Az érvelés mestersége

Tartalom

ELSŐ FEJEZET Bevezetés 15
1.1. A könyv célja, használata 15
1.2 Elméleti keretek: pragmatika és logika 17
Első rész
Pragmatikai és logikai alapok
¦ MÁSODIK FEJEZET A vita 23
2.1 A vita: megközelítési módok 23
2.2 A vita típusa 24
2.2.1 a vita jellegének tisztázása 27
2.3 A vita mint a konfliktusmegoldás eszköze 28
2.4 Vita és érvelés 29
2.5 Feladatok 31
¦ harmadik fejezet A vita mint dialógus 33
3.1 Beszédaktusok 33
3.1.1 Érvelési beszédaktusok 36
3.1.2 Beszédaktus - implicit utalások, következtetések,
előfeltevések 38
3.1.3 Visszaélések a performatív kifejezésekkel 40
3.1.4 A beszédaktusok sikerességének ellenőrzése 42
3.2 A racionális vita általános szabályai 43
3.2.1 Szabályok - implicit utalások és következtetések 46
3.3 A racionális vita speciális szabályai 47
3.3.1 Konfrontációs szabályok 48
3.3.2 Argumentáciös szabályok 50
3.3.3 Dramaturgiai szabályok 55
3.4 A látszatvila 59
3.4.1 Hogyan ismerhető föl, ha a feltételek nem teljesülnek? 60
3.5 Feladatok 62
¦ negyedik fejezet Érvelések szerkezete és rekonstrukciója 65
4.1 Érvelés, következtetés 65
4.2 Mondatok és állítások 66
4.3 Premisszák és konklúziók 67
4.4 Mellékes megjegyzések 70
4.5 Hiányos következtetések 71
4.6 Összetett érvelések, érvelési térképek 74
4.7 Ahol nincsenek érvelések 79
4.8 Rekonstrukció és értelmezés - a jóindulat elve 82
4.9 Érvelések logikai rekonstrukciója 82
4.9.1. A konklúzió elhelyezése 83
4.10 Érvelések elemzésének szempontjai 84
4.11 Feladatok 86
¦ ötödik fejezet Logikai alapfogalmak 91
5.1 Érvelések értékelése, "jósága" 91
5.2 Deduktív és induktív érvelések 93
5.3 Forma - tartalom 95
5.4 Érvényesség, helytállóság 98
5.5 Igazság és érvényesség 99
5.6 Induktív erő, plauzibilitás 102
5.7 Deduktív - induktív 107
5.7.1 Deduktív és induktív érvelések 109
azonosítása szövegekben
5.8 Érvelések értékelésének eszközei 111
5.8.1 Eljárási garanciák logikai kritériumok 111
5.8.2 Az érvelési tevékenység minősítésének módszere 112
5.8.3 A deduktív érvelések minősítésének módszerei 112
5.8.4 Az induktív érvelések minősítésének módszerei 113
5.8.5 Érvelési hibák 116
Második rész
Formális logika
¦ hatodik fejezet A kijelentéslogika alapfogalmai 127
6.1 A kijelentéslogika eszköztára - áttekintés 127
6.2. Formalizáció 130
6.3. Negáció 131
6.4. Konjunkció 134
6.5. Alternáció 137
6.6. Kondicionális 142
6.6.1 A kondicionális természetes nyelvi változatai 148
6.7 Bikondicionális 150
6.8 Elnevezések és jelölések 151
6.9 Összetett állítások, amelyek nem igazságfüggvények 152
6.10 Állítások formalizálása 153
6.11 Összetett állítások igazságértékének kiszámítása 158
6.12 Állítássémák lehetséges igazságértékeinek meghatározása 160
6.13 Analitikus táblázatok 163
6.14 Speciális sémák: logikai igazság és logikai ellentmondás 168
6.15 Formulák összehasonlítása, logikai ekvivalencia 170
6.16 Ekvivalens állítássémák 173
6.17. Feladatok 176
¦ hetedik fejezet Következtetések a kijelentéslogikában 181
7.1 A következtetések ellenőrzése igazságtáblázatok
segítségével 181
7.2 A következtetések ellenőrzése analitikus táblázatok
segítségével 185
7.3 Konzisztencia, logikai következmény, ekvivalencia 189
7.4 Néhány fontos következtetési forma és alkalmazásaik 192
7.4.1 Diszjunktív szillogizmus 193
7.4.2 Hipotetikus szillogizmus 196
7.4.3 Modus ponens, modus tollens és a kapcsolódó hibák 199
7.4.4 Konstruktív és destruktív dilemma 202
7.5 Alapvető következtetési sémák 207
7.6 Természetes levezetés 209
7.6.1 Feltételes és indirekt bizonyítás 218
7.6.2 Természetes levezetés és érvelés 225
7.7 Feladatok 226
¦ nyolcadik fejezet A predikátumlogika alapjai 233
8.1 A predikátumlogika eszköztára - áttekintés 234
8.2 Individuumok és jellemzőik 236
8.2.1 Individuumok és megnevezésük 238
8.2.2 Tulajdonságok és predikátumok 241
8.2.3 Individuumváltozók és nyitott mondatok 242
8.2.4 A predikátum terjedelme 245
8.2.5 Összetett szinguláris állítások 248
8.3 Egzisztenciális és univerzális kvantorok 249
8.4 Kategorikus állítások 257
8.4.1 Állítások ábrázolása Venn-diagramon 267
8.4.2 Az univerzális állítások egzisztenciális tartalma 271
8.4.3 Univerzális állítás és általánosítás 273
8.4.4 Az univerzális állítás alátámasztása és megbízhatósága 274
8.4.5 Összetett kategorikus állítások 276
8.5 Relációk 280
8.5.1 Többargumentumú predikátumok 280
8.5.2 Kvantiíikáció 283
8.6 Állítások formalizálása 291
8.6.1 Szinguláris állítások formalizálása 291
8.6.2 Kvantoros állítások formalizálása 292
8.6.3 Egyéb kérdések 294
8.7 Feladatok 296
¦ kilencedik fejezet Következtetések a predikátumlogikában 301
9.1 Néhány fontos következtetési séma 301
9.1.1 Kategorikus állítások közvetlen következményei 301
9.1.2 Kategorikus szillogizmusok 302
9.2 Következtetések ellenőrzése Venn-diagrammal 310
9.2.1 Kategorikus szillogizmusok ellenőrzése
Venn-diagramokkal 310
9.2.2 Egyéb következtetések vizsgálata Venn-diagramon 317
9.3 Természetes levezetés 324
9.3.1 Kvantoros levezetési szabályok 324
9.3.2 Levezetések 333
9.4 Következtetések érvénytelensége: ellenpéldák 340
9.5 Feladatok 347
Harmadik rész
Informális logika
¦ tizedik fejezet Nyelv 357
10.1 Kognitív és emotív jelentés 357
10.1.1 Véleménykülönbség és viszonyulásbeli különbség 361
10.1.2 Átminősítés és a beállítás megváltoztatása 363
10.1.3 A vita nyelve és a vita eredményessége 365
10.2 Kétértelműség és homályosság 366
10.2.1 A kétértelműség hiba 367
10.2.2 A szavakon való vitatkozás 369
10.2.3 Homályos kifejezés hiba 370
10.2.4 Demagógia 370
10.2.5 Csúszdaérvelés 374
10.3 Definíciók 379
10.3.1 A definíciók fajtái 381
10.3.2 A lényegmeghatározás 387
10.3.3 A túl sokat állító definíció 389
10.4 A nyelvhasználat az érvelésekben 391
10.5 Feladatok 392
¦ tizenegyedik fejezet Adatok, induktív általánosítás,
statisztikák 397
11.1 Az adatok előállítása 397
11.2 Induktív általánosítás 403
11.3 A minta reprezentativitása és az induktív
általánosítás hibái 408
11.3.1 A minta elfogultsága 415
11.3.2 Anekdotikus adatokra épülő általánosítások 418
11.4 A statisztikai adatok egyéb hibái 420
11.4.1 Az értelmetlen adatok hibája 420
11.4.2 A hozzáférhetetlen adatok hibája 423
11.5 Statisztikus következtetések és hibáik 426
11.5.1 Hibás statisztikai következtetések: Az adatok szórása
és az átlag 427
11.5.2 Hibás statisztikai következtetések: mértékek
és arányok, százalék 431
11.6 Az adatok interpretációja 433
11.7 A statisztikák ábrázolása 438
11.8 Feladatok 446
¦ tizenkettedik fejezet Okság 453
12.1 Az ok fogalma 454
12.2 Oksági törvények 459
12.3 Korreláció és okság 459
12.4 Mill-féle indukciós következtetési szabályok 461
12.4.1 A direkt egyezés módszere 461
12.4.2 Az inverz egyezés módszere 467
12.4.3 Az egyezés kombinált módszere 471
12.4.4 A különbség módszere 471
12.4.5 Az együtt változás módszere 474
12.4.6 A maradék módszere 476
12.5 Az ok-okozati összefüggések típusai és az oksági
összefüggésre való következtetések hibái 477
12.6 Okból okozatra és okozatról okra való következtetések 482
12.6.1 Kontrafaktuális hipotézis 483
12.6.2 Dominóhatás-érvelés 486
12.7 Feladatok 488
¦ tizenharmadik fejezet Analógiák 493
13.1 Az analógia szerkezete 493
13.2. Az analógiák használata érvelésekben 496
13.2.1 Osztályozás 496
13.2.2 Helyes eljárás megválasztása 496
13.2.3 Ismertről az ismeretlenre való következtetés 499
13.2.4 Előrejelzések 500
13.3 Az analógiák erősségének vizsgálata, kritizálási stratégiák 501
13.4 Az analógiák szerepe a magyarázatban, a megértésben
és az értelmezésben 505
13.5 Hibás analogikus érvelések 507
13.5.1 Félrevezető hasonlóság 507
13.5.2 Az analógiák retorikai használata 508
13.6 Analógia és indukció, az analógiák általános értékelése 509
13.7 Feladatok 512
¦ tizennegyedik fejezet Kérdések és válaszok 515
14.1 A kérdések szerepe 515
14.2 A túl általános kérdés 516
14.3 Az agresszív kérdés 518
14.4 Komplex kérdés 521
14.5 Túl sokat állító kérdés 525
14.5.1 Válaszolási stratégiák 528
14.6 Mellébeszélés 532
14.6.1 A mellébeszélés aranyszabályai 532
14.7 Feladatok 535
Negyedik rész
Függelék
¦ tizenötödik fejezet Feladatmegoldások 541
¦ tizenhatodik fejezet Név- és tárgymutató 557
¦ tizenhetedik fejezet Szimbólumok jegyzéke 565
¦ tizennyolcadik fejezet Irodalom 567

Témakörök