Fülszöveg
Mártiin Áron a hegyek lábánál nőtt dombnak nevezte önmagát. Mire gondolliatott a hasonlat megtbjíalmazásakor? Püspöki bek()szöntöjében megvallotta csíki kötődését. Az ottani emberek hitére külön-fogalom keletkezett: a csíki áhítat, melynek középpontjában a Mária tiszteletére szentelt csíksomlyoi kegyhely áll. Ha megtaláltuk Máriát, egyúttal Jézus közelében érezhetjük magunkat. „Per Mariam ad jesum" - Márián keresztül Jézushoz. Szülőfaluja templomában is a Csikszentdomokosi Madonnánál kezdte az imádságot. A két hegy - Mária és Jézus - somlyói lábánál formálódott, növekedett dombbá az a csíki székely fiúcska, akit Isten Szolgája Márton Áron néven ismer ma a világ.
„Elkerülheteden emberi sors, hogy azoknak is el kell menni, akikről úgy gondoljuk, hogy jó volna, ha örökké közöttünk lennének" - mondta „lelki atyja", Mailáth Gusztáv Károly püspök búcsúztatóján Márton Áron. Testi mivoltában o is elment, el kellett mennie, de gazdag öröksége révén mindenki részesülhet korunk zsákutcáiban...
Tovább
Fülszöveg
Mártiin Áron a hegyek lábánál nőtt dombnak nevezte önmagát. Mire gondolliatott a hasonlat megtbjíalmazásakor? Püspöki bek()szöntöjében megvallotta csíki kötődését. Az ottani emberek hitére külön-fogalom keletkezett: a csíki áhítat, melynek középpontjában a Mária tiszteletére szentelt csíksomlyoi kegyhely áll. Ha megtaláltuk Máriát, egyúttal Jézus közelében érezhetjük magunkat. „Per Mariam ad jesum" - Márián keresztül Jézushoz. Szülőfaluja templomában is a Csikszentdomokosi Madonnánál kezdte az imádságot. A két hegy - Mária és Jézus - somlyói lábánál formálódott, növekedett dombbá az a csíki székely fiúcska, akit Isten Szolgája Márton Áron néven ismer ma a világ.
„Elkerülheteden emberi sors, hogy azoknak is el kell menni, akikről úgy gondoljuk, hogy jó volna, ha örökké közöttünk lennének" - mondta „lelki atyja", Mailáth Gusztáv Károly püspök búcsúztatóján Márton Áron. Testi mivoltában o is elment, el kellett mennie, de gazdag öröksége révén mindenki részesülhet korunk zsákutcáiban is kivezető utat mutató tanításából. Szentbe-szédeinek, körleveleinek olvasása ma is élményszámba megy, nem fogott rajtuk az idő, mondanivalójuk ma is aktuális. Időszerűségük az egyik legnyomasztóbb kérdésben, a román és a magyar nép erdélyi sorsközösségének jövőbeni alakulásában is hordoz a megoldás zárjába illeszthető kulcsot. 1945-ben megfc:>galmazott gondolatait Erdélynek a néhány évvel korábban mesterségesen kétfelé osztott időszaka ihlette: „A politikamentes és elfogulatlan történetírás féladata lesz, hogy a kettéosztott Erdély két kisebbségének egyidejű szenvedését és annak okait feltátja, és mérlegre tegye. Minket súlyos esztendők súlyos tapasztalatai annak a végtelenül lehangoló végső következtetésnek a levonására kísértenek, hogy ahol a nemzeti érdek egyoldalú és türelmetlen eltúlzással minden más érdek fölé eiTieltetik és ez a felfogás behatol a lelkekbe, ott kisebbségi ember számára szabad emberhez inéltó élet nem lehetséges."
Túlzás nélkül mondhatjuk, hogy az egyetemes magyarság - vallásfelekezetre való tekintet nélkül - boldoggá avatására vár. Ha egyszer szentjeink között tisztelhetjük, mindenkinek megadatik majd annak a megérzésnek immár bizonyosságként való átélése, melyről a XVI. Benedek pápa által bíborossá kreált Lucián Muresan fogaras-gyulafehérvári iiagyérsek-metropolita így vallott: „Vázándu-l de aproape, aveam impresia ca má aflu in fata unui Sfant." (Közelről látva az az érzésem támadt, hogy egy szent előtt állok.)
Sas Péter
Sas Péter irodalom- és művelődéstörténész Budapesten, 1954. október l-jén született. A Kossuth Lajos Gimnázium orosz-latin tagozatát, majd az ELTE Bölcsészettudományi Karának magyar-történelem szakát végezte el. Tudományos fokozatot (PhD) Kelemen Lajos levéltáros-történész munkásságából a kolozsvári Babes-Bolyai Tudományegyetemen szerzett.
Fő kutatási területe a 20. századi erdélyi magyar művelődéstörténet. Közreadta Herepei János művelődéstörténész és P. Benedek Fidél eg>'-háztörténész hagyatékát, Bíró Vencel történész kéziratait, Gyalui Farkas köny\^árigazgató emlékiratát és Bánffy (Kisbán) Miklós ismeretlen írásait. Megjelentette Kelemen Lajos művelődéstörténeti tanulmányainak két kötetét, Kós Károly levelezését és publicisztikai írásait. Monografikus formában feldolgozta Kós Károly és Kelemen Lajos munkásságát, Kolozsvár legjelentősebb római katolikus templomait és egyházi gyűjteményeit, Köpeczi Sebestyén József heraldikus életművét.
Portré- és dokumentumfilmet szerkesztett a Duna Televíziónak Kelemen Lajosról, Kós Károlyról, Imreh Istvánról, Kós Andrásról, Moldován Gergelyről, a kolozsvári ferencesekről és az erdélyi piaristákról.
Vissza 
