1.117.306
kiadvánnyal nyújtjuk Magyarország legnagyobb antikvár könyv-kínálatát
Az iparművészet könyve I-III.
Szekszárd
| Kiadó: | Babits Kiadó |
|---|---|
| Kiadás helye: | Szekszárd |
| Kiadás éve: | |
| Kötés típusa: | Fűzött kemény papírkötés |
| Oldalszám: | 1.808 oldal |
| Sorozatcím: | Az iparművészet könyve |
| Kötetszám: | |
| Nyelv: | Magyar |
| Méret: | 25 cm x 17 cm |
| ISBN: | 963-9272-56-6 |
| Megjegyzés: | Az 1902., 1905. és 1912. években, az Athenaeum Irodalmi és Nyomdai Részvénytársulat által kiadott mű reprint változata. Fekete-fehér fotókat, árbákat, színes képeket, kihajtható mellékleteket tartalmaz. |
Értesítőt kérek a kiadóról
Értesítőt kérek a sorozatról
A beállítást mentettük,
naponta értesítjük a beérkező friss
kiadványokról
naponta értesítjük a beérkező friss
kiadványokról
A beállítást mentettük,
naponta értesítjük a beérkező friss
kiadványokról
naponta értesítjük a beérkező friss
kiadványokról
Tartalom
| I. kötet | |
| Gróh István: A művészi stilusok fejlődése | 1 |
| Egyiptomi művészet | |
| Ó- és Uj-Kaldea építészete | |
| Assyr építkezés | |
| Ó-Perzsa építés | |
| Hindu építés | |
| Kinai építés | |
| Japán művészet | |
| Görög művészet | |
| Római művészet | |
| Az ókeresztény stilus | |
| A byzanczi stilus | |
| Arab-mór stilus | |
| Román stilus | |
| Csúcsives stilus | |
| Renaissance stilus | |
| Franczia renaissance | |
| A német renaissance stilus | |
| Barock stilus | |
| XIV. Lajos stilusa | |
| XV. Lajos stilusa: a rococo | |
| XVI. Lajos stilusa | |
| Empire stilus | |
| Korunk stilusa | |
| Magyar stilus | |
| Magyar ornamentika | |
| Marczali Henrik: Az iparososztály fejlődése Magyarországon | 37 |
| Az ősmagyarok ipara | |
| A honi iparososztály eredete | |
| Udvarnokok | |
| Fényűzés | |
| A városok felszabadulása | |
| Munkafelosztás | |
| A honi ipar hiányai | |
| A városok országrendisége | |
| A czéhek | |
| Czéhszabályok | |
| Mátyás kora | |
| Az életmód átalakulása | |
| Könyvnyomtatás | |
| A török hódítás hatása | |
| Bethlen Gábor | |
| A városok nemzetisége | |
| Debreczen | |
| Az ausztriai befolyás | |
| A magyar ipar elnyomása | |
| József császár kora | |
| A hazai ipar hanyatlása | |
| Új czéhek | |
| Az iparososztály szétterjedése | |
| Új iparágak gyára | |
| Széchenyi; a czéhek eltörlése | |
| Iparszabadság | |
| Kossuth | |
| Országos védegylet | |
| Első pesti kiállítás | |
| Gyáralapító társaság | |
| Ráth György: Az érem | 63 |
| Az érmészet önálló tudományág | 65 |
| A gyűjtők befolyása az érmészet fejlődésére | |
| Római éremgyűjtés | |
| Az antik műemlékek iránti érdeklődés föléledése | |
| Az antik érmek gyűjtői Olaszországban | |
| Éremgyűjtés túl az Alpeseken | |
| Az antik érmészet irodalma: XIV. XV. század | |
| XVI. század | |
| Erdélyi írók | |
| Echkel József rendszere | |
| Újkori írók | |
| Az újabbkori érmészet külföldi irodalma | |
| Magyarországi éremgyűjtők, XVI. század | |
| XVII. század | |
| A hazai éremgyűjtés a XVIII. századtól kezdve | |
| A magyarországi érmészet hazai irodalma | |
| Schoenvisner István | |
| A Nemzeti Muzeum éremtára | |
| Aristoteles a cserekereskedés átalakulásáról | 89 |
| Az ókor nomád népeinek rendes értékmérője | |
| A cserekereskedés az ókor keleti államaiban | |
| Egy ó-egyiptomi bazár képe | |
| A súlymértékek közös forrása | |
| A babyloniai súlyrendszer elsőbbsége | |
| C. F. Lehmann új elmélete | |
| Brugsch basa véleménye | |
| F. Hultsch fellép Egyptom elsőbbsége mellett | |
| A súlyok feltalálása kérdésének mostani állása | |
| A fémdaraboknak, mint értékmérőknek, forgalma az érem feltalálása előtt | |
| Az érem feltalálása | |
| Az érmek anyaga | |
| Az érmek alakja | |
| Az érmek díszitése | |
| A pénzverési jog | |
| Az érmelés technikája | 108 |
| A próbálás | |
| Az olvasztás és öntés | |
| A nyujtás és izzítás | |
| A lapkavágás | |
| A súlyegyeztetés | |
| A szélezés | |
| A festés és étetés | |
| Az éremverés | |
| A bélyegzők készítése | |
| Pénzverő műhelyek | |
| Történeti áttekintés. Görög érmek. | 129 |
| I. korszak. Kr. e. 700-ik évtől 481-ig | |
| II. korszak. Kr. e. 485-től 415-ig | |
| III. korszak. Kr. e. 415-től 336-ig | |
| IV. korszak. Kr. e. 336-tól 280-ig | |
| V. korszak: Kr. e. 280-tól 146-ig | |
| VI. korszak. Kr. e. 146-tól 27-ig | |
| VII. korszak. Kr. e. 27-től Kr. u. 268-ig | |
| Róma érmelése | 142 |
| A köztársaság éremrendszere | |
| A császárság éremrendszere | |
| A római birodalom kettészakadása | |
| A közép- és újkor éremügye | 168 |
| A denár egyeduralma. Nagy Károly kora | |
| A karolingi denár fő typusai | |
| XI. század | |
| A mohamedán Kelet érmelése a középkorban | |
| A bracteat | |
| Aranyérmek | |
| Augustalis | |
| Realis (Saluto) | |
| Florinus | |
| Zecchio (Ducato) | |
| Mouton-Angle | |
| Chaise d'or | |
| Rosenobel | |
| A garas | |
| Teston, Dicken | |
| A tallér | |
| Piaster | |
| Maria Theresia tallér | |
| Magyarország őslakóinak érmelése | 185 |
| A kelták | |
| A bojok | |
| Eraviscus kelta törzs | |
| A dákok pénzverése | |
| Felső-Moesia | |
| Az árpádházbeli királyok érmei | |
| A vegyes házbeli királyok érmei | |
| Erdély önálló érmelése | |
| A Habsburg-ház érmelése | |
| Magyar érmek külföldi utánzásai | |
| Az emlékérem (Medaille). | 220 |
| Római medallionok | |
| Mutatványok | |
| Echkel véleménye | |
| A contorniatok | |
| A középkori emlékérmek | |
| Az emlékérem Németországban | |
| A franczia emlékérem | |
| A magyar emékérem | |
| Dr. Áldásy Antal: A pecsétek | 309 |
| A pecsét fogalma | 311 |
| A pecsét anyaga | |
| Viaszpecsétek | |
| Bullák | |
| Aranybullák | |
| Ólompecsétek | |
| Ezüstpecsétek | |
| A pecsétek alakja | 319 |
| A megbélyegzés módja (Bestempelung) | |
| A pecsétek typusa | 322 |
| A pecsételés módja | 334 |
| Függő pecsétek | |
| A pecsétek föliratai | |
| A pecsétek fejlődése művészi szempontból | 338 |
| A pecsétek vésési módja | 344 |
| A pecsétnyomó | 348 |
| Pecséthamisitások | |
| Lyka Károly: A mozaik | 353 |
| Az antik szőnyeg, mint a görög mozaik előképe | |
| A classicus mozaik | |
| A classicus mozaik anyaga | |
| Színhatása | |
| Elhelyezése | |
| Fönnmaradt antik mozaikok | |
| Az ó-keresztény mozaik | |
| Róma | |
| Ravenna | |
| Az ó-keresztény mozaik technikai kivitele | |
| XIII. század | |
| A legújabb kor | |
| A mozaikkészítés mai módja | |
| A mozaik többi válfaja | |
| A lapmozaik | |
| Az azulejos mozaik | |
| A firenzei mozaik | |
| A római mozaik | |
| A bombay-mozaik | |
| Az indiai mozaik | |
| Dr. Éber László: A sokszorosító művészet. Általános rész I-VIII. | 383 |
| Czakó Elemér: Magyarország IX-XI. | |
| A rézmetszés és fametszés | 386 |
| A rézmetszés technikája | |
| A fametszés technikája | |
| A sokszorosító művészet kezdete | |
| A német fametszés kezdete | |
| A XV. század | |
| Olasz fametszés a XV. században | |
| A rézmetszés kezdete | |
| Első német rézmetszők | |
| Első olasz rézmetszők | |
| Sokszorosító művészet a XVI. században | 398 |
| Németország | |
| Olaszország | |
| A XVII. század | 410 |
| A rézmetszés technikája | |
| A rézmaratás művészi jelentősége | |
| A rézmaratás kezdete | |
| Jacques Callot (1593-1635) | |
| Rembrandt van Rhijn (1606-1669) | |
| Flamand metszők | |
| Franczia rézmetszők a XVII. században | |
| Olaszország | |
| Németország | |
| A hántoló modor | |
| A XVIII. század | 421 |
| Francziaország | |
| A krétarajz modor | |
| Németország | |
| Olaszország | |
| Angolország | |
| A pontozó eljárás | |
| William Hogarth (1698-1764) | |
| Aquatinta (tusmodor) | |
| Francisco Goya (1746-1828) | |
| A kőrajz (lithographia) | 428 |
| Senefelder János Alajos (1771-1834) | |
| A kőnyomás Németországban | |
| Menzel Adolf (1815-) | |
| A kőnyomás Angolországban | |
| A fametszés a XIX. században | 438 |
| A modern fametszés jellege | |
| Angolország | |
| Németország | |
| Ausztria | |
| A franczia fametszés | |
| Doré Gusztáv (1832-1883) | |
| A fametszés a többi országban | |
| Az Egyesült Államok | |
| A rézmetszés a XIX. században | 445 |
| Olaszország | |
| Francziaország | |
| Németország | |
| Mandel Ede (1810-1882) | |
| Jacoby Lajos (1828-) | |
| Az aczélmetszés | |
| Európa többi állama | |
| A rézmaratás a XIX. században | 452 |
| Francziaország | |
| Németország | |
| Angolország | |
| Amerika | |
| Európa többi országa | |
| A színes sokszorosítás | |
| A színes fametszés Japánban | |
| A színes réznyomás | |
| Magyarország sokszorosító művészete | 485 |
| Külföldi metszetek behozatala | |
| Honter János | |
| A sárvári nyomda fametszetei | |
| Wagner Bálint brassói nyomdász | |
| Jacobus Lucius Transsylvanus | |
| Egyéb XVI. századbeli könyvillustratiók | |
| Ötvös-rézmetszők | |
| Felső-Magyarország sokszorosító művészete a XVII. század végéig | 487 |
| Nyugati Magyarország sokszorosító művészete a XVII. században | |
| Pozsony, Nagyszombat | |
| A nagyszombati kalendariumok és dissertatiók | |
| A XVIII. század | 498 |
| A főváros mint a sokszorosító művészetek központja, XIX. század | |
| Vidéki művészek | |
| Mayer István és hatása | |
| Külföldön élő magyar mesterek | |
| Barabás Miklós | 510 |
| A fametszés divata | |
| Morelli Gusztáv | |
| Doby Jenő | |
| Rauscher Lajos és a Paczka házaspár | |
| II. kötet | |
| Dr. Ráth István: Glyptika | 1 |
| A glyptika viszonya az éremveréshez | 3 |
| Etymologia | |
| Felhasznált kövek | |
| A gyémánt feldolgozása | |
| Technika | |
| A vésett kövek gyűjtése | 7 |
| Byzanc. Középkor | |
| XIV. és XV. század | |
| Gyűjtési szenvedély a legújabb korban | |
| Jelenlegi nagyobb gyűjtemények | |
| Egyéb közgyűjtemények | |
| Újabb magángyűjtemények | |
| Magyar Nemzeti Múzeum | |
| Hazai magángyűjtemények | |
| A glyptika története | 13 |
| Ókor | |
| Egyptom | |
| Chaldaea | |
| Assyria | |
| Persia | |
| Hittiták | |
| Phoenicia | |
| Zsidók | |
| India | |
| Etruria | |
| Mykene | |
| Görögország | |
| Archaikus stilus | |
| A görög glyptika fénykora | |
| A signatura hitelességének megállapítása | |
| Az antik gemmoglyphek | |
| Róma | |
| Fényűzése | |
| Művészei | |
| Ó-keresztény gemmák | |
| Byzanc | |
| Középkor | 32 |
| Cinqueccento | |
| Újkor. XVII. század | 37 |
| XVIII. és XIX. század | |
| A glyptika Magyarországon | 41 |
| A glyptika egyéb tárgyai | 42 |
| Antik kor | |
| Nápolyi múzeum | |
| Bécsi gyűjtemény | |
| Berlin | |
| Habsburgok | |
| Párisi koronakincs | |
| Müncheni Reiche Kapelle | |
| Dresda. Grünes Gewölb | |
| Hazai gyűjtemények | |
| A gemmák foglalása | |
| China | |
| A glyptika irodalma | |
| Diner-Dénes József: Az elefántcsontfaragás | 55 |
| Az elefántcsontfaragás jelentősége | |
| Az elefántcsontfaragás a primitív népeknél | |
| Francziaországi őskori leletek | |
| Egyptom | |
| Phoenicia | |
| Judaea | |
| Görögország | |
| Italia | |
| Byzanc | |
| A népvándorlás kora | |
| Diptychonok | |
| Ó-keresztény elefántcsontfaragványok | |
| Ravenna | |
| Longobard művek | |
| A délfranczia iskola | |
| Közép- és Észak-Francziaország | |
| A byzanci elefántcsontfaragás | |
| A karoling elefántcsontfaragás | |
| Az Ottó-féle renaissance | |
| Rajnamelléki elefántcsontművek | |
| XI. és XII. század | |
| A gothikus stilus | |
| XIV. és XV. század | |
| Francziaország | |
| Olaszország | |
| XVI. század | |
| XVII. század | |
| Olaszország | |
| Francziaország | |
| Spanyolország | |
| Németalföld | |
| Németország | |
| Olaszország | |
| Modern elefántcsontfaragás | |
| Arab és persa elefántcsontfaragás | |
| China | |
| India | |
| Indo-China | |
| Japán | |
| Az elefántcsontfaragás anyaga | |
| Az elefántcsontfaragás technikája | |
| Elefántcsont utánzatok | |
| Divald Kornél: A fafaragás | 167 |
| A fafaragás fogalma | 169 |
| Anyaga | |
| Szerszámai | |
| Őskori technika | |
| Rovátkolt famunkák | |
| Bábsütőminták | |
| Népies faragványok | |
| Az egyptomiak fafaragása. Ó birodalom | |
| Uj birodalom | |
| Görög faszobrok | |
| Római diptychonok | |
| Itália | |
| Curiosumok | |
| Nápolyi presepék | |
| Spanyolország. Estofadók | |
| A fafaragás európa főhelyei | |
| China | |
| Bambuszfaragványok | |
| Japán | |
| Álarczok | |
| Neczkék | |
| A puszpánfaragás | 192 |
| Németalföldi mesterek | |
| Olvasók | |
| Állványos medaillonok | |
| Betűk | |
| Tükörkeretek | |
| Németország | |
| Hans Schwarz | |
| Krug és Flötner | |
| Dürer | |
| Hagenauer | |
| Kels | |
| Monogrammisták | |
| XVII. század | |
| XVIII. század | |
| A szárnyasoltárok. Templomok külső és belső díszítése a középkorban | 207 |
| Románkori egyházi fafaragványok | |
| XIV. századi emlékek | |
| Késő csúcsíveskori emlékek ornamentikája | |
| Német iskolák. Nürnberg | |
| Wohlgemuth | |
| Stoss | |
| Stoss Krakkóban | |
| Stoss Nürnbergben | |
| Stoss hatása | |
| Alsó-Frankföld | |
| A creglingeni oltár mestere | |
| Riemenschneider | |
| A tiroli iskola. Pacher | |
| A sváb iskola | |
| Syrlin | |
| Augsburg | |
| Alsó-rajnai iskola | |
| Észak-Németország | |
| XVII. és XVIII. századbeli egyházi faragványok | |
| A fafaragás Magyarországon | 229 |
| A puszpángfafaragás | |
| A szárnyas oltárok | |
| Geographiai elterjedésök | |
| Legrégibb adatok | |
| Nemzeti vonások | |
| Ornamentika | |
| Figuralis rész | |
| Mátyás király kora | |
| A Jagellók kora | |
| Két irány | |
| Kálváriaszobrok | |
| Renaissance ékítményes oltárok | |
| Barokk emlékek | |
| Modern faoltárok | |
| Lyka Károly: Az üvegfestés | 255 |
| Írott nyomok | |
| X. század | |
| XII. század | |
| A XII. század technikája | |
| XIII. század | |
| A rajz | |
| A szín | |
| Arczképek | |
| Rózsák | |
| Szegélydísz | |
| XIV. század | |
| Az üveggyártás tökéletesbülése | |
| Az ezüstsárga | |
| Az alakos grisaille | |
| Építési elemek | |
| Az üvegcsiszolás | |
| XV. század | |
| A rajz finomodása | |
| Plasticitás | |
| Háttér. Tájképek | |
| Építészeti elemek | |
| Damas | |
| A XV. század technikája | |
| Ólomkeretek | |
| A gyémánt használata | |
| XVI. század | |
| Műhelyek | |
| Művészi minták | |
| Az üvegfestő szerepe | |
| Az üvegfestészet szerepe a XVI. században | |
| A compositio szabadsága | |
| A XVI. század technikája | |
| A rajz | |
| A szín | |
| Az emberi test | |
| Az üvegfestés virágzása Francziaországban | |
| Németország | |
| Olaszország | |
| Anglia | |
| Hanyatlás | |
| XVII. század | |
| A hanyatlás belső okai | |
| XVIII. század | |
| XIX. század | |
| Japáni hatás | |
| Az üvegfestészet Magyarországon | |
| Legrégibb töredékek | |
| Az üvegfestészet mai állapota | |
| Munkafelosztás | |
| Az opalizáló üveg felhasználása | |
| Diwald Kornél: A lakkművesség | 297 |
| A lakkművesség fogalma | |
| A lakk szó eredete és jelentése | |
| A japáni lakk termelése | |
| A nyers lakk kezelése s a kétféle lakknemek | |
| A lakkművek alapanyaga s a bevonás kezdetleges műveletei | |
| A lakkművek szárítása | |
| A vieux laque | |
| A lakkművek díszítése | |
| Egyszerű fajtájuk | |
| Sima ékítményes lakkművek | |
| Domború ékítményes lakkművek | |
| A berakott lakkmű | |
| Az aventurin lakkmű | |
| Az ékítményes lakkmű stílusa és motivumainak változatossága | |
| A japáni lakkművesség története | |
| A japán lakkművesség virágzási kora | |
| Koetsu | |
| Iskolája | |
| Siunisu és iskolája | |
| Korin és Ritsuo | |
| A modern japán lakkművesség | |
| A chinai lakkművesség | |
| A chinai lakk | |
| A chinai lakkművesség technikája | |
| A chinai lakkművek színharmóniája | |
| A lakkművesség chinai főhelye | |
| Régibb chinai lakkművek: a pekingi lakkművesség története | |
| A perzsa lakkművesség | |
| A perzsa lakkművesség technikája | |
| A perzsa lakkművesség díszítése | |
| India lakkművessége | |
| Lakkművű indiai pálczák, golyók és ékszerek | |
| Sindh lakkművek | |
| Rajputana s egyéb tartománybeli lakkművek | |
| Az európai lakkművesség; az ázsiai lakkművek hatása földrészünkön | |
| Lakkműamateurök | |
| A szélső Kelet lakkműveinek hamisítása és utánzása Francziaországban | |
| Bútoron en vernis de la Chine | |
| A »Vernis Martin« utánzói Francziaországban | |
| A lakkművesség Olaszországban | |
| Német lakkművek; Stobwasser | |
| A lakkművesség nyomai Magyarországon | |
| Bútorok Radványban | |
| Újabb kisérletek az 1889-iki világkiállításon | |
| A japáni és chinai lakkmű-technika ismeretének mai állása Európában | |
| Európa hatása a szélső Kelet lakkművességére | |
| A régi és modern technika között való különbség a japáni lakkművességben | |
| Lakkműhamisítások | |
| Lakkmű gyűjtemények Magyarországon | |
| Gaul Károly: A bútor. Általános rész I-III. | 331 |
| Dr. Éber Károly: A bútorművesség emlékei Magyarországon IV-VII. | |
| Bevezetés | 333 |
| A faanyag sajátságai | |
| A fa rajza | |
| A fa színe | |
| A fa fénye | |
| A fa hasadósága | |
| A fa fajsúlya | |
| A fa zsugorodása és dagadása | |
| A művészi iparban kiválóan szereplő fafajták | |
| A bútor alaki és aesthetikai szempontból | |
| A bútorok alaki fejlődése | |
| Az ágy alakjának keletkezése | |
| Az ülőbútorok alakjának keletkezése | |
| Az asztal alakjának keletkezése | |
| A szekrényfélék alakjának keletkezése | |
| A bútorok díszítése | |
| A bútorok története | 346 |
| Egyiptom | |
| Assyria | |
| Ókori görög bútorok | |
| Római bútorok | |
| A bútor a kereszténység első századában | |
| Byzancz bútorművészete | |
| A bútor a román stílus uralkodása idején | |
| A csúcsíves (gót) stílus fejlődése | |
| A bútor a gót stílusban | |
| A renaissance-kor bútora | 374 |
| Olaszország | |
| A renaissance bútorok diszitése | |
| A renaissance bútor szerkezeti alakítása | |
| A késői renaissance. Olaszország | |
| A renaissance bútorművészet fejlődése Németországban | |
| Németalföld | |
| Francziaország | |
| Átmeneti stílus | |
| Francois I. | |
| Henry II. | |
| XIII. Lajos | |
| Franczia tájstílusok | |
| A franczia renaissance-bútor alakisága | |
| Pohárszék, szekrények | |
| Asztalok | |
| Ágy | |
| Szék | |
| Franczia művészek | |
| Spanyolország. Portugália. Cabinet-k | |
| Angol renaissance | |
| Tudor stílus | |
| Stuart stílus | |
| Jacobean stílus | |
| Angol renaissance bútorművészek | |
| A renaissance decadentiája | |
| A barokk fejlődése | |
| A bútorművészet Louis XIV. alatt | |
| Boulle | |
| A régence stílusa | |
| Louis XV. rococo v. rocail-stílus | |
| A rococo jellemzői | |
| Lakkbútorok | |
| A barokk- és rococo-bútor Németországban és Ausztriában | |
| A barokk- és rococo-bútor Olaszországban | |
| Különleges bútordíszítés Hollandiában és a Rajna mentén | |
| Anglia bútorművészete a XVII. és XVIII. században | |
| Louis XVI. | |
| Mária Antoinette | |
| Az empire stílus keletkezése | |
| Franczia korai empire | |
| Architektonikus empire | |
| Plastikus empire | |
| A Biedermeier stílus keletkezése | |
| Vajudások a XIX. század közepe tájékán | |
| Renaissance-törekvések | |
| A XIX. század vége | |
| Amerikai bútor | |
| Legújabb bútorművészet | |
| A bútorművesség emlékei Magyarországon | 430 |
| I. Mátyás kora | |
| Emlékek a XVI. század elejéről | |
| Csúcsíves ízlésű emlékek | |
| Felső-Magyarország | |
| Bártfa | |
| Lőcse | |
| Egyéb felvidéki emlékek | |
| Erdély | |
| Házi bútorzat | 463 |
| Bútorok a Radvánszky gyűjteményben | |
| Székek | |
| Népies ízlés | |
| Ládák | |
| Czéhládák | |
| Szekrények | |
| A budapesti papnövelde könyvtárterme | |
| Festett deszkamennyezetek | 480 |
| Erdély. A gogányváraljai mennyezet | |
| Székelyföldi menyezetek | |
| Kalotaszeg | |
| Felső-Magyarország. Szmrecsány | |
| Topporcz | |
| Szepes, Sáros, Árva és Zemplén megyék | |
| Borsod megye | |
| Alföld és Dunántúl | |
| A vilonyai mennyezet | |
| A soólyi karzat | |
| A XIX. század | 495 |
| Iparműkiállítás 1842-ben | |
| Föllendülés a század második felében | |
| Országos kiállítások | |
| A budai királyi vár berendezése | |
| Dr. Wartha Vincze: Az agyagművesség | 507 |
| Az agyagművesség technologiája | 509 |
| Anyaga | |
| Az agyagárúk csoportosítása | |
| Ónzománczos edények. Faience | |
| A faience díszítése | |
| Seger kisérletei a faience-díszítés fejlesztésére | |
| Fali lemezek gyártása | |
| A porczellán faience | |
| Kőanyagárúk | |
| Wedgewood | |
| A porczellán | |
| A porczellán díszítése | |
| A sévresi gyártás módszerei | |
| Az angol vagy csontporczellán | |
| Franczia lágy porczellán (pate tendre) | |
| Az agyagipar történeti fejlődése | 524 |
| Görögország | |
| Etruria | |
| Róma | |
| A népvándorlás kora | |
| A Kelet | |
| Az arabok (mórok) | |
| Az olaszok. A majolika | |
| A renaissance. XV. század | |
| Luca della Robbia | |
| A XVI. század | |
| Gubbio | |
| Nem lüszteres olasz majolika | |
| A keleti porczellán hatása. Hollandia | |
| Rouen | |
| Németország és Svájcz | |
| Az angol finom faience | |
| Palissy | |
| Oiron faience | |
| Só-mázas agyagárúk | |
| Az európai porczellán | |
| Franziaország | |
| Németország | |
| Meissen | |
| Bécs | |
| Egyéb gyárak | |
| Angolország | |
| China | 551 |
| A chinai porczellán anyaga | |
| A chinai porczellánedények | |
| Japán | |
| Arita | |
| Nagoya | |
| Kaga | |
| Satsuma gyártmányok | |
| Kioto | |
| Émail cloisonné | |
| Magyarország | 565 |
| Kőkor | |
| Bronzkor | |
| A kelták | |
| A rómaiak | |
| Régibb középkor | |
| Újabb középkor | |
| Kályhák és kályhafiókok | |
| Hazai faience edények | |
| A hazai keramika két fő csoportja | |
| Ónmázas edények | |
| Habán edények | |
| Túri edények | |
| Erdélyi sgraffito edények | |
| Székely bokályok | |
| Domborműves cserépedények | |
| Szentesi, mezőtúri, mohácsi kancsók | |
| Fehér cserépedények | |
| Holicsi gyár | |
| Tata | |
| Stomfa | |
| Gács, Girált, Kisbér, Pongyelok, Buda | |
| Kassa | |
| Körmöczbánya | |
| Pápa | |
| Városlőd | |
| Nagymarton | |
| Kőszeg | |
| Telkibánya | |
| Hollóháza | |
| Miskolcz | |
| Igló | |
| Rozsnyó | |
| Murány | |
| Bakonybél, Sárospatak, Apátfalva | |
| Görgény-Szentimre | |
| Parajd | |
| Brassó | |
| Batiz | |
| Besztercze | |
| »Krasina«, Krapina | |
| Pécs. A Zsolnay gyár | |
| A Fischer-féle gyár | |
| Ungvár | |
| Porczellán. Herend | |
| Függelék | 625 |
| Az agyagárúk gyári bélyegei | |
| Magyar agyagárúk | |
| Külföldi porczellán | |
| III. kötet | |
| Edvi Illés Aladár: A fémek szerepe az iparművészetben | 1 |
| A fémek phisikai tulajdonságai | 3 |
| Használható fémek | |
| Az ötvözetek technikai és phisikai tulajdonságai | |
| Az arany | |
| Az ezüst | |
| A vörös réz | |
| A bronz | |
| A sárga réz | |
| A pakfong | |
| Az aluminiumbronz | |
| Az aluminiumsárgaréz | |
| Az ón | |
| Az ólom | |
| A vas | |
| Az öntött vas | |
| A kovácsolt vas | |
| Az aczél | |
| A czink | |
| Az aluminium | |
| A fémek feldolgozása | 18 |
| A metszés | |
| A tausia | |
| A cisellálás | |
| A domboritás | |
| A fémnyomás | |
| A kovácsolás | |
| Az odor | |
| A hegesztés | |
| A fémöntés | |
| Tömör öntvények | |
| Üreges öntvények | |
| A viaszkiolvasztás | |
| A galvanóplasztika | |
| Az összeillesztés | 24 |
| A forrasztás | |
| A csinozás | |
| A patina | |
| A színezés | |
| A maratás | |
| A galvános bevonás | |
| A tűzi aranyozás | |
| A festés | |
| A zománczozás | |
| Összefoglalás | |
| Mihalik József: Az ötvösség | 31 |
| Az ötvösség feladatai | 34 |
| Az ékszer | |
| A drágakövek | |
| A drágakövek csiszolása | |
| A drágakövek alakítása | |
| A drágakövek égetése, kettőzése, bélelése | |
| A drágakövek foglalása | |
| Metszett kövek | |
| A gyöngy | |
| A gyöngyház | |
| A koráll, a borostyán | |
| Az ötvösség története | 38 |
| Őskor | |
| China és Japán | |
| India | |
| Perzsia | |
| Babylonia és Assyria | |
| Egyptom | |
| Görögország | |
| Etruria | |
| Róma | |
| A középkori ötvösség | 48 |
| A népvándorlás kora | |
| Byzanc | |
| A román stílus kora | |
| A csucsíveskori ötvösség | |
| Francziaország | |
| Németország | |
| Csehország | |
| Tirol | |
| Anglia | |
| Spanyolország | |
| Lengyelország | |
| Oroszország | |
| Olaszország | |
| Magyarország középkori ötvössége | 68 |
| Honfoglaláskori emlékek | |
| Az Árpádok kora | |
| Az újabb középkor | |
| A sodronyos zománcz | |
| A XV. századbeli emlékek | |
| Egyházi szerelvények | |
| Világi emlékek | |
| Ujkor | 81 |
| A renaissance | |
| Olaszország | |
| Németország | |
| Szilézia | |
| Szászország | |
| Francziaország | |
| Spanyolország | |
| Anglia | |
| Oroszország | |
| A XIX. század | |
| Az újkori ötvösség Magyarországon | 103 |
| Gyakrabban előforduló hitelesítő bélyegek ötvösmunkákon | 125 |
| Dr. Éber László: A bronz és az ón | 127 |
| A bronz anyaga és művészeti szerepe | 129 |
| Bronzöntés | |
| A sárgaréz | |
| Az ón | |
| A Bronz az őskorban | 132 |
| Magyarország | |
| Az ókor keleti népei | 136 |
| Egyptom | |
| Assyria | |
| Mykenae | |
| Görögország | |
| Archaikus kor | |
| Tükrök | |
| Díszedények | |
| Etruszk bronzok | |
| Cisták | |
| Pompeji | |
| Bútorok | |
| Candelabrumok és lámpák | |
| Kisplasztika | |
| A középkor | 140 |
| Byzanc | |
| Bronz kapuk | |
| Régibb középkori bronzművesség Németországban | |
| Bernward hildesheimi műhelye | |
| Itáliai bronzkapuk | |
| Teophilus Presbyter | 154 |
| Dinanderie | |
| Awuamanilék | |
| Sárgaréztálak | |
| Keresztelő medenczék | |
| Keresztelő medenczék Magyarországon | |
| Nürnberg | |
| A Vischer-féle műhely | |
| Olaszország | 165 |
| A kisplasztika virágzása | |
| Plakettek | |
| Észak-Itália | |
| Mozsarak | |
| Órák | |
| Francziaország | 174 |
| A bronz mint bútordísz | |
| XIV. Lajos kora | |
| A Régence és XV. Lajos kora | |
| XVI. Lajos kora | |
| Empire | |
| XIX. század | |
| A Kelet | 180 |
| Mohammedán bronzművesség | |
| Mosszul-bronzok | |
| Kisplasztika | |
| India | |
| Kelet-Ázsia | |
| China | |
| Japán | |
| Az ón | 190 |
| A középkor | |
| XVI. század | |
| Francois Briot | |
| Caspar Enderlein | |
| Nürnbergi ónipar | |
| Magyaorrszági ónedények | |
| XIX. század | |
| Csányi Károly: A vasművesség | 197 |
| A vasművesség technikája | 199 |
| A vas anyaga | |
| A vas finomítása | |
| A hengerelt vas | |
| Szerszámok | |
| Megmunkálás | |
| A diszítés | |
| A rozsdásodás elhárítása | |
| Az ó-kori vasművesség | 205 |
| Görögország | |
| Róma | |
| A középkor | |
| A román stílus kora. XI-XIII. sz. Ajtóvasalások | |
| Vakpántok | |
| Ládák | |
| Francziaország | |
| Páris. N. Dame | |
| Németország | |
| Angolország | |
| Ládavasalás | |
| Rácsozatok | |
| Gót stílus kora. XIII-XV. század | |
| Isle de France | |
| Németország | |
| Ausztria | |
| Szentségházajtók | |
| Bútorvasalás | |
| Ajtókopogtatók | |
| Rácsozatok | |
| Franczia rácsok | |
| Olasz rácsok | |
| Német rácsok | |
| Angol rácsok | |
| Spanyol rácsok | |
| Szentségházak és kutak | |
| A renaissance és a barokk kor | 224 |
| Itália | |
| Spanyolország | |
| Francziaország | |
| Anglia | |
| Németország | |
| Ausztria | |
| A franczia barokk | |
| Anglia | |
| Olaszország | |
| Németország | |
| Ausztria | |
| Classikus irány. Németország | |
| XIX. század | |
| Magyarország vasművessége | 239 |
| A román stílus kora | |
| A gót stílus kora. Ajtópántok | |
| Vasajtók | |
| Ajtófogantyuk | |
| Szentségházajtók | |
| Gyertyatartók | |
| Renaissance kor | |
| A barokk kora | |
| XIX. század | |
| Mihalik József: A zománc | 253 |
| A zománcz anyaga és nemei | 255 |
| A rekeszzománczok | |
| A sodronyzománcz | |
| A beágyazott zománcz | |
| Az áttetsző zománcz | |
| A kevertzománcz | |
| Émail d'epargne | |
| Az üvegzománcz | |
| A domborművű zománcz | |
| A festőzománcz | |
| A velenczei zománcz | |
| A niello | |
| Hideg zománcz | |
| »Email brun« | |
| A zománcz anyaga és színei | |
| A zománczozás technikája | |
| A beégetés | |
| A zománcz felrakása | |
| Az ellenzománcz | |
| Fóliák | |
| A festés | |
| A zománcztechnika irott emlékei | |
| A gránátrekeszes diszítés | |
| A zománczozás története | 266 |
| Egyptom | |
| Görögország és Etruria | |
| Róma | |
| Barbár zománczok | |
| A gránátrekeszes művek | |
| A byzanci rekeszzománcz | |
| A byzanci rekeszzománcz emlékei Nyugaton | |
| A rekeszzománcz Nyugat-Európában | |
| Rekeszzománczos emlékek Itáliában | |
| Németországi emlékek | |
| Byzanci emlékek Olaszországban | |
| A beágyazott zománcz | 282 |
| A Rajna vidéke | |
| Limoges | |
| Az áttetsző vagy lapos reliefzománcz | |
| A domborművű zománcz | |
| Émail á jour | |
| A festőzománcz | |
| A Pénicaud-család | |
| Leonhard Limousin | |
| A Nouailher-család | |
| A Reymond-család | |
| A Courteys-család | |
| A hanyatlás kora | |
| Toutin | |
| Német miniatürfestők | |
| Itália | |
| Az ázsiai zománczok | |
| Perzsia | |
| India | |
| China | |
| Japán | |
| Oroszországi zománczok | |
| A zománcz Magyarországon | 300 |
| La-Téne-korabeli emlékek | |
| Pannóniai emlékek | |
| Niellók | |
| A gránátrekeszes ötvösség | |
| A szilágysomlyói kincs | |
| A nagyszentmiklósi kincs | |
| Az Árpádok kora | |
| A szent korona | |
| Az esztergomi lypsanothéka | |
| Konstantinos Monomachos koronája | |
| Kisebb ékszerek | |
| Beágyazott zománcz | |
| Áttetsző zománczos emlékek | |
| Nagy Lajos kora | |
| Lapos reliefzománcz | |
| Sodronyzománcz | |
| Technikája | |
| Színei | |
| Magyaros motivumai | |
| A sodronyzománcz eredete | |
| Itáliai analogiák | |
| XV. századbeli emlékek | |
| Sodronyzománczos kelyhek | |
| Sodronyzománczos emlékek külföldön | |
| Domborművű zománcz | |
| Erdélyi zománcz | |
| A modern zománcz | 324 |
| Francziaország | |
| Anglia | |
| Svéd- és Norvégország | |
| Magyarország | |
| A modern zománcz | |
| Divald Kornél: Az üveg | 327 |
| Az üveg szerepe | 329 |
| Anyaga | |
| Főbb üvegnemek | |
| A hegyi kristály | |
| Az üveg phisikai tulajdonságai | |
| A színtelenítés | |
| Az üveg színezése | |
| Olvadási hőfoka | |
| Az üveggyártás | |
| Olvasztókemenczék | |
| Az üveg fúvása | |
| Az öntött üveg | |
| Üveggyöngyök | |
| Diszítő technikák. A szálas diszítés | |
| A millefiori üveg | |
| A rúdmozaik | |
| A zománczfestés és aranyozás | |
| Alárendeltebb diszítő technikák | |
| Plastikus diszítés | |
| Cameoszerű köszörülés | |
| Kristályköszörülés | |
| Maratás | |
| Az üveggyártás története | 341 |
| Egyptom | |
| Magon formált üvegedények | |
| Fúvott edények | |
| Millefiori vagy mozaik üveg | |
| Az ó-kor classikus népeinek üveggyártása | |
| Róma | |
| Vasa diatreta | |
| Fondi d'oro | |
| Arab üvegedények | |
| Perzsia | |
| Byzanc | |
| Velencze | |
| XIV. és XV. század | |
| Zománczfestésű edények | |
| Verre eglomisé | |
| XVI. század | |
| Velencze hanyatlása | |
| Csehország | |
| A cseh üveg hatása | |
| Anglia | |
| Francziaország | |
| Spanyolország. Németalföld | |
| Németország | |
| Schaperüveg | |
| Duplafalú üvegpoharak | |
| Schapermodorú cseh poharak | |
| Mildner poharak | |
| Magyarország régi üveggyártása | 362 |
| Velenczében megrendelt üvegedények | |
| Hazai emlékek | |
| XVII. századbeli hutáink | |
| XVII. századbeli emlékek | |
| A XVIII. század | |
| Üveggyártásunk a XVIII. század első felében | |
| A XIX. század második felének üveggyártása | 373 |
| Régi hagyományok felújítása | |
| Túlzások | |
| Tiffany | |
| Gallé | |
| Köszörült edények | |
| Magyarországi munkák | |
| Dr. Gulyás Pél: A könyvkötés | 379 |
| A könyvkötés technikája | 381 |
| Előmunkálatok | |
| Az őrlap | |
| A fűzés | |
| A körülmetszés | |
| A födél | |
| A borítás | |
| A könyvtáblák diszítése | |
| A könyvkötés története | 388 |
| A codexforma eredete | |
| Drágamívű kötések. Középkor | |
| Csontfaragványos kötéstáblák | |
| Ötmösmívű kötéstáblák | |
| Ujkor. Szövetkötések | |
| Ujkori fémkötések | |
| A bőrkötés | 404 |
| Középkor. Szerzetesi kötések | |
| Emlékek | |
| Metszett bőrkötések | |
| Vaknyomású bőrkötések | |
| Préselés. A dúcz | |
| A görgető | |
| A bőrkötés a renaissance idejében | 418 |
| A Kelet | |
| A Corvina kötései | |
| Velencze | |
| Az olasz-franczia renaissance kötés | |
| Jean Grolier | |
| Maioli | |
| Cameokötések | |
| Olaszország a XVI. század második fele óta | |
| A franczia könyvkötészet virágzása | |
| Nicolas Eve | |
| Könyvkiadói kötések | |
| Le Gascon | |
| Ruette. Le Sueur | |
| Boyet | |
| Padeloup | |
| Dérome | |
| A XIX. század | |
| Amand | |
| Angolország. XVI. és XVII. század | |
| XVIII. század | |
| Roger Payne | |
| XIX. század | |
| Észak-Európa | |
| Németország | |
| Magyarország | |
| Könyvkötők | |
| Kolozsvár | |
| Nagyszombat | |
| Pozsony. Késmárk | |
| Debreczen | |
| Pest és Buda | |
| A XIX. század második fele | |
| A vászonkötés | 455 |
| Mihalik Gyula - Török Kálmán: Szövött munkák | 459 |
| Fonalak és technikák | 461 |
| A gyapjú | |
| A selyem | |
| A len és a kender | |
| A pamut | |
| A fonás | |
| Fémfonalak | |
| Mesterséges fonalak és egyéb anyagok | |
| A szövés eredete | |
| Egyéb technikák | |
| A szövőszék | |
| Ősi alakja | |
| Az egyszerű szövőszék | |
| A fonalkötések főbb nemei. Szövetfajták | |
| Kopt szövetek | |
| Mustrás szövetek. A húzószék és a Jaquard-gép | |
| A bársony és a brokát | |
| Szines szövetek | |
| A szőnyeg | |
| A csinozás és festés | |
| A szövés története | 476 |
| Ó-kori adatok | |
| Kopt szövetek | |
| A selyem | |
| Ó-kor | |
| China | |
| Középkor. Perzsia | |
| Byzanc | |
| A mohammedán népek | |
| Itália | |
| Olasz renaissance és barokk selyemszövetek | |
| Francziaország | |
| A barokk kora | |
| A rokokó | |
| A czopf és az empire kora | |
| A XIX. század | |
| A len és pamutszövés | |
| Kárpitok és szőnyegek | 496 |
| Középkori gobelinek | |
| Flandria és Francziaország | |
| XV. századbeli német kárpitok | |
| Ujkori franczia gobelinek | |
| A párisi gobelintelep. XVII. század | |
| A XVIII. század | |
| Modern gobelinek | |
| Keleti szőnyegek | |
| Legrégibb adatok | |
| Perzsia | |
| Vadászatos szőnyegek | |
| Lengyel szőnyegek | |
| Kis-Ázsia | |
| Perzsia hatása | |
| Erdélyi szőnyegek | |
| Középázsiai szőnyegek | |
| Spanyolországi szőnyegek | |
| Modern keleti szőnyegek | |
| Európai csomózott szőnyegek | |
| A himzés | 518 |
| Az aranyhimzés | |
| Az öltések nemei | |
| Selyemgyapjú- és pamuthimzés | |
| A himzés története | |
| Ó-kori adatok | |
| Római öltésnemek | |
| Legrégibb emlékek | |
| Arab himzések | |
| Középkori hímzések | |
| A renaissance | |
| A barokk | |
| A rokokó | |
| A czopf és a classicizmus kora | |
| A XIX. század | |
| A csipke | 537 |
| A varrott csipke eredete | |
| Szálvonásos és vagdalásos munkák | |
| A recze | |
| A reticella | |
| A macramé | |
| A fonott munka | |
| A vert csipke nemei | |
| Történeti adatok | |
| A renaissance csipke | |
| A barokk csipke | |
| A franczia csipke | |
| Velenczei csipkék | |
| A rokoko csipke | |
| Alencon | |
| Argentan | |
| Valenciennes | |
| Chantilly | |
| Brüsszel | |
| Malines | |
| Antwerpen | |
| Németország | |
| Anglia | |
| Európa többi országai. A modern csipke | |
| Magyarországi textilmunkák | 557 |
| Árpádkori és Anjoukori himzések | |
| Középkori himzőmesterek | |
| Bakacsin-szövetek | |
| Damaszk szövetek | |
| Himzett miseruhák | |
| Ujkori himzések | |
| Vászonhimzések | |
| A csipke | |
| Modern textilmunkák | |
| Dr. Nádai Pál: Iparművészeti törekvések a huszadik században | 577 |
| Bevezetés | 579 |
| Ruskin eszméi | |
| A Mackintosh-csoport | |
| A kor lelki élete | |
| A német fellendülés | 588 |
| Japán hatások | |
| Henry van de Velde | 593 |
| A gép az iparművészetben | |
| Az iparművészet szocziális hivatása | |
| Messel | |
| A Werkstätte | |
| A biedermeier-izlés | |
| Ver sacrum | |
| A franczia műipar | 608 |
| Cabaret és plakátstilus | |
| A német könyvdísz | |
| A szines nyomás | |
| Ötvösség | |
| Keramika | |
| A finn művészet | |
| Az esthétikai nevelés | |
| A mindennapos szépségek | |
| A modern színpadművészet |
Megvásárolható példányok
Nincs megvásárolható példány
A könyv összes megrendelhető példánya elfogyott. Ha kívánja, előjegyezheti a könyvet, és amint a könyv egy újabb példánya elérhető lesz, értesítjük.
Folytatás Microsoft-tal