Mártély népi jogélete
Das völkische Rechtsleben in Mártély/La vie populaire juridique a Mártély
Szerző
Szerkesztő
Kolozsvár
Értesítőt kérek a kiadóról
Értesítőt kérek a sorozatról
A beállítást mentettük,
naponta értesítjük a beérkező friss
kiadványokról
A beállítást mentettük,
naponta értesítjük a beérkező friss
kiadványokról
Előszó
Kezdő jogász korunk óta élénken foglalkoztatott az a kérdés,,, hogy a jog és társadalom milyen kapcsolatban állanak egymással, jogászviták, perbeli ítéletek elhangzása után sokszor fanyar...
Tovább
Előszó
Kezdő jogász korunk óta élénken foglalkoztatott az a kérdés,,, hogy a jog és társadalom milyen kapcsolatban állanak egymással, jogászviták, perbeli ítéletek elhangzása után sokszor fanyar kifejezést éreztünk az emberek arcán, mert nem olyan ítéletet vártak a magyar igazságszolgáltatás hívatott szervétől, a magyarbírótól, amilyent kaptak. A közvélemény se találta sokszor igazságosnak a bíró formákhoz kötött Ítéletét: látszott az embereken, hogy más az ő igazságuk és más a magyar jogot hirdető bíróé. Hogy megvizsgálhassuk az eltérő szemlélet alapokat, az emberekkel foglalkozó tudományokat, a szociológiát és a néprajzot kezdtük tanulmányozni. Ezek módszere bevezetett a problémák bűvös barlangjába és elméletileg eljutottunk annak felismeréséhez, hogy társadalmunk erkölcsi és államunk törvényekbe, rendeletekbe, bírói ítéletekbe foglalt jogi felfogása között eltérések vannak. A probléma részletes megismerésére kiváló alkalmat nyújtott dr. Bónis György egyetemi tanár úr, aki Prehoffer Elemér barátommal megbízott bennünket, végzett első éves jogászokat, hogy az ország valamelyik községében gyűjtsük össze a nép élő jogszokásait és joghagyományait. Munkánkhoz megszerezte a m. kir. Igazságügyminisztérium anyagi támogatását, megismertetett bennünket a kérdés jogi és jogtörténeti kapcsolataival s a kezünkbe adott egy kérdőívet, mely gyűjtésünk közben szilárd támasztékunknak bizonyult. Mi Mártélyt választottuk: ehhez a tiszaparti házcsoporthoz gyermekkori emlékek kötöttek, ismertük az embereket és tisztában voltunk életkörülményeikkel. 1941 nyarán két hétig gyűjtöttük az anyagot. A következő években szintén sokat kijártunk Mártélyra, hogy minél alaposabb adatgyűjtemény alapján kezdjünk a feldolgozáshoz.
1943 tavaszán Prehoffer Elemér megvált kolozsvári munkaközösségünktől és gyűjtését a részletes feldolgozás végett átadta, amiért ezúton is hálás köszönetet mondok.
Vissza
Tartalom
Előszó. Irta dr. Bónis György 3. lap.
Bevezetés. 6. lap.
Történeti előzmények. 8. lap.
Mártély régi települése (9), a magyarság megtelepedése (9), egyházi kormányzása (11), határjárások és birtokperek (12), Nádasdy Tamás kommendátorsága (14), társadalmi átalakulás (15), török megszállás: magyar közigazgatás (16), végvári vitézek és magyar földesurak (20), török közigazgatás és termelési rendszer (22), paraszti önkormányzat (24), népesség (25), telepítések (27), a törökök kiverése, császári uralom (29), Schlick Lipót, majd Károlyi Sándor a földesúr (30), Vásárhely pusztafoglalása, első foglalás jelei (31), népessége (32), szabad paraszti mozgalmak (34), örökváltság (35), társadalmi változások hatástalansága (35), kiköltözés az uradalom területéről (36), Mártély nevének magyarázatai (37).
A mártélyi nép jogszemlélete. 38. lap.
társadalmi rend (38), a rend törvénye (40), emberi törvény (41), szokás (42), jogi világkép (45).
Az emberi élethez fűződő jogszokások. - - - - 47. lap.
család (47), nagycsalád (49), család keletkezése házasság révén (51), párválasztás (53), vallási szempont (61), eljegyzés (64), polgári házasság, esküvő, lakodalom (66), leánylakodalom, legénylakodalom (72), felkontyolás jogi jelentősége (73), restatánc és elhálás (74), menyasszonyfektetés (75), a fiatalok elhelyezkedése (76), családi munkarend (78), jogviszony a családon belől (78), vadházasság (79), természetes gyermek (80), születés (82), keresztelés (83), mellék- és csúfnevek (85), második házasság (86), örökbefogadás, eltartásvállalás, szolgálatbaállás (86), válás (89), kitagadás (91), halál (92).
A vagyonnal kapcsolatos jogszokások. 94. lap.
dolog- és vagyonszemlélet (94), vagyonuk: föld (95), helyneveik és térképezése (96), ház (99), kert, jószágok, tulajdonjegyek (100); szomszédjog (101), vagyonvédelem formái (jogi, fizikai, transcendens) (102), a tolvaj kiderítése (103), a vagyon átszállása családalapításkor (104), örökléssel (107); gazdák öröklése (110), zsellérek öröklése (114), legfiatalabb és legöregebb joga (116), özvegyi jog (117); vagyonszerzés módjai: gyűjtögetés (119), találás (120), kispásztorok, béresek (122), napszámosok (124), részesek (125), kubikosok (128), bandázás (130), halászok (132), gazdák (133), pásztorok (134), iparosok, kereskedők, gátőrök, utászok (135), dohánycsempészek (136), szerzemény (137).
Befejezés. 138. lap.
Adatközlők névsora 140. lap.
Das völkische Rechtsleben in Mártély 142. lap.
La vie populaire juridique á Mártély 145. lap.
Képek: Mártély látképei 36. lap.
Mártély helynévtérképe 96. lap.
Adatközlők arcképei 65, 124. lapok.