A szegedi zsidó családok a 19. században

Előszó

Részlet:

Betelepülés
Szeged polgárosodásában, gazdasági és kulturális fellendülésében jelentős szerepet játszottak a városba települt zsidók. Fokozódó jelentőségüket tükrözték demográfiai fejlődésük adatai is; az 1798-as összeírás még csak 311 zsidólelket számlált; 1848-ban 1682 főre gyarapodott számuk, míg 1900-ban 5776-an vallották magukat zsidónak. A város össznépessége 1830-ban 14870, 1850-ben 50244 és 1900-ban 102 991 fő, tehát a zsidók a város lakosságának nagyjából 6%-át alkották. Ez az arány nem kiemelkedően nagy, ha összevetjük néhány más magyar város 1873-ban rögzített hasonló adataival; Trencsénben 25,4%, Nagyváradon 22,4%, Pesten 19,6%, Bártfán 19,05%, Temesvárott 12,8%, Komáromban 12,04%, Aradon 10,84%, Kassán 10,04%. A fenti adatok meghaladták a szegedi számarányt, de ez utóbbi is túlszárnyalta az országos átlagot. 1873-as adatok szerint az országban élő 552 ezer zsidó a 16 milliós lakosság 3,5%-át alkotta. Mindezt nemzetközi összehasonlításban vizsgálva azt kell megállapítanunk, hogy a zsidóknak - különösen Szegeden - az összlakossághoz viszonyított lélekszáma nem különösebben jelentős, hisz ez az arány a XIX. század végén pl. Rzeszowban, Rawaruskaban, Tarnopolban (mind Galíciában) meghaladta az 50%-ot is. Hozzá kell azonban tennünk, hogy ez az arány nem nevezhető tipikusnak, és sajátos lengyelországi feltételek között jelentkező végletes adataként fogható fel. Vissza