Brit moralisták a XVIII. században

Szerkesztő

Fordító

'Márkus György: Brit moralisták a XVIII. században ' összes példány

Kiadó:	Gondolat Könyvkiadó
Kiadás helye:	Budapest
Kiadás éve:	1977
Kötés típusa:	Vászon
Oldalszám:	897 oldal
Sorozatcím:	Etikai gondolkodók
Kötetszám:
Nyelv:	Magyar
Méret:	19 cm x 13 cm
ISBN:	963-280-354-x

Értesítőt kérek a kiadóról

Értesítőt kérek a sorozatról

A beállítást mentettük,
naponta értesítjük a beérkező friss
kiadványokról

Fülszöveg

Sorozatunk új kötete teljessé teszi a felvilágosodáskori etika blokkját. A gyűjtemény egymásra felelő, egymással vitatkozó írásokból áll, s jórészt olyanokból, amelyek a magyar olvasó előtt teljességgel ismeretlenek voltak. Ismeretlenek a művek, de nem teljesen ismeretlenek a gondolatok - sőt, a múlt század elejétől kezdve egyikük-másikuk jócskán hatott is a magyar közgondolkodásra. Mandeville és Shaftesbury, Hutcheson és Bentham nevét ismeri a filozófia iránt érdeklődő olvasó, Adam Smith pedig, aki Marx politikai gazdaságtani műveiből ismerős, sőt, közgazdaságtani főműve meg is jelent magyarul, most etikusként mutatkozik be. De nemcsak a művek, még a nevek is tartogatnak meglepetést - így különösképp fölhívjuk a figyelmet Thoma Reidre.

Tartalom

Samuel Clarke
Értekezés a természetes vallásról	13
Bernard Mandeville
Vizsgálódás az erkölcsi erény eredetéről
A bevezetés	55
Vizsgálódás az erkölcsi erény eredetéről	56
Anthony Ashley Cooper, earl of shaftesbury
A moralisták
Filozófiai rapszódia
Mely előadása bizonyos, természetes és erkölcsi tárgyakról szóló beszélgetéseknek	71
Joseph Butler
Az emberi természetről, avagy az ember mint erkölcsileg cselekvő alany
Előszó	251
Első prédikáció az ember társadalmi természetéről	270
Második és harmadik prédikáció a lelkiismeret természetes fensőbbségéről	286
Harmadik prédikáció	300
Értekezés az erény természetéről	309
Francis Hutcheson
Vizsgálódás az erkölcsi jóról és rosszról
Bevezetés	325
Az erkölcsi érzékről, melynek révén erényt és bűnt észlelünk, és helyeseljük vagy kárhoztatjuk őket másokban	329
Az erényes cselekedetekre vezető közvetlen motívumról	342
Az erényre vonatkozó érzék és a vele kapcsolatos különböző, egy általános alapra hozható vélekedések. A cselekedetek erkölcsösségének kiszámítási módja	356
Némely összetett erkölcsi eszmének, nevezetesen a kötelesség, valamint a feltétlen és feltételes, a külső, az elidegeníthető és elidegeníthetetlen jog eszméjének levezetése ezen erkölcsi érzékből	374
John Balguy
Az erkölcs jó alapzata	393
Adam Smith
Az erkölcsi érzelmek elmélete
A cselekvés helyénvaló voltáról: mely három szakaszból áll	423
Az érdemről és a vétekről; avagy a büntetés és a jutalmazás tárgyairól: mely három szakaszból áll	471
Tulajdon érzelmeinkre és magatartásunkra vonatkozó ítéleteink alapjáról, valamint a kötelességérzetről	502
A hasznosságnak a helyeslés érzületére kifejtett hatásairól: mely egy szakaszból áll	520
Az erkölcsfilozófiák rendszereiről: mely négy szakaszból áll	532
William Paley
Az erkölcsi és politikai filozófia alapelvei
II. könyv - az erkölcsi kötelezettség	557
Thomas Reid
Értekezések az ember aktív erőiről
Bevezetés	565
Az aktív erőről általánosságban	568
A cselekvés princípiumairól	583
Az erkölcsi cselekvők szabadságáról	605
Az erkölcstanról	624
Jeremy Bentham
Bevezetés az erkölcsök és a törvényhozás alapelveibe
Bevezetés	677
A hasznosság princípiumáról	680
A hasznossággal ellentétben álló princípiumokról	688
A fájdalom és az élvezet négy szankciójáról vagy forrásáról	701
Számos élvezet vagy fájdalom értéke, miképp mérjük őket	707
Élvezetek és fájdalmak, fajaik	712
Az emberi cselekedetekről általában	714
A szándékosságról	717
A tudatosságról	722
A motívumokról	726
Az emberi hajlamokról általában	757
A jogtudomány büntető ágazatának határairól	761
Utószó
1688-1789: Az angol morálfilozófia száz éve (Ludassy Mária)	776
Jegyzetek	853