Az érvelés mestersége

Tartalom

ELSŐ FEJEZET Bevezetés 15
1.1. A könyv célja, használata 15
1.2 Elméleti keretek: pragmatika és logika 17
Első rész
Pragmatikai és logikai alapok
¦ MÁSODIK FEJEZET A vita 23
2.1 A vita: megközelítési módok 23
2.2 A vita típusa 24
2.2.1 a vita jellegének tisztázása 27
2.3 A vita mint a konfliktusmegoldás eszköze 28
2.4 Vita és érvelés 29
2.5 Feladatok 31
¦ Harmadik fejezet A vita mint dialógus 33
3.1 Beszédaktusok 33
3.1.1 Érvelési beszédaktusok 36
3.1.2 Beszédaktus - implicit utalások, következtetések,
előfeltevések 38
3.1.3 Visszaélések a performatív kifejezésekkel 40
3.1.4 A beszédaktusok sikerességének ellenőrzése 42
3.2 A racionális vita általános szabályai 43
3.2.1 Szabályok - implicit utalások és következtetések 46
3.3 A racionális vita speciális szabályai 47
3.3.1 Konfrontációs szabályok 48
3.3.2 Argumentáciös szabályok 50
3.3.3 Dramaturgiai szabályok 55
3.4 A látszatvila 59
3.4.1 Hogyan ismerhető föl, ha a feltételek nem teljesülnek? 60
3.5 Feladatok 62
¦ Negyedik fejezet Érvelések szerkezete és rekonstrukciója 65
4.1 Érvelés, következtetés 65
4.2 Mondatok és állítások 66
4.3 Premisszák és konklúziók 67
4.4 Mellékes megjegyzések 70
4.5 Hiányos következtetések 71
4.6 Összetett érvelések, érvelési térképek 74
4.7 Ahol nincsenek érvelések 79
4.8 Rekonstrukció és értelmezés - a jóindulat elve 82
4.9 Érvelések logikai rekonstrukciója 82
4.9.1. A konklúzió elhelyezése 83
4.10 Érvelések elemzésének szempontjai 84
4.11 Feladatok 86
¦ Ötödik fejezet Logikai alapfogalmak 91
5.1 Érvelések értékelése, "jósága" 91
5.2 Deduktív és induktív érvelések 93
5.3 Forma - tartalom 95
5.4 Érvényesség, helytállóság 98
5.5 Igazság és érvényesség 99
5.6 Induktív erő, plauzibilitás 102
5.7 Deduktív - induktív 107
5.7.1 Deduktív és induktív érvelések azonosítása szövegekben 109
5.8 Érvelések értékelésének eszközei 111
5.8.1 Eljárási garanciák logikai kritériumok 111
5.8.2 Az érvelési tevékenység minősítésének módszere 112
5.8.3 A deduktív érvelések minősítésének módszerei 112
5.8.4 Az induktív érvelések minősítésének módszerei 113
5.8.5 Érvelési hibák 116
Második rész
Formális logika
¦ Hatodik fejezet A kijelentéslogika alapfogalmai 129
6.1 A kijelentéslogika eszköztára - áttekintés 129
6.2. Formalizáció 132
6.3. Negáció 133
6.4. Konjunkció 136
6.5. Alternáció 139
6.6. Kondicionális 144
6.6.1 A kondicionális természetes nyelvi változatai 150
6.7 Bikondicionális 152
6.8 Elnevezések és jelölések 153
6.9 Összetett állítások, amelyek nem igazságfüggvények 154
6.10 Állítások formalizálása 155
6.11 Összetett állítások igazságértékének kiszámítása 160
6.12 Állítássémák lehetséges igazságértékeinek meghatározása 162
6.13 Analitikus táblázatok 165
6.14 Speciális sémák: logikai igazság és logikai ellentmondás 170
6.15 Formulák összehasonlítása, logikai ekvivalencia 172
6.16 Ekvivalens állítássémák 175
6.17. Feladatok 178
¦ Hetedik fejezet Következtetések a kijelentéslogikában 183
7.1 A következtetések ellenőrzése igazságtáblázatok
segítségével 183
7.2 A következtetések ellenőrzése analitikus táblázatok
segítségével 187
7.3 Konzisztencia, logikai következmény, ekvivalencia 191
7.4 Néhány fontos következtetési forma és alkalmazásaik 194
7.4.1 Diszjunktív szillogizmus 195
7.4.2 Hipotetikus szillogizmus 198
7.4.3 Modus ponens, modus tollens és a kapcsolódó hibák 201
7.4.4 Konstruktív és destruktív dilemma 204
7.5 Alapvető következtetési sémák 209
7.6 Természetes levezetés 211
7.6.1 Feltételes és indirekt bizonyítás 220
7.6.2 Természetes levezetés és érvelés 227
7.7 Feladatok 228
¦ Nyolcadik fejezet A predikátumlogika alapjai 235
8.1 A predikátumlogika eszköztára - áttekintés 236
8.2 Individuumok és jellemzőik 238
8.2.1 Individuumok és megnevezésük 240
8.2.2 Tulajdonságok és predikátumok 243
8.2.3 Individuumváltozók és nyitott mondatok 244
8.2.4 A predikátum terjedelme 247
8.2.5 Összetett szinguláris állítások 250
8.3 Egzisztenciális és univerzális kvantorok 251
8.4 Kategorikus állítások 259
8.4.1 Állítások ábrázolása Venn-diagramon 269
8.4.2 Az univerzális állítások egzisztenciális tartalma 273
8.4.3 Univerzális állítás és általánosítás 275
8.4.4 Az univerzális állítás alátámasztása és megbízhatósága 276
8.4.5 Összetett kategorikus állítások 278
8.5 Relációk 282
8.5.1 Többargumentumú predikátumok 282
8.5.2 Kvantiíikáció 285
8.6 Állítások formalizálása 293
8.6.1 Szinguláris állítások formalizálása 293
8.6.2 Kvantoros állítások formalizálása 294
8.6.3 Egyéb kérdések 296
8.7 Feladatok 298
¦ Kilencedik fejezet Következtetések a predikátumlogikában 303
9.1 Néhány fontos következtetési séma 303
9.1.1 Kategorikus állítások közvetlen következményei 303
9.1.2 Kategorikus szillogizmusok 304
9.2 Következtetések ellenőrzése Venn-diagrammal 312
9.2.1 Kategorikus szillogizmusok ellenőrzése
Venn-diagramokkal 312
9.2.2 Egyéb következtetések vizsgálata Venn-diagramon 319
9.3 Természetes levezetés 326
9.3.1 Kvantoros levezetési szabályok 326
9.3.2 Levezetések 335
9.4 Következtetések érvénytelensége: ellenpéldák 342
9.5 Feladatok 349
Harmadik rész
Informális logika
¦ Tizedik fejezet Nyelv 359
10.1 Kognitív és emotív jelentés 359
10.1.1 Véleménykülönbség és viszonyulásbeli különbség 363
10.1.2 Átminősítés és a beállítás megváltoztatása 365
10.1.3 A vita nyelve és a vita eredményessége 367
10.2 Kétértelműség és homályosság 368
10.2.1 A kétértelműség hiba 369
10.2.2 A szavakon való vitatkozás 371
10.2.3 Homályos kifejezés hiba 372
10.2.4 Demagógia 372
10.2.5 Csúszdaérvelés 376
10.3 Definíciók 381
10.3.1 A definíciók fajtái 383
10.3.2 A lényegmeghatározás 389
10.3.3 A túl sokat állító definíció 391
10.4 A nyelvhasználat az érvelésekben 393
10.5 Feladatok 394
¦ tizenegyedik fejezet Adatok, induktív általánosítás,
statisztikák 399
11.1 Az adatok előállítása 399
11.2 Induktív általánosítás 405
11.3 A minta reprezentativitása és az induktív
általánosítás hibái 410
11.3.1 A minta elfogultsága 417
11.3.2 Anekdotikus adatokra épülő általánosítások 420
11.4 A statisztikai adatok egyéb hibái 422
11.4.1 Az értelmetlen adatok hibája 422
11.4.2 A hozzáférhetetlen adatok hibája 425
11.5 Statisztikus következtetések és hibái 428
11.5.1 Hibás statisztikai következtetések: Az adatok szórása
és az átlag 429
11.5.2 Hibás statisztikai következtetések: mértékek
és arányok, százalék 433
11.6 Az adatok interpretációja 435
11.7 A statisztikák ábrázolása 440
11.8 Feladatok 448
¦ tizenkettedik fejezet Okság 455
12.1 Az ok fogalma 456
12.2 Oksági törvények 461
12.3 Korreláció és okság 461
12.4 Mill-féle indukciós következtetési szabályok 463
12.4.1 A direkt egyezés módszere 463
12.4.2 Az inverz egyezés módszere 469
12.4.3 Az egyezés kombinált módszere 473
12.4.4 A különbség módszere 473
12.4.5 Az együtt változás módszere 476
12.4.6 A maradék módszere 478
12.5 Az ok-okozati összefüggések típusai és az oksági
összefüggésre való következtetések hibái 479
12.6 Okból okozatra és okozatról okra való következtetések 484
12.6.1 Kontrafaktuális hipotézis 485
12.6.2 Dominóhatás-érvelés 488
12.7 Feladatok 490
¦ Tizenharmadik fejezet Analógiák 495
13.1 Az analógia szerkezete 495
13.2. Az analógiák használata érvelésekben 498
13.2.1 Osztályozás 498
13.2.2 Helyes eljárás megválasztása 498
13.2.3 Ismertről az ismeretlenre való következtetés 501
13.2.4 Előrejelzések 502
13.3 Az analógiák erősségének vizsgálata, kritizálási stratégiák 503
13.4 Az analógiák szerepe a magyarázatban, a megértésben
és az értelmezésben 507
13.5 Hibás analogikus érvelések 509
13.5.1 Félrevezető hasonlóság 509
13.5.2 Az analógiák retorikai használata 510
13.6 Analógia és indukció, az analógiák általános értékelése 511
13.7 Feladatok 514
¦ Tizennegyedik fejezet Kérdések és válaszok 517
14.1 A kérdések szerepe 517
14.2 A túl általános kérdés 518
14.3 Az agresszív kérdés 518
14.4 Komplex kérdés 523
14.5 Túl sokat állító kérdés 527
14.5.1 Válaszolási stratégiák 530
14.6 Mellébeszélés 534
14.6.1 A mellébeszélés aranyszabályai 534
14.7 Feladatok 537
¦ Tizenötödik fejezet További gyakori érvelési típusok és érvelési hibák 541
15.1 Az érzelmekre apellálás esetei 543
15.1.1 Szénalomra apellálás 543
15.1.2. A fenyegetésre apellálás 544
15.1.3. A többiekre hivatkozó érvelések 546
15.1.3.1. Közvélekedésre apellálás 546
15.1.3.2. Más is ezt csinálja 548
15.1.3.3. A csoportnyomásra hivatkozás 548
15.2 A hitelességre hivatkozó érvelések 549
15.2.1. A hitelesség 549
15.2.2. Személyeskedés 550
15.2.2.1. A személy lejáratása 552
15.2.2.2. A személy elfogultságára hivatkozás 554
15.2.2.3. A személy következetlenségére hivatkozás 556
15.2.2.4. A személy inkompetenciájára hivatkozás 560
15.2.2.5. A személyeskedés pragmatikai és pszichológiai hatásai 562
15.2.2.6. Válasz a személyeskedésre 562
15.2.3. Személyeskedés 564
15.2.3.1. Rossz hivatkozás 565
15.2.3.2. Egyoldalúhivatkozás 566
15.2.3.3. A szekértő félreértelmezése 567
15.2.3.4. Elfogult szakértő 568
15.2.3.5. Azonosíthatatlan hivatkozás 570
15.2.3.6. A tekintélyre hivatkozó érvelések kritikája 570
15.3. Néhány további gyakori relevancia-hiba 572
15.3.1. Témaváltás 572
15.3.2. A tárgy figyelmen kívül hagyása 574
15.3.3. Árnéykbokszolás 574
15.3.4. Mások még rosszabbak 577
15.3.5. Felosztás-hiba - kompozíciós hiba 578
15.3.6. A következményekre hivatkozás 579
15.3.7. Körbenforgás 582
15.4. Néhány további hibás érvelés, amelyekben általában
nem elegendőek a premisszák 583
15.4.1. Nem tudásra apellálás 583
15.4.2. Összehasonlítások 585
15.4.2.1. Leplezett összehasonlítás 585
15.4.2.2. Elfogult összehasonlítás 587
15.4.2.3. Az összehasonlítások logikai szerkezte 588
15.5. Feladatok 594
Negyedik rész
Függelék
¦ tizenhatodik fejezet Feladatmegoldások 599
¦ tizenhetedik fejezet Irodalom 615
¦ tizennyolcadik fejezet Név- és tárgymutató 619
¦ tizenkilencedik fejezet Szimbólumok jegyzéke 627

Témakörök