Az írás megmarad

Fülszöveg

Jf g em sokkal a pályakezdés után városházi tudósító lettem. Sze-rintem a lapnál ez ma is az egyik legérdekesebb munkakör, de § W akkor talán még inkább az volt, mert abban az időben vett lendületet a város fejlődése. Mintegy tizenöt esztendeig az volt a fő feladatom, hogy a Kelet-Magyarország olvasói „mindenről" első kézből értesüljenek.
Tetszett nekem a munka, mert folytatása volt a várossal történt gyermekkori ismerkedéseimnek, ma is szívesen nosztalgiázom ezekről az időkről. Édesapám 1952-ben jött dolgozni Nyíregyházára, akkor én nyolcéves voltam. A Síp utcán laktunk a belvárosban, biciklin bejártam minden utcát az alvégesi résztől a Sóstóig. „Beköltözőként" kötelességemnek tartottam, hogy a lehető legjobban megismerjem a várost. Ma már elképzelhetetlen, de évekig tyúkokat, sőt disznókat is tartottunk a belvárosban, ősszel néha kihajtottam a jószágokat makkoltatni az erdőbe. ,Jóvízért" kannával, „vedérrel" a Kossuth utca elején lévő „Sírkő-udvarba" jártunk, ott egy pumpás,... Tovább

Fülszöveg

Jf g em sokkal a pályakezdés után városházi tudósító lettem. Sze-rintem a lapnál ez ma is az egyik legérdekesebb munkakör, de § W akkor talán még inkább az volt, mert abban az időben vett lendületet a város fejlődése. Mintegy tizenöt esztendeig az volt a fő feladatom, hogy a Kelet-Magyarország olvasói „mindenről" első kézből értesüljenek.
Tetszett nekem a munka, mert folytatása volt a várossal történt gyermekkori ismerkedéseimnek, ma is szívesen nosztalgiázom ezekről az időkről. Édesapám 1952-ben jött dolgozni Nyíregyházára, akkor én nyolcéves voltam. A Síp utcán laktunk a belvárosban, biciklin bejártam minden utcát az alvégesi résztől a Sóstóig. „Beköltözőként" kötelességemnek tartottam, hogy a lehető legjobban megismerjem a várost. Ma már elképzelhetetlen, de évekig tyúkokat, sőt disznókat is tartottunk a belvárosban, ősszel néha kihajtottam a jószágokat makkoltatni az erdőbe. ,Jóvízért" kannával, „vedérrel" a Kossuth utca elején lévő „Sírkő-udvarba" jártunk, ott egy pumpás, majd kerekes kút adta a környék legjobb ivóvizét. Később ezek lettek alapjaim a várospolitikai újságíráshoz, ami másfél évtizedig a fő munkám volt.
Nyíregyháza a hatvanas években inkább egy nagyobb falu érzetét keltette, mint egy kisebb városét. 1965-ben 63 ezer lakosú volt a megyeszékhely, 1980-ban pedig 108 ezer, és ez csak egyetlen hasonlítás! alap. A minőségi változást az jelentette, hogy megkezdték a körutak, a várost övező új lakónegyedek alapozását, a főiskola, a felüljáró, a nagyáruházak, a filmszínház, a szálloda építését. Az ipartelepítés is akkor kezdődött: konzervgyár, gumigyár, papírgyár épült többek között. Víz-, szennyvíz-, távhő-, később gázvezetékek kerültek a föld alá.
MM indez ragyogó lehetőséget adott a tudósítónak. Mint ahogy mUt kisdiákként mindent meg akartam tudni Nyíregyházáról, § f ugyanazzal a kíváncsisággal figyeltem újságíróként is a várost, örültem, ha tőlem tudták meg az olvasók, mi történik a szomszédjukban. Vissza