1.034.226

kiadvánnyal nyújtjuk Magyarország legnagyobb antikvár könyv-kínálatát

A kosaram
0
MÉG
5000 Ft
a(z) 5000Ft-os
szállítási
értékhatárig

Földrajz

Az általános gimnáziumok és tanítóképzők III. osztálya számára

Szerző
Szerkesztő

Kiadó: Tankönyvkiadó Vállalat
Kiadás helye: Budapest
Kiadás éve:
Kötés típusa: Tűzött kötés
Oldalszám: 191 oldal
Sorozatcím:
Kötetszám:
Nyelv: Magyar  
Méret: 20 cm x 14 cm
ISBN:
Megjegyzés: Fekete-fehér ábrákkal illusztrálva, 3 kihajtható melléklettel. Tankönyvi szám: 2093.
Értesítőt kérek a kiadóról

A beállítást mentettük,
naponta értesítjük a beérkező friss
kiadványokról
A beállítást mentettük,
naponta értesítjük a beérkező friss
kiadványokról

Előszó

A földrajztudomány a földfelszín jelenségeit, azok térbeli elterjedését és egymásra gyakorolt kölcsönhatását tanulmányozza. A föld felszínének jelenségeit és folyamatait a földrajztudomány. két... Tovább

Előszó

A földrajztudomány a földfelszín jelenségeit, azok térbeli elterjedését és egymásra gyakorolt kölcsönhatását tanulmányozza. A föld felszínének jelenségeit és folyamatait a földrajztudomány. két nagy csoportba foglalja össze.
A természeti földrajz a szó szorosabb értelmében vett földfelszínt, a földfelszín négy szféráját, a litoszféra, a hidroszféra, az atmoszféra és a bioszféra, azaz a szilárdkéreg, a vízburok, a levegőburok és az élő természet jelenségeit vizsgálja általánosságban és egyes országok és tájak szerint. Ezeket a jelenségeket nem csupán önmagukban. Hanem egymásra gyakorolt kölcsönhatásukban is elemzi.
A gazdasági földrajz a földrajzi tudományok másik csoportját foglalja magában, a társadalmi-gazdasági jelenségek és folyamatok térbeli eloszlását vizsgálja, elemzi és kutatja ezek törvényszerűségeit. Ide tartoznak a népesség és a település kérdései, az ipari és mezőgazdasági termelés földrajzi elhelyezkedése, a közlekedés és szállítás általánosságban és különböző országok szerint.
A természeti-földrajzi környezet a társadalom anyagi életének állandó és szükségszerű feltétele, amely a termelésen keresztül előnyösen vagy hátrányosan befolyásolja a társadalom tevékenységét. Ezért igen fontos, hogy hazánk földjét: hegységeit és síkságait, dombjait és völgyeit, éghajlatát, álló- és folyóvizeit, továbbá az élő természetet: növény- és állatvilágát minél alaposabban megismerjük. A természeti-földrajzi környezet, a természeti-földrajzi adottságok ismerete alapján szeretjük meg hazánkat, egyes tájait, és megismerjük annak természeti gazdagságát, amelyet a szocializmust építő társadalom fel tud használni arra, hogy az ország dolgozó népének minél magasabb anyagi és szellemi jólétet biztosítson. Vissza

Tartalom

TARTALOMJEGYZÉK
Hazánk földrajzi tanulmányozásának jelentősége, Magyarország földrajzi helyzete 3
I. Magyarország természeti földrajza 6
Magyarország domborzati képének kialakulása 6
A földtörténeti ókor 6
A földtörténeti középkor 7
A földtörténeti újkor 8
A harmadkor 8
A negyedkor 10
Magyarország domborzati képe 12
Az Alföld 13
A Kisalföld 14
A Dunántúl 15
Az Északi Középhegység 18
Magyarország éghajlata 19
Éghajlatunk főbb jellemvonásai 21
Az éghajlati elemek időszakos és térbeli eloszlása 22
Hazánk éghajlati tájbeosztása 26
Az Alföld éghajlata 27
A Kisalföld éghajlata 28
A Dunántúl éghajlata 28
Az Északi Középhegység éghajlata 29
Magyarország vízrajza 30
A felszín alatti vizek, források 30
Magyarország vízrajzi képének kialakulása 32
Folyóink 33
A Duna és mellékfolyói 33
A Tisza és mellékfolyói 35
Állóvizeink 38
A Balaton 38
A Velencei-tó 40
A Fertő-tó 40
A mocsarak 41
Magyarország természetes növénytakarója és talaja 41
Az erdős puszták öve 43
A zárt tölgyerdők öve 44
A bükkösök öve 44
A talajviszonyok 45
Jelentősebb talajtípusaink 45
Talajhasznosítási feladataink 47
Magyarország természeti-földrajzi tájai 49
Az Alföld 49
A Duna-Tisza köze 49
A Tiszántúl 52
A Kisalföld 55
A győri-medence 55
A letarolt déli peremvidék 56
A Dunántúl 59
A Magyar-Alpok 59
A Dunántúli Középhegység 59
A Dunántúli-dombság 67
A Mecsek- és a Villányi-hegység 69
A Mezőföld 70
Az Északi Középhegység 71
II. Magyarország gazdasági földrajza 80
Magyarország gazdasága a felszabadulás előtt 80
A felszabadult Magyarország gazdaságának főbb jellemvonásai 83
A felszabadulás 83
A termelési viszonyok átalakulása 83
Tervgazdaságunk alapjai 84
Gazdasági fejlődésünk főbb szakaszai a felszabadulás után 85
A népesség és a települési viszonyok 86
A népesség száma és növekedése 86
A népesség földrajzi eloszlása 87
A foglalkozási megoszlás és osztály tagozódás 89
A népesség tömörülése és a településszerkezet 90
A települési típusok 92
Magyarország ipara 95
Iparunk társadalmi és természeti alapjai 95
Alapfogalmak 95
A szocialista magyar ipar 96
Iparunk földrajzi elhelyezkedése 97
Az energiagazdaság 93
Az energiagazdaság fogalma 98
Szénkészleteink és termelésünk 99
Szénmedencéink 101
Kőolaj és földgáz 104
Vízienergia és villamosenergia-termelés 106
A vas-, fém-, gépipar és nyersanyagai 109
Az ércbányászat 109
A vaskohászat és az acélgyártás 111
Bauxit- és alumíniumtermelésünk 112
A vasfeldolgozó és a gépipar 114
A nehézipar egyéb ágai 115
A vegyipar és nyersanyagai 115
Az építőipar, az építőanyagipar és nyersanyagai 118
A fogyasztási javakat termelő iparágak 122
A fogyasztási javakat gyártó iparágak jelentősége 122
A fonó-, szövő- és ruházati ipar áttekintése 123
A bőripar és a lábbeligyártás 126
A faipar 127
Az élelmiszeripar áttekintése 128
A kézműipar és a háziipar 129
A mezőgazdaság 129
A termelési viszonyok és módszerek mezőgazdaságunkban 129
Mezőgazdaságunk a felszabadulás előtt 129
A demokratikus földreform 129
A mezőgazdaság szocialista átszervezése 130
A mezőgazdaság műszaki alapjai 131
A mezőgazdasági termelés osztályozása 132
A szántóföldi termelés 133
A gabonafélék 137
A gyökér- és gumósnövények 139
Az olajos és rostnövények 141
A hüvelyesek 142
A gyümölcs-, szőlő- és kertgazdaság 143
A szőlő- és bortermelés 143
A gyümölcstermesztés 145
A kertgazdaság 147
Az állattenyésztés és takarmányozás 148
A takarmánybázis 150
Szarvasmarhaállományunk 150
Lóállományunk 151
Sertésállományunk 152
Juhállományunk
Baromfiállományunk 154
Az erdészet és erdőgazdaság 154
Az erdő népgazdasági és gazdaságföldrajzi jelentősége 154
Az erdőterület megoszlása 154
A forgalom 156
A közlekedés és a szállítás 156
A közlekedés és szállítás gazdaságföldrajzi jelentősége 156
A vasúti hálózat és a forgalom 157
A közúti hálózat és a forgalom 159
Vízi és légi közlekedés 160
A bel- és külkereskedelem 161
A kereskedelem szerepe a földrajzi munkamegosztásban 161
A belkereskedelem 161
A külkereskedelem 162
Magyarország gazdasági körzetei 164
Budapest és a Központi Iparvidék 165
Az Északi Iparvidék 169
A Felső-Tiszavidék 172
Közép-Tiszavidék 174
Viharsarok 175
Duna-Tisza köze 177
Délkelet-Dunántúl 179
A Délnyugat-Dunántúl 181
A Közép-Dunántúli Iparvidék 182
A Kisalföld 185
Megvásárolható példányok

Nincs megvásárolható példány
A könyv összes megrendelhető példánya elfogyott. Ha kívánja, előjegyezheti a könyvet, és amint a könyv egy újabb példánya elérhető lesz, értesítjük.

Előjegyzem
konyv