Hiszek Isten szeretetében!

Előszó

Korunk emberének legnagyobb nehézsége az, hogy higgyen Isten szeretetében, különösen abban, hogy Isten személy szerint is szeret minden embert. Ezért oly időszerű ez a könyv. II. János Pál pápának az "Isteni irgalomról" szóló, nemrég megjelent körlevele megerősíti ezt az állításunkat. Ez az írás mindenkinek szól, még a vallásilag közömbösöknek, sőt a hitetleneknek is. Igazi lelki haszonnal azonban csak azok olvassák ezt a könyvet, akik alázatosak, nyíltszívűek és készségesen követik az isteni kegyelem hívását, amely e lapokról hozzájuk szól.
Nincs boldogítóbb igazság ezen a földön annál, hogy Isten személy szerint szeret engem. Sajnos, ez nem tudatosul még a hívők nagy részében sem. Helyesen írja a szerzőnő: "Jézus számukra valami homályos, elvont lény. Úgy élnek, mintha nem tudnák, hogy Isten szereti őket; legalábbis soha vagy alig gondolnak erre... Egész vallásosságuk külsőségekben áll, melyeket úgy-ahogy elvégeznek. Gyakran terhes robotnak tekintik. Hitük felületes. Nem hatol le abba a mélységbe, amely Isten lényege: az emberek iránt való szeretetébe." Pedig - írja ugyanő - "a Szeretet teremtett minket, a Szeretet művelte a megtestesülés csodáját, sugallta a názáreti rejtett életet, táplálta a Megváltó buzgóságát nyilvános életében, tartotta fenn bátorságát szenvedésében, találta ki az Eukarisztiát, hogy ki árassza a megváltás kegyelmeit, és körünkben maradjon." A hit lényege éppen az, hogy hiszünk ebben az irgalmas szeretetben. Ha ezt megtanuljuk, a többi magától következik. Mert a keresztény élet az istengyermekség kegyelmének kibontakozása a hívő lelkében, miután részesült abban a keresztségben. Vissza