A Jézus-szútrák

Fülszöveg

1907-ben Kína egy távoli pontján egy évszázadok óta elfalazott barlangba a V. és XI. század közötti időszakból származó ókori tekercsek, selyemfestmények és kegytárgyak kincsestárára bukkantak. Az írások között olyan, kínai nyelven írott tekercsek is voltak, amelyek Jézus élettörténetét és tanításait beszélik el gyönyörű taoista gondolati és képi világba öltözve, ami teljesen új volt a Nyugat számára. Az írások a kereszténység történetének olyan fejezetéről számolnak be, amely egyedülálló és felkavaró, reménykeltő és lélekemelő. Legjobban talán az a gyűjtőnév írja le őket, amelyeket maguk a szövegek is használnak: a Jézus-szútrák.
A kereszténység a nyugati civilizációban gyökerezik, ám meglepő módon egy eddig gyakorlatilag ismeretlen keresztény hitvilág fejlődött ki a Távol-Keleten. A kitűnő teológus és Kína-kutató, Martin Palmer a rég elveszettnek hitt tekercsek első fordítását és ismeretterjesztő magyarázatát adja. A tekercsek mindegyike több mint ezeréves, és jelentőségét tekintve talán a holt-tengeri tekercsekhez hasonlítható. A szerző egy nyelvészekből, tudósokból és egyéb szakértőkből álló csoportot gyűjtött maga köré, s az ő segítségével sikerült dekódolniuk és értelmezniük ezeket a szent szövegeket, amelyek a keleti gyakorlattal és meditációkkal együtt élve értelmezik Jézus tanításait, és ablakot nyitnak egy olyan rendkívüli világra, amelyben sokkal szelídebb, sokkal spirituálisabb kereszténység létezett, mint a korabeli Európa vagy Ázsia bármely részén, sőt létezhet akár napjainkban.
Palmer több mint egy évtizedet szentelt az életéből az írások, valamint e letűnt vallás más tárgyi dokumentumainak felkutatására. Elszánt kutatásának köszönhetően végül sikerült felfedeznie az egyik legkorábbi keresztény kolostort. A helyszínen áll egy szinte érintetlen állapotban fennmaradt VIII. századi pagoda. A pagodában Palmer és csapata további bizonyítékot, köztük szobrokat, föld alatti átjárókat és kegytárgyakat találtak, amelyek segítségével sikerült képet alkotniuk a taoista kereszténység koráról és rítusairól. Vissza