadásmódot befolyásoló tényezők 762
A szónok viselkedése beszéd közben 763
A gondolatok és a szavak 767
TIZENKETTEDIK KÖNYV (Adamik Tamás fordítása) 771
Előszó
A könyv újdonsága: a szónok alakja és tevékenysége 773
Első fejezet
Szónok csak becsületes ember lehet 774
Második fejezet
A szónok erkölcsi nevelése 782
Melyik filozófiai iskola a leghasznosabb? 786
Harmadik fejezet
A szónoknak szüksége van jogi ismeretekre 789
Negyedik fejezet
Ismernie kell a történelmet is 791
Ötödik fejezet
A szónok felkészültsége 792
Hatodik fejezet
Mikor kezdje ügyvédi tevékenységét? 794
Hetedik fejezet
Mire kell ügyelnie a szónoknak peres ügyek vállalásakor? 796
Nyolcadik fejezet
A peres ügy tanulmányozása 798
Kilencedik fejezet
Mire kell ügyelni előadás közben? 801
Tizedik fejezet
A stílusnemek 804
Atticisták és asianisták 808
A latin és a görög nyelv különbsége 810
A természetes ékesszólás 813
Az írott és a mondott beszédek 815
A három stílusnem 816
Tizenegyedik fejezet
A visszavonulás 820
Rövidítésjegyzék 827
Tárgymutató 836
Névmutató 846

Marcus Fabius Quintilianus

Marcus Fabius Quintilianus műveinek az Antikvarium.hu-n kapható vagy előjegyezhető listáját itt tekintheti meg: Marcus Fabius Quintilianus könyvek, művek
Megvásárolható példányok

Nincs megvásárolható példány
A könyv összes megrendelhető példánya elfogyott. Ha kívánja, előjegyezheti a könyvet, és amint a könyv egy újabb példánya elérhető lesz, értesítjük.

Előjegyzem
konyv