1.031.459

kiadvánnyal nyújtjuk Magyarország legnagyobb antikvár könyv-kínálatát

A kosaram
0
MÉG
5000 Ft
a(z) 5000Ft-os
szállítási
értékhatárig

A gyermek felfedezése

Szerző
Szerkesztő
Fordító
Lektor

Kiadó: Cartaphilus Kiadó
Kiadás helye: Budapest
Kiadás éve:
Kötés típusa: Fűzött kemény papírkötés
Oldalszám: 298 oldal
Sorozatcím:
Kötetszám:
Nyelv: Magyar  
Méret: 20 cm x 14 cm
ISBN: 963-930-343-7
Megjegyzés: Fekete-fehér fotókkal, ábrákkal.
Értesítőt kérek a kiadóról

A beállítást mentettük,
naponta értesítjük a beérkező friss
kiadványokról
A beállítást mentettük,
naponta értesítjük a beérkező friss
kiadványokról

Fülszöveg

"Montessori könyvének bevezető fejezetében élesen bírálja a hagyományos pedagógiai módszereket, amelyek minden eredménytelensége, hibája szerinte abból fakad, hogy igazából nem ismerik a gyerekeket. Meggyőződése, hogy csak akkor biztosíthatunk minden egyes gyerek számára boldog gyermekkort és a képességek optimális fejlődését, ha figyelembe vesszük a gyerekek fejlődésének törvényszerűségeit, az egyes gyerekek különböző adottságait, természetes igényeit, és ehhez igazítjuk pedagógiai magatartásunkat. Nem új pedagógiát teremtett - írja később -, csak felfedezte a gyereket, és ehhez alkalmazkodva készített megfelelő eszközöket, fogalmazta meg - a régitől merőben eltérő - pedagógiai elvárásait...
Meggyőződése, hogy az emberiség csak akkor lesz képes problémáit megoldani - amelyek között a legfontosabb a béke és az egészség -, ha a figyelmet a gyermekek felfedezésére és a bennük rejlő képességek kibontakoztatására összpontosítja.
Montessorinak ezek a gondolatai soha nem voltak... Tovább

Fülszöveg

"Montessori könyvének bevezető fejezetében élesen bírálja a hagyományos pedagógiai módszereket, amelyek minden eredménytelensége, hibája szerinte abból fakad, hogy igazából nem ismerik a gyerekeket. Meggyőződése, hogy csak akkor biztosíthatunk minden egyes gyerek számára boldog gyermekkort és a képességek optimális fejlődését, ha figyelembe vesszük a gyerekek fejlődésének törvényszerűségeit, az egyes gyerekek különböző adottságait, természetes igényeit, és ehhez igazítjuk pedagógiai magatartásunkat. Nem új pedagógiát teremtett - írja később -, csak felfedezte a gyereket, és ehhez alkalmazkodva készített megfelelő eszközöket, fogalmazta meg - a régitől merőben eltérő - pedagógiai elvárásait...
Meggyőződése, hogy az emberiség csak akkor lesz képes problémáit megoldani - amelyek között a legfontosabb a béke és az egészség -, ha a figyelmet a gyermekek felfedezésére és a bennük rejlő képességek kibontakoztatására összpontosítja.
Montessorinak ezek a gondolatai soha nem voltak aktuálisabbak, mint napjainkban. A modernizációban legjobb eredményt elért országok gazdasági terveiben a gyermekek nevelésének és oktatásának - mint a fejlődés előfeltételének - döntő helyet biztosítottak...
Ha a fejlődés figyelembevételével, az elavult részletek mellőzésével olvassuk A gyermek felfedezése című könyvet, rendkívül érdekes és hasznos lehet számunkra.
Pedagógiai szemléletének hatása, módszereinek és eszközeinek alkalmazása megújítja, gazdagítja, örömtelibbé és hatékonyabbá teszi pedagógiai munkánkat és derűsebbé óvodásaink életét."
"A pedagógusnak, aki erre a különleges nevelésre akar felkészülni, elsősorban azzal kell tisztában lennie: nem az a feladata, hogy a gyereknek a tárgyak által közvetítsen ismereteket a dolgok tulajdonságairól, mint például mennyiség, forma, szín. Az sem lehet a célunk, hogy a gyerekek az eléjük tett eszközöket hiba nélkül használják, és jól teljesítsék a gyakorlatokat. Ez eszközeinket hasonlóvá tenné az összes többihez - például Fröber eszközéhez -, és állandóan a pedagógus aktív közreműködését követelné meg az ismeretek közvetítésével és a hibák azonnali javításával. Ezek az eszközök nem újszerű segédeszközök, melyeket a <<régi>>, aktív pedagógus kezébe adunk, hogy tanári feladatának teljesítéséhez segítséget nyújtsunk.
Régebben az aktivitást főként a pedagógustól várták el, módszerünkben pedig főként a gyerektől.
A nevelőmunka a pedagógus és a környezet között oszlik meg. Az anyag elsajátítására az <<oktató>> pedagógust sokkal összetettebb kombináció helyettesíti. A pedagógussal egy időben számos tárgy (fejlesztőeszköz) gyakorol hatást a gyerek nevelésére. Mélyreható különbség a <<régimódi objektív oktatás>> és e módszer között, hogy itt a tárgyak nem a pedagógus segédeszközei. A tárgyak a gyereknek nyújtanak segítséget, használja, hajlamának, igényeinek, érdeklődésének megfelelően dolgozik velük. Így válnak fejlesztő eszközökké. A tárgyak a fontosabb tényezők, nem a pedagógus tanítása. A gyerek használja ezeket az eszközöket, ő az aktív és nem a pedagógus.
A pedagógusnak mégis számos nehéz feladata van. Közreműködése semmi esetre sincs kiiktatva. Körültekintőnek, jóérzésűnek és sokoldalúnak kell lennie. Nincs szüksége szavakra, energiára, szigorúságra, inkább bölcsességre, hogy az igényeknek megfelelően körültekintő, megfigyelő, segítségnyújtó legyen, keveset beszéljen, vagy inkább hallgasson. Olyan erkölcsi magatartást kell tanúsítania, amelyet idáig egyetlen módszer sem követelt tőle. Nyugodtnak, türelmesnek, megbocsátónak és alázatosnak kell lennie. Jellemével hat, nem a szavaival.
Főbb feladatait a pedagógiai gyakorlatba a következőképpen foglalhatjuk össze. A pedagógusnak az eszközök használatát kell elmagyaráznia. Közvetítő az eszközök és a gyerekek között. Ez egyszerű, de sokkal nehezebb feladat, mint a régi iskolákban, ahol az eszközök segítették a gyerekeknek megérteni a pedagógus magyarázatát, akinek saját gondolatait kellett átadnia és befogadtatnia a gyerekekkel." Vissza

Tartalom

Előszó a magyar kiadáshoz9
Kritikai észrevételek az iskolára alkalmazott tudományról13
A módszerek története28
Egészséges gyermek tudományos nevelése41
Az első kísérlet körülményeinek elemzése és elterjedésének története44
A "Gyermekek Házában" alkalmazott tanítási módszerek47
Testi növekedés48
A környezet51
Gyakorlati észrevételek53
Fegyelem és szabadság54
Az iskolai fegyelem nehézségei55
Függetlenség59
Minél több a felesleges segítség, annál inkább akadályozza a természetes erők fejlődését62
Gyermekeink jutalmazása és büntetése62
A fejlődés szabadsága64
A természet szerepe a nevelésben67
A természet helye a nevelésben73
Gondoskodás másokról73
A kerttel kapcsolatos előítéletek74
A legkedvesebb munka75
Egyszerűség76
A mi kertünk76
A mozgásra nevelés78
A "vörös" és a "fehér" ember78
Gimnasztika és fegyelem80
Gimnasztika és munka82
A munka83
A tárgyak hangja84
A képességek84
A pontosság85
A fogékony életkor86
A mozdulatok elemzése87
Gazdaságos mozdulatok88
A fűzős és kapcsolós keretek88
További eszközök89
A vonal89
Együttes gyakorlatok90
Mozdulatlanság és csend91
Nyílt utak91
A szabad élet92
A valóság92
A tevékenységek előkészítése93
Gimnasztika és játék95
A választás szabadsága96
A fejlesztés eszközei98
Egy tulajdonság elkülönítése100
Minden tárgyban közös, alapvető tulajdonságok a gyerek nevelő környezetében101
A gyakorlatok104
Hogyan kell a pedagógusnak kiadnia a feladatot. Összehasonlítás a régi rendszerekkel104
Bevezetés az érzékfejlesztő eszközök gyakorlataiba. Ellentétek. Azonosságok. Fokozatok110
A tapintási gyakorlatok bevezetésének technikája111
Hőérzékelés112
Súlyérzékelés113
Formák érzékelése kizárólag tapintás útján. A sztereognosztikus érzékelés fejlesztése113
Az ízlelő- és szaglóérzék fejlesztése116
Vízuális és auditív megkülönböztetés119
Eszköz: a hengersor és az építőelemek119
A faelemek121
Erőfeszítés és izommemória122
A színek eszközei123
Szenzorikus geometrikai ismeretek. Sík sablonok és geometriai formák124
Gyakorlatok a három kártyasorozattal128
Gyakorlatok hangok megkülönböztetésére129
A csend131
Az érzékfejlesztésről általában136
A pedagógus142
A gyakorlatok technikája146
Bevezetés146
A gyakorlatok148
A háromlépcsős gyakorolat149
Gyakorlati alkalmazás. Bevezetés az eszközök használatába. A hengersorok150
A gyerek irányítása152
Megjegyzések az előítéletekről156
A próbakő162
A szellemi rendezettség163
Az emelkedettség elérése165
A csend. Materializált absztrakciók165
A normális és értelmi fogyatékos gyerekek nevelésének összehasonlításai168
Összehasonlítás pedagógiánk és a kísérleti pszichológia között171
Az érzékszerv funkcióinak fejlesztése ismételt gyakorlatokkal172
Az írott nyelv175
Az olvasás és írás tanításának régi módszereiről. Séguin írásmódszerének kritikája176
Az írás mechanizmusa191
Az író kéz mozdulatainak elemzése193
Az írás közvetlen előkészítése. A tényezők elemzése194
A mechanizmusoktól megszabadított intelligencia202
A szavak összeállítása204
Az olvasás214
Gyakorlat a csoportosított kártyákkal218
A parancsok: Mondatok olvasása220
A nyelv224
A hiányos nevelésre visszavezethető beszédhibák235
A számolás tanítása és beveztés az aritmetikába243
További lépések az aritmetikában254
A rajzolás és az alkotó művészet257
A zenei művészet kezdete262
A vallásos nevelés268
Fegyelem a "Gyermekek Házában"275
Végkövetkeztetések és tapasztalatok290
A diadalmas négyesfogat293
Az új eszközök bemutatása298

Maria Montessori

Maria Montessori műveinek az Antikvarium.hu-n kapható vagy előjegyezhető listáját itt tekintheti meg: Maria Montessori könyvek, művek
Megvásárolható példányok

Nincs megvásárolható példány
A könyv összes megrendelhető példánya elfogyott. Ha kívánja, előjegyezheti a könyvet, és amint a könyv egy újabb példánya elérhető lesz, értesítjük.

Előjegyzem
konyv