1.031.434

kiadvánnyal nyújtjuk Magyarország legnagyobb antikvár könyv-kínálatát

A kosaram
0
MÉG
5000 Ft
a(z) 5000Ft-os
szállítási
értékhatárig

Beszédből világ

Elemzések, adatok amerikai magyarokról

Szerző
Szerkesztő

Kiadó: Magyar Külügyi Intézet
Kiadás helye: Budapest
Kiadás éve:
Kötés típusa: Ragasztott papírkötés
Oldalszám: 514 oldal
Sorozatcím: Regio Könyvek
Kötetszám:
Nyelv: Magyar  
Méret: 23 cm x 15 cm
ISBN: 978-963-06-5596-5
Értesítőt kérek a kiadóról
Értesítőt kérek a sorozatról

A beállítást mentettük,
naponta értesítjük a beérkező friss
kiadványokról
A beállítást mentettük,
naponta értesítjük a beérkező friss
kiadványokról

Fülszöveg

A szervezetek működési módja ma már valójában a környezet asszimilációs kihívásaira adott válaszok együttesének tekinthető.
A többször vitatott (és főleg magyarországi aktuálpolitikai kontextusban negatív jelzővel is ellátott) „magyarkodás" kifejezés Amerikában való használata, például, sugallja azt az aktivizmust, amely nélkül ez a szervezeti világ nem tartható fenn. Mivel az asszimilációs folyamat akkor hat a leginkább, amikor az egyének mondhatni átlagos, nemzeti, etnikus ideológiáktól mentes magán és társadalmi életüket élik, a folyamat lassítása, késleltetése csakis e társadalmi természetességbe való érzelmi és elkötelezett beavatkozás által lehetséges. A létrehozott intézmények és fenntartásuk ezért logikus módon feltételeznek valamiféle felfokozott állapotot, amely plusz lelki vagy akár financiális, időhasználati terheket ró az ily módon aktív egyénre. (Papp Z. Attila)
A 2000. évi népszámlálás során mintegy 1398 ezer személy - az amerikai össznépesség 0,5 százaléka -... Tovább

Fülszöveg

A szervezetek működési módja ma már valójában a környezet asszimilációs kihívásaira adott válaszok együttesének tekinthető.
A többször vitatott (és főleg magyarországi aktuálpolitikai kontextusban negatív jelzővel is ellátott) „magyarkodás" kifejezés Amerikában való használata, például, sugallja azt az aktivizmust, amely nélkül ez a szervezeti világ nem tartható fenn. Mivel az asszimilációs folyamat akkor hat a leginkább, amikor az egyének mondhatni átlagos, nemzeti, etnikus ideológiáktól mentes magán és társadalmi életüket élik, a folyamat lassítása, késleltetése csakis e társadalmi természetességbe való érzelmi és elkötelezett beavatkozás által lehetséges. A létrehozott intézmények és fenntartásuk ezért logikus módon feltételeznek valamiféle felfokozott állapotot, amely plusz lelki vagy akár financiális, időhasználati terheket ró az ily módon aktív egyénre. (Papp Z. Attila)
A 2000. évi népszámlálás során mintegy 1398 ezer személy - az amerikai össznépesség 0,5 százaléka - vallotta magát „magyar" vagy „magyar és más" származásúnak. A népszámlálás amerikai magyarokra vonatkozó adatainak a feldolgozása és realisztikus értelmezése azonban csakis az adatok sajátosságaiból adódó elemzési korlátok figyelembe vételével valósulhat meg. (Pakot Levente) Vissza

Tartalom

BEVEZETŐ / INTRODUCTION
(Czoch Gábor - Papp Z. Attila:) 9/18
SZERVEZETI VILÁG
Beszédből világ. Amerikai magyar szervezetek és működtetőik -
közelről (Papp Z. Attila:)
1. Módszertani bevezető 27
2. A szervezeti világhoz kötött tematizációk 34
2.1. Országos szervezetekkel kapcsolatos vélemények 35
2.1.1. Csúcsszervezetek lobbilogikája 37
2.1.2. Csúcsszervezetek láthatósága 44
2.1.3. Országos szervezetek termékeny konfliktusai 49
2.2. Helyi szervezeti világok kihívásai 52
2.2.1. Szervezetek közötti konfliktusok és a helyi
együttműködés esélyei 53
2.2.2. Az utánpótlás és a létező szervezeti keretek
fenntarthatóságának kérdése 67
2.2.3. Internet szerepe a közösségépítésben 71
3. Az egyházi szervezetek (helyi gyülekezetek, templomok) szerepe 72
3.1. Református egyházak 72
3.2. A katolikus egyházzal kapcsolatos tematizációk 86
3.3. Baptista egyházak szerepe az amerikai magyarok körében 93
3.4. Egyházi viszonyok és kihívások 98
3.4.1. Negatív jövőkép 99
3.4.2. Lelkipásztori, lelkészi utánpótlás 100
3.4.3. A gyülekezet fenntartásának kérdése 101
3.4.4. Konfliktusok jelenléte 103
3.4.5. A vallásos hit versus magyarságápolás dilemmája 105
4. Cserkészet 107
4.1. Kis cserkésztörténelem 107
4.2. Kezdetek - genezis történetek 109
4.3. A Külföldi Magyar Cserkészszövetség mint szervezet 110
4.4. Cserkészcsapatok néhány jellegzetessége 113
4.5. Cserkészet mint magyar szocializációs keret 119
4.6. Cserkészet mint oktatási, képzési helyszín 122
4.7. Cserkészet mint az ifjúsági kultúra terepe 126
4.8. Cserkészet mint családi „örökség" 129
4.9. Cserkészcsapatok közötti kapcsolatok 131
4.10. Kritikai vélemények a cserkészettel szemben 134
5. A magyar szervezeti, közösségi életben
való részvétel tematizációi 135
5.1. A „magyarkodás" értelmezései és megélése 136
5.2. A „magyarkodás" mint civil társadalmi tapasztalat 142
5.3. A „magyarkodás" mint kontraszelekció kérdése 150
5.4. A „magyarkodás" mint időhasználati kérdés 151
5.5. A „magyarkodás" pszichikai kihívásai 154
6. A sajtóval, médiával kapcsolatos tematizációk 160
6.1. A sajtó lokalitásba ágyazott működése 161
6.2. Internet szerepe a sajtókészítésben és médiafogyasztásban 167
6.3. Régi szép idők és a jelen konspirációja 168
7. A magyaros ételek szerepe a közösségszervezésben 170
7.1. Étkezés mint az amerikai magyar civil társadalom kelléke 172
7.2. A templomokhoz kötött étkezés, étkeztetés szerepe 174
7.3. A magyaros ételek, mint az etnikai közösségen belüli
szervező erő 175
7.4. Kritikai viszonyulások a magyaros ételekkel szemben 177
8. Az identitás tematizációi 178
8.1. Identitás szintjei 179
8.1.1. Az etnoperszonális identitás tematizációi 181
8.1.2. Az etnoszociális (diaszpóra-közösség)
identitás tematizációi 201
8.1.3. A nemzeti identitás tematizációi 229
9. Magyar kormányszervekkel kapcsolatos vélemények 255
9.1. Magyar külképviseleti szervek megítélése 256
9.2. Néhány javaslat a magyar kormány szerepének növelésére 261
Hétvégi magyar iskolák az USA-ban - 2008
(Interjú- és dokumentumelemzés) (Németh Szilvia:)
1. Bevezetés 264
2. Az amerikai oktatási rendszer megítélése 266
3. A vasárnapi iskola és a magyar iskola, mint a magyarság-megőrzés
színtere - „... aztán ha megszólalok angolul, akkor mindenki örül..." 269
4. Iskolák az interjúkban 273
4.1. Los Angeles-i Első Magyar Református Egyház -
Vasárnapi Iskola 273
4.2. Wass Albert Magyar iskola - Sarasota 274
4.3. Magyar Iskola - Cleveland 278
4.4. Bartók Béla Bostoni Magyar Iskola és Óvoda - Boskola 283
4.5. Széchenyi Magyar Iskola és Óvoda - New Brunswick 286
5. A magyar iskolák fő jellemzői 289
5.1.A pedagógusok képzettsége 291
5.2. A taneszközök beszerzése 292
5.3. A társadalmi integráció elősegítése 295
6. Következtetések 296
Az Amerikai Egyesült Államokban működő magyar szervezetek,
közösségek adatbázisának fontosabb jellemzői (Márton János:)
1. Az adatbázisban szereplő szervezetek területi megoszlása 299
2. Az adatbázisban szereplő szervezetek más jellemzői
(elérhetőségi adatok, alapítás éve) 302
3. Az adatbázisban szereplő szervezetek csoportosítása tevékenységi
területük és földrajzi hatáskörük szerint 303
4. Összegzés 310
Az Amerikai Egyesült Államokban működő magyar szervezetek
által kitöltött kérdőívek feldolgozása (Márton János:)
1. Alapítás 315
2. Tagság 318
3. Szervezeti élet 324
4. A kérdőív kitöltőjének szocio-demográfiai adatai 338
5. Összefoglalás 349
DEMOGRÁFIA
A 2000. évi amerikai népszámlálás jellegzetességei és kihatása
az amerikai magyarok számbavételére (Pakot Levente:)
1. Bevezető 352
2. Az amerikai népszámlálás végrehajtásának motivációs tényezői 354
3. A 2000. évi népszámlálás lebonyolítása és fontosabb jellemzői 355
4. Etnikai - „faji" statisztikák 360
4.1. Az etnikum és „faj" különválasztása 360
4.2. A kategorizálás alapja: önbesorolás - önmeghatározás 364
5. A 2000. évi népszámlálás etnikumra és fajra vonatkozó kérdései 366
5.1. Közvetlen kérdések: faj, hiszpánuseredet és származás
vagy etnikai eredet (ancestry) 366
5.2. Közvetett kérdések: születési hely és otthon beszélt nyelv 370
6. Az Egyesült Államokban élő magyar népesség 372
6.1. Magyar származású/magyar etnikai eredetű népesség 372
6.2. Magyarországon született népesség 379
6.3. Otthon magyarul is beszélő 5 éven felüli népesség 383
7. Az „ancestry" adatok megbízhatósága 384
7.1 .A Census 2000 Content Reinterview Survey eredményei 384
7.2. A származásra/etnikai eredetre vonatkozó adatok jellemzői 385
8. Az etnikai válaszok jellemzőit magyarázó társadalmi folyamatok 387
9. Összegzés 389
ÖSSZEGZÉS / SUMMARY
Az amerikai magyar szervezeti élet és identitások értelmezési
lehetőségei (Papp Z. Attila:)
1. Szervezeti tipológiák 397
2. Amerikai magyar identitáskonstrukciók 404
3. Diaszpóra-e az „amerikai magyar diaszpóra"? 415
4. Gyökértelenség versus transzplantáció dilemma meghaladása 419
5. Az amerikai magyar közösségi élet mint vidékiség és lokalitás 422
Ways of Interpretation of Hungarian-American Ethnic-based
Public Life and Identity (Attila Papp Z.:)
1. Types of Institutions 426
2. Hungarian-American Identity Structures 433
3. Is 'American Hungárián Diaspora' a True Diaspora? 445
4. Beyond the Uprooted versus Transplanted Dilemma 449
5. American Hungárián Public Life as Provincialism and Locality 453
MELLÉKLETEK
I. Melléklet: Interjúalanyaink voltak 457
II. Melléklet: Az Egyesült Államokban élő magyar származású,
illetve a magyar nyelvet családban használók főbb adatai
a 2000. évi népszámlálási adatok alapján (IPUMS adatbázis) 459
III. Melléklet: Amerikai Egyesült Államok összlakossága és magyar
származású népessége az American Community Service - 2004
adatai alapján 485
IRODALOMJEGYZÉK 507
Megvásárolható példányok

Nincs megvásárolható példány
A könyv összes megrendelhető példánya elfogyott. Ha kívánja, előjegyezheti a könyvet, és amint a könyv egy újabb példánya elérhető lesz, értesítjük.

Előjegyzem
konyv