Bevezetés a metafizikába

Teljes, gondozott szöveg

Szerző

Szerkesztő

Fordító

Lektor

'Martin Heidegger: Bevezetés a metafizikába ' összes példány

Kiadó:	Ikon Kiadó Kft.
Kiadás helye:	Budapest
Kiadás éve:	1995
Kötés típusa:	Ragasztott papírkötés
Oldalszám:	111 oldal
Sorozatcím:	Matúra bölcselet
Kötetszám:
Nyelv:	Magyar
Méret:	28 cm x 20 cm
ISBN:	963-7948-82-1
Megjegyzés:	Kivehető melléklettel.

Értesítőt kérek a kiadóról

Értesítőt kérek a sorozatról

A beállítást mentettük,
naponta értesítjük a beérkező friss
kiadványokról

Előszó

Miért van egyáltalán létező, nem pedig inkább a semmi? Ez a kérdés. Sejthető, hogy nem esetleges. "Miért van egyáltalán létező, nem pedig inkább a semmi?" - nyilvánvaló, hogy ez valamennyi kérdés közül az első. Természetesen nem az időbeni egymásra következtetés rendjének értelmében Az egyes emberek - éppen úgy, ahogy a népek is - sok mindent kérdeznek, amíg bejárják történelmi útjuk az az idők során. Sok mindent ki- és átkutatnak, megvizsgálnak, mielőtt beleütköznének a kérdése: "Miért van egyáltalán létező, nem pedig inkább a semmi?". Sokan egyáltalán nem is ütköznek bele, ha ugyanis a beleütközés azt jelenti, hogy nem csupán halljuk és olvassuk a kimondott kérdőmondatot, hanem: kérdezzük, azaz létrehozzuk, feltesszük a kérdést, belekényszerítjük magunkat e kérdezés állapotába.
És mégis4 Mindenkit megérint egyszer, sőt talán többször is e kérdés rejtett hatalma, anélkül hogy igazából felfogná, mi is történik vele. Amikor például nagyon kétségbe vagyunk esve, és minden dolog súlytalanná kezd válni, s az értelme mindennek elhomályosul, akkor tolul fel a kérdés. Talán: éppcsak felhangzik, mint valami tompa harangkondulás: behasít a létezésbe, majd lassan újból elhal. De jelen van akkor is, ha örvend a szív; mert ilyenkor minden dolog átalakul, s mintha csak most először bukkannának fel körülöttünk, épp, mintha könnyebb lenne felfognunk, hogy nincsenek-e dolgok, mint azt, hogy vannak és olyanok, amilyenek. Ott van a kérdés, ha unatkozunk, amikor egyaránt távol áll tőlünk a kétségbeesés s az örvendezés, amikor azonban a létező makacs megszokott volta olyan ürességet áraszt, melyben közömbösnek tűnik, vajon van-e létező vagy nincsen; miáltal sajátos formában ismét csak fölhangzik a kérdés: Miért van egyáltalán létező, nem pedig inkább a semmi? Vissza

Tartalom

A metafizika alapkérdése	3
A rangja szerint első, mert a legátfogóbb, a legmélyebb és a legeredendőbb kérdése. "Miért van egyáltalán létező, nem pedig inkább a semmi?"	3
A rangja szerint első kérdés kérdezése mint filozófia. A filozófia lényegének két félreértelmezése	6
A rangja szerint első kérdés mint metafizikai alapkérdés. Bevezetés a metafizikába mint bevezetés az alapkérdés kérdezésébe. Az előadások címének tudatos kétértelműsége	10
A "Miért van egyáltalán létező, nem pedig inkább a semmi?" kérdés kibontása	11
A kérdező magatartás mint tudni akarás	11
A kérdőmondat nyelvi megfogalmazása. A vágás a kérdésben és a gyanű a "nem pedig inkább a semmi"-vel szemben	12
A kérdés nyelvi megfogalmazása mint a hagyomány tisztelete	13
A létkérdés és a "logika". A semmiről való igaz beszéd a gondolkodásban és a költésben	13
A lerövidített kérdés tárgyalása szembeállítva a teljes kérdéssel. A "nem pedig inkább a semmi" lebegésbe hozza a létezőt	15
A kérdezés mint annak a területnek a menyitása, ahol a létező saját kérdésre méltó volta feltárul: a létező ingadozása nemlét és lét között	15
A "létező" szó kettős jelentése. Lét és létező megkülönböztetésének látszólagos feleslegessége és az "alapkérdésnek" mint a lét alapjára vonatkozó kérdésnek a kétértelműsége	16
Az "előkérdés" kibontása: "Mi a helyzet a léttel és létmegértésünkkel?"	17
A kérdés közelebbi meghatározása: "Mi a helyzet a léttel? Vajon a lét puszta szó vagy a Nyugat sorsa?"	19
Tisztázzuk a tényt: a lét csak gőzös szó! A létre irányuló kérdés és az "ontológia"	20
A metafizika alapkérdése és az előkérdés közötti viszony megvilágítása: Az előkérdés új fogalma - az előzetes és mint ilyen teljes egészében történelmi kérdés	21
Filozófia és "történettudomány"	22
A létkérdés önmagában történelmi kérdezésének a Föld világtörténelméhez való belső hozzátartozása. A szellem fogalma és félreértelmezései	23
A létfeledés tényének tényszerűsége mint a nyelvhez való hibás viszonyunk tulajdonképpeni anyaga	25
A "lét" {"lenni"} szó grammatikája és etimológiája
A lét lényegének megvilágítása a nyelv lényegével való lényegszerű összefonódottsága szempontjából	27
A "lét" {"lenni"} szóalakja: verbalsubstantivum és infinitivus	28
Az infinitivus	29
A nyugati grammatika eredete a görög nyelvre vonatkozó görög megfontolásokból: ... és ...	29
A (casus) és (declinatio) görög értelme	30
A görög értelmezés.	30
A görög nyelvértelmezés	32
Az infinitivus mint a már-előtérbe-nem-hozása annak, amit a verbum különben nyilvánvalóan megtesz	33
A legáltalánosabb üresség megszilárdulása és tárgyiasulása	34
A "lenni" verbum ige három töve és az egységre irányuló kérdés	35
A "lét" szó kettős megtárgyalásának eredménye: A szó üressége mint egybemosódás és összekeveredés	37
A kérdés, hogy miképpen létezik a lét: {mi a lét lényege}?	39
Az elháríthatatlan tényszerűség: A lét megértése és mégsem-megértése	39
A "lét" a legrendkívülibb, csak a semmivel hasonlítható össze	39
A lét "általánossága" és a "létező" mint "különös". A létmegértés szükségképpeni folyamatjellege	41
Az alapkísérlet: A létmegértés nélkülözhetetlensége: Létmegértés nélkül nincsen mondás, mondás nélkül nincsen emberlét	42
A létmegértés mint az emberi jelenvalólét "alapja"	42
A lét megértése és maga a lét mint minden kérdezés legkérdésesebbje. A lét értelmére irányuló kérdés	43
Visszatekintés az eddigi megfontolásokra: A közömbös ténytől a legkérdésesebb esemény felé történő döntő lépés	43
A "lét" szónak valamennyi a "létezőt" illető szóval szembeni kitüntetése: lét és szó lényegi értelemben egymásra utalt	44
Létmegértésünk sajátos meghatározottsága és a lét felől jövő hozzáillesztett útmutatása. A "van" - különféle példákon ábrázolva	45
A "van" jelentéssokfélesége. A létnek az állandó jelenlét értelmében vett megértése a "van"-ból	46
A lét korlátozása	49
A lét mondásának megkülönböztetésekben (lét és...) formulává vált módjai	49
A létnek mással szembeni megkülönböztetését illető hét irányadó pont	49
Lét és egyesülés	50
Lét a létesüléssel szembeállítva. Parmenidész és Hérakleitosz. Lét - az állandó belső önmagába gyűjtött megbízhatósága	50
Lét és látszat	51
E megkülönböztetés magától értetődősége és szokványossága - eredendő elválásuk és összetartozásuk meg nem értése. A látszat mdójai	51
Lét és látszat belső összefüggése. A görögül értett »lét«, a felnyíló-időzítő működés és látszó megjelenés	52
Harc a létért a látszat ellen	54
Lét és látszat harcának költői megformálása a görögöknél	55
A látszat hozzátartozása a léthez mint megjelenéshez. A tévesség mint alét, el-nem-rejtettség és látszat összeszövődöttsége	56
A gondolkodás a filozófia kezdetén (Parmenidész) mint a három - a léthez és az el-nem-rejtettséghez, a nemléthez, valamint a látszathoz vezető út megnyitása	57
"Lét és látszat" - "lét és egyesülés" elválásának belső összetartozása	59
Lét és gondolkodás	60
E megkülönböztetés kitüntetése és történelmi jelentősége	60
A "gondolkodás" körülhatárolása. Gondolkodás mint elé-állítás	61
A "logika" és eredete	62
Az emberlét meghatározása magának a létnek a lényegéből Parmenidész mondásában: Lét és felvétel lényegi összetartozásának történése	71
A gondolkodói költés mint az emberlét lényegi megnyitása. Szophoklész Antigonéja első kardalának értelmezése három menetben	74
Az első menet: A leghátborzongatóbban otthontalan lényegének belső körvonalai, működésének és küldetéses sorsának területei és kiterjedése	76
A második menet: Az ember mint a leghátborzongatóbban otthontalan létének kibontása	78
A harmadik menet: A tulajdonképpeni értelmezés mint a kimondhatatlan mondása. A történelmi ember jelenvaló-léte mint rés, amely megnyitja a létet a létezőben - a köz-játék (közbeesés)	82
Parmenidész mondásának újabb értelmezése. Szophoklész kardalának fényében. Az el-nem-rejtettség mint hátborzongató otthontalanság. A felvétel mint döntés.	83
Az ember lényegének kezdeti értelmezése, ellentétben a későbbi formulával	88
Utalás az el-nem-rejtettség beomlásának történésére annak történelmi lefolyásában: az igazság átigazítása "helyességgé	95
Lét és kellés	97
A kellés a lét ellentétévé lesz, mihelyt a lét eszmeként határozódik meg. Az ellentét kialakulása és kiteljesedése. Az értékfilozófia	97
A négy megkülönböztetés összefoglalása a megadott hét iránypont szempontjából	99
A létnek a négy elváláson végigvonuló alapkaraktere: állandó jelenlét	100
A létre irányuló kérdés a semmivel való szembenállásbl elindulva a nihilizmus leküdzése felé tett első lépés	100
Annak szükségszerűsége, hogy a létete lehetséges lényegének egész szélességében újonnan tapasztaljuk. A négy elválás által bekerített lét átalalkulása minden létező körülhatároló körévé és alapjává: lét és létező megkülönböztetése mint az eredendő elválás	101
Az ember lényege (a jelenvaló-lét) mint a lét helye. "Lét és idő": az idő mint a lét értelmezésének pályája	102

Témakörök

Martin Heidegger

Martin Heidegger műveinek az Antikvarium.hu-n kapható vagy előjegyezhető listáját itt tekintheti meg: Martin Heidegger könyvek, művek

Megvásárolható példányok

Nincs megvásárolható példány
A könyv összes megrendelhető példánya elfogyott. Ha kívánja, előjegyezheti a könyvet, és amint a könyv egy újabb példánya elérhető lesz, értesítjük.

Előjegyzem