Az Európai Közösség kereskedelmi joga

Tartalom

Előszó 19
Előszó a negyedik kiadáshoz 21
Rövidítések jegyzéke 23
I. Fejezet
A belső piac szabályozása 25
1. Áttekintés 27
1.1. Az Európai Közösség céljai és a többoldalú gazdasági együttműködés formái 27
1.2. A belső piacra vonatkozó jogforrások 28
1.2.1. A Római Szerződés 28
1.2.2. A Római Szerződés módosításai 29
1.2.3. Másodlagos jogforrások és a belső piaci szabályozás természete 30
1.2.4. Az Európai Bíróság és a tagállami bíróságok szerepe 31
1.3. Négy gazdasági szabadság, közös piac, belső piac, egységes piac 32
2. Az áruk szabad mozgása - vámunió 32
2.1. A vámok eltörlése 32
2.1.1. A vámunió fogalma 32
2.1.2. A Van Gend en Loos ügy 34
2.1.3. Vámmal azonos hatású díjak 34
2.1.4. Az áru fogalma 35
2.2. A közös vámtarifa bevezetése 36
2.3. Belső adók 36
2.3.1. A Római Szerződés 90. cikke 36
2.3.2. A 90. cikk értelmezése 37
2.3.2.1. Közvetlen hatály 37
2.3.2.2. A tárgyi hatály szélesítése 38
2.3.2.3. Hasonló termékek megkülönböztető adóztatása 38
2.3.2.4. Piacvédő belső adók 39
2.4. A mennyiségi korlátozások eltörlése 40
2.4.1. A Római Szerződés szabályai 40
2.4.2. A mennyiségi korlátozással azonos hatású intézkedések értelmezése 40
2.4.2.1. A 70/50/EGK irányelv 40
2.4.2.1 A Dassonville-formula 41
2.4.2.3. Mulasztásos jogsértés 42
2.4.2.4, Cassis dc Díjon a tényállás 42
2.4.2 5. Kényszerítő követelmények 43
2.4.2 6. Kölcsönös elismerés elve 43
2.4.2.7. A kölcsönös elismerés elve és a közösségi jogalkotás 45
2 4 2.8 A kölcsönös tájékoztatás és előzetes megelőzés elve 46
2.4.2 9 A vasárnapi kereskedelem szabályozásának megítélése 47
2.4.2.10. A veszteséges értékesítés tilalmáról 48
2.4 2.11. A Keck döntés utáni joggyakorlat 49
2 4 3 Kivételek a mennyiségi korlátozások tilalma alól 51
2 4 3 1. A kivételekről általában 51
2.4.3.2. A közerkölcs 52
2.5, Jogközelítés 53
2.6. További intézkedések a belső piac megteremtése érdekében 55
2.6.1. A vámpapírok eltörlése 55
2.6.2. Új szabályok az áruforgalomban 55
2.6.3. A külső (közösségi) határok megerősítése 55
2.6.4. A tagállamok közigazgatásai közötti együttműködés megerősítése 56
A személyek szabad mozgása 56
3.1. A szabadság tagozódása 56
3.2. A munkavállalók szabad áramlása 56
3.2.1. A Római Szerződés rendelkezései 56
3.2.2. A diszkrimináció tilalma 57
3.2.3. A közvetett diszkrimináció 60
3.2.4. Személyi hatály 61
3.2.4.1. Munkavállaló fogalma 61
3.2.4.2. A vallási közösség számára végzett munka és a szociális foglalkoztatás megítélése 62
3.2.4.3. Nemzetközi elem szükségessége 63
3.2.4.4. Részlegesen nemzetközi tényállások és a személyek szabad áramlása 64
3.2.4.5. Munkáltatók 67
3.2.5. Területi hatály 68
3.2.6. Másodlagos jogforrások 68
3.2.6.1. Az 1612/68/EGK rendelethez fűződő joggyakorlat 69
3.2.7. Nyelvismeret követelménye 71
3.2.8. Túl a diszkrimináció tilalmán - a munkavállalók szabad mozgásának akadályai 73
3.2.9. Kivételek 75
3.2.9.1. Általában 75
3.2.9.2. Közrend 75
3.2.9.3. Közszolgálat kivétele 77
3.2.10. Társadalombiztosítási szabályok 79
3.2.11. A tartózkodási jog önállósodása 80
3.2.12. Az Európai Unió polgársága - 80
3.2.13. A személyek szabad áramlása és a belső határok 82
3.3. A letelepedés (vállalkozás) szabadsága 83
3.3.1. A Római Szerződés rendelkezései 83
3.3.2. Általános program 84
3.3.3. Másodlagos jogforrások 84
3.3.4. Magánszemélyek és a letelepedés szabadsága 85
3.3.5. Diplomák és szakmai képesítések elismerése 86
3.3.6. Az ügyvédi hivatás gyakorlása 88
3.3.6.1. Az ügyvédi hivatás gyakorlása a hazai szakmai cím égisze alatt 89
3.3.6.2. Integráció a fogadó ország ügyvédei sorába 91
3.3.7. Ingatlantulajdon szerzése 92
3.3.8. Nem megkülönböztető korlátozások 93
3.3.9. Kivételek 95
3.3.10. Gazdasági társaságok 96
3.3.10.1. A társaság fogalma 96
3.3.10.2. A Factortame (II) ügy 96
3.3.10.3. A Daily Mail ügy 97
3.3.10.4. A Centros ügy 98
3.3.11. Társasági jogi szabályok közelítése 99
4. A szolgáltatásnyújtás szabadsága 101
4.1. A Római Szerződés rendelkezései 101
4.2. A szolgáltatás fogalma 102
4.3. Általános program 102
4.4. Másodlagos jogforrások g 103
4.5. Az Európai Bíróság joggyakorlata 104
4.5.1. Az ügyvédi hivatás 105
4.5.2. Biztosítás 107
4.5.3. Sport 109
4.5.4. Túl a diszkrimináció tilalmán 110
4.5.5. A szolgáltatás fogyasztóinak jogai 111
4.5.6. Kivételek 114
5. A tőke szabad áramlása 114
5.1. A korlátozott tőkemozgások korszaka 115
5.1.1. A Római Szerződés eredeti rendelkezései 115
5.1.2. Másodlagos jogforrások 116
5.1.3. Az Európai Bíróság korai joggyakorlata 117
5.2. A tőkemozgások teljes felszabadítása 119
5.2.1. Fehér könyv a belső piacról 119
5.2.2. A 88/361/EGK irányelv 119
5.2.3. A 88/361/EGK irányelv értelmezése 120
5.2.4. A Római Szerződés új szabályozása 122
5.2.5. Az Európai Bizottság közleménye 123
5.2.6. Az Európai Bíróság legújabb joggyakorlata 123
6. A belső piac jövője 125
6.1. Akcióterv tó egységes pincért 125
6.2. A cselekvési terv főbb célkitűzései 125
6.21. A szabályozás hatékonyabbá tétele 125
6.2.2. Fő piactorzító tényezők és az integráció ágazati akadályainak felszámolása 126
6.2.3 Egységes piac a polgárokért 127
6.3. A további közösségi szabályozás lehetőségei 128
6.3 Éves jelentések a belső piaci stratégiáról 128
6 3 2. Az Európai Bíróság álláspontja 128
II. fejezet
Kereskedelempolitika 131
1. A közös vámtarifával és közös kereskedelempolitikával rendelkező vámunió,
mint a közös piac külső oldala 133
2. A közös kereskedelempolitika jogi alapjai, alkalmazási köre és jogi természete, főbb elemei 134
2.1. Jogi alapok az elsődleges jogban 134
2.1.1. A közös kereskedelempolitika alapjai 134
2.1.2. A közös kereskedelempolitikát érintő módosítások 136
2.1.2.1. Az Egységes Európai Okmány 136
2.1.2.2. A Maastrichti Szerződés 136
2.1.2.3. Az Amszterdami Szerződés 137
2.1.2.4. A Nizzai Szerződés 137
2.2. A közös kereskedelempolitika alkalmazási köre és jogi természete 138
2.2.1. Kizárólagos hatáskör a közös kereskedelempolitika terén 139
2.2.2. A közös kereskedelempolitika tartalma 140
2.2.3. Kizárólagos közösségi hatáskör az ÉSZAK és az Euratom tekintetében 142
2.3. A közös kereskedelempolitika főbb elemei 143
3. A Közösség szerződéses és autonóm kereskedelempolitikája általában 144
4. Vámok és vámjogszabályok 146
4.1. A Közösség behozatali vámjai 146
4.2. A közösségi vámjogszabályok 148
5. A behozatal mennyiségi szabályozása: a közösségi importrendszer és a védintézkedések 152
5.1. A Közösség által a behozatalra alkalmazott mennyiségi szabályozás általános jellemzői 148
5.2. A Közösség autonóm importrendszere és védintézkedései 151
5.2.1. Az autonóm importrendszerek 151
5.2.2. A kereskedelmi védintézkedések 152
6. A kivitel szabályozása és ösztönzése 153
III. Fejezet
A gazdasági verseny joga az Európai Közösségben 155
A versenyjog felfogása, területei és szerepe az európai integrációban 157
1. Nemzetközi és nemzeti szintű vesenyszabályozás 159
1.2. Az EK vesenyjogi rendszerének koncepcionális alapjai 162
1.3. Az integráció vesenyjoga és a közösségi „gazdasági szabadságok" 165
1.3.1. Az áruk szabad mozgása a versenyjog tükrében 166
1.3.2. A Consten/Grundig ügy 167
1.3.3. Continental TV Inc. v. GTE Sylvania Inc. ügy 170
1.4. Állami kereskedelmi monopóliumok 171
2. A vállalkozások együttműködésének versenyjogi korlátai (EK-kartelljog) 174
2.1. A 81. cikk alanyi hatálya 175
2.1.1. A „vállalkozások" 176
2.1.2. A „vállalkozások társulásai" 177
2.1.3. A kapcsolt, illetve részesedési viszonyban lévő vállalkozások megítélése 179
2.1.2. A tilalmazott piaci magatartások 180
2.2.1. A megállapodás fogalma 181
2.2.2. Az összehangolt üzleti magatartás 181
2.2.3. A vállalkozások társulásának döntései 184
2.2.4. Egyoldalú aktusok 185
2.3. A közösségi dimenzió feltétele 187
2.3.1. Tartalmi paraméterek 188
2.3.2. Tagállamon belüli megállapodások 190
2.4. A tartalmi mérce és alkalmazása 191
2.4.1. A közösségi versenypolitika 192
2.4.2. A versenykorlátozó tartalom vagy hatás 193
2.4.3. A 81. cikk alkalmazási köre 195
2.4.4. A versenykorlátozás tipikus esetei 196
2.4.5. A Bizottság 2001. évi közleménye az együttműködési megállapodásokról 198
2.4.6. A „de minimis" elv 199
2.5. A tilalom alóli mentesítés feltételei 201
2.5.1. A mentesítés pozitív feltételei 201
2.5.2. A mentesítés negatív feltételei 203
2.6. A jogszabályon alapuló mentesülés 205
3. A domináns piaci helyzettel történő visszaélés tilalma 209
3.1. A 82. cikk alkalmazási kontextusa 210
3.2. A piaci dominancia jelentése 210
3.3. A dominancia megállapíthatósága - a releváns piac 213
A releváns termékpiac 213
3.3.2. A releváns földrajzi piac 215
3.3.3. Az időtényező 216
3.4. A dominancia megállapításának tartalmi kritériumai 216
3.4.1. A piaci részesedés 217
3.4.2. A piacra lépés lehetősége 218
3.4.3. A közös (együttes) dominancia 220
3.5. A visszaélés jelentése, esetei 221
3.5.1. Az „essential facility doktrína 222
3.5.2. A felfaló ár 223
3.5.3. Az összeolvadás, mint visszaélés 225
3.5.4. A „kizsákmányolásos visszaélés" 227
4. A vállalkozásokra vonatkozó 81. és 82. cikkek alkalmazása 227
4 1. A verseny hatósági eljárás megindítása 229
4 2. Az ügyfeltárás és a védelemhez való jog 232
4.3. A versenyhatóság határozatai és a jogorvoslatok 236
4.4. A tagállami versenyhatóságokkal való együttműködés 239
4.5. EK-versenyjog a tagállami bíróságokon 242
4 .6. A jogérvényesítés reformja (decentralizáció és közvetlen alkalmazás) 245
4.6.1. A közösségi versenyjog alkalmazásának rendszere 245
4.6.2. A közösségi versenyjogot érvényesítő szervek 246
4.6.3. A közösségi versenyjog egységes alkalmazásának eszközei 248
4.6.4. Intézkedések 249
4.6.5. A Bizottság vizsgálati-tényfeltárási jogköre 251
4.7. A versenyjog extraterritoriális alkalmazása 254
4.7.1. Extraterritorialitás az Amerikai Egyesült Államok jogában 256
4.7.2. Extraterritorialitás az Európai Közösség joga szerint 259
5. A vállalkozások koncentrálódásának ellenőrzése 263
5.1. A fúziókontroll megjelenése az EK-versenyjogban 263
5.2. A fúziókontroll-rendelet alkalmazási köre 265
5.3. A koncentráció jelentése 268
5.4. A megítélés alapvető kritériumai 272
5.5. A fúziókontroll-rendelet alkalmazási rendje 278
5.6. Közösségi és tagállami fúziókontroll 282
5.6.1. Az „angol klauzula" 282
5.6.2. A „német klauzula" 283
5.6.3. A „holland klauzula" 283
5.7. A versenyhatóságok együttműködése fúziós ügyekben 284
6. A tagállamokra vonatkozó EK-versenyjog 286
6.1. Tematikus áttekintés 286
6.2. A kizárólagos és különleges jogok alkalmazásának versenyjogi kerete 289
6.3. Az állami támogatások tilalma, ellenőrzése és lehetősége 296
6.3.1. Az állami támogatás fogalma 297
6.3.2. Kivételek 299
6.3.3. Az eljárás rendje 301
6.4. Az általános gazdasági érdekű szolgáltatások 304
6.4.1. Az általános gazdasági érdekű szolgáltatások fogalma 304
6.4.2. Az általános gazdasági érdekű szolgáltatás és az állami támogatások 306
6.4.3. A támogatások megítélése 308
6.5. A jogalkotó tagállam és a közösségi versenyjog
6.5.1. A vállalkozások állami szabályozásra hivatkozása
6.5.2. A tagállamok versenytorzító szabályalkotásának korlátai 313
6.5.3. A lojalitási kötelezettség megszegése 317
7. A versenyjog és a versenyhatóság az EK külgazdasági kapcsolataiban
7.1. Versenyjogi cikkek az EK külgazdasági tárgyú egyezményeiben 320
7.2. Nemzetközi versenyszabályozási instrumentumok, programok 323
7.2.1. A nemzetközi versenyszabályozások 323
7.2.2. A WTO és a versenyszabályozás 326
7.3. A vesenyhatóságok közötti együttműködés 329
7.3.1. A „nemzetközi vesenyhatósági hálózat" 329
7.3.2. Kétoldalú együttműködések 330
7.3.3. EU-magyar együttműködés 331
IV. Fejezet
Iparjogvédelem, szerzői jog - 335
1. Nemzeti jog, nemzetközi jog, közösségi jog 337
1.1. A szellemi alkotásokra Magyarországon irányadó jogforrások 337
1.2. A közösségi jog és a „szellemi alkotások", mint tulajdoni kategória 338
2. A „szellemi tulajdon" fogalma 340
2.1. Dologi tulajdonjog és szellemi tulajdonjogok 340
2.2. Állampolgárság szerinti megkülönböztetés tilalma a szellemi tulajdon
védelmében 343
3. Egyezményközi kolliziók lehetősége 344
3.1. A vonatkozó nemzetközi egyezmények irányadó szabályai 344
3.2. Az EKSz. irányadó szabálya és végrehajtása 345
4. Az árumozgás és a verseny szabadságának érvényesítése a szellemi tulajdon körében 347
4.1. A párhuzamos import kizárásának tilalma és a kizárólagos licenciaszerződések tartalmi korlátozása 347
4.1.1. Védjegyjog 348
4.1.1.1. A Consten és Grundig ügy: a párhuzamos import védjegy alapú kizárásának tilalma 348
4.1.1.2. A Hoffman-La Roche ügy; átcsomagolás feltételei 350
4.1.1.3. A Pfizer v. Eurim ügy: átlátszó felülburkolás lehetősége 351
4.1.1.4. A Centrafarm v. American Home Products ügy: azonos termékre bejegyzett védjegyek felcserélésének tilalma 352
4.1.1.5. A Loenderslot v. Ballantines ügy: újracímkézés feltételei 352
4.1.1.6. A Hag AG ügyek: a „közös eredet" tana és módosulása 353
4.1.1.7. A Silhouette ügy: a belső piacon kívüli forgalomba hozatal értékelése 353
4.1.2. Szabadalmi jog 354
4.1.2.1. A Parké Davis elv: a szabadalmi jog tiszteletben tartása 354
4.1.2.2. A Centrafarm v. Sterling Drug ügy: a szabadalmi jog sajátos tartalma 355
4.1.3. Növényfajták védelme 355
4.1.4. Szomszédos jogok 356
4.1.5. Szerzői jog 357
4.2. A közösségi jogkimerülés elve 357
5. A szolgáltatások és a verseny szabadságának követelményei a szerzői és a szomszédos jogok körében 359
5.1. A szerzői művek és a szomszédos jog alá eső teljesítmények
szolgáltatás jellegű felhasználásai 359
5.2. Előadás és távolba közvetítés 360
5.2.1. A Coditel 1 ügy 360
5.2.2. A Coditel II ügy 361
5.2.3. A Cinéthéque ügy 361
5.3. A többszörözés és terjesztés engedélyezésével járó jogkimerülés korlátai 361
5.3.1. A Basset ügy 361
5.3.2. A Warner ügy 362
6. Vállalkozás és előadó-művészi teljesítmény 363
7. Piacuralmi helyzet és szellemi tulajdon 363
7.1. Egyedi jogosítás megtagadása és piacuralmi helyzet 363
7.1.1. A Maxicar és a Volvo ügyek: ipari minta többszörözési engedélyének
megtagadása 363
7.1.2. A Magill ügy: szerzői jogi engedély megtagadása 364
7.2. Közös (kollektív) jogkezelés és piacuralmi helyzet 365
7.2.1. A Bizottság kollektív jogkezelésre vonatkozó alapelvei 366
7.2.2. A Bíróság kollektív jogkezelésre vonatkozó alapvető ítéletei 367
8. Közösségi normatív iparjogvédelmi szabályozás 368
8.1. Európai Szabadalmi Egyezmény (ESZE) 368
8.1.1. Európai szabadalom a nemzetközi szabadalmi jog rendszerében 368
8.1.2. Európai Szabadalmi Szervezet (ESZSZ) 369
8.1.3. Az ESZE részesei és Magyarország csatlakozása 370
8.1.4. Ki igényelhet európai szabadalmat? 370
8.1.5. Európai szabadalom megadása és hatálya 370
8.1.6. A szabadalmazhatóság feltételei és tárgyi köre 371
8.1.7. Európai szabadalmi eljárás 371
8.1.8. Az európai szabadalom tartalma 372
8.1.9. Az európai szabadalom bejelentésének joghatásai és forgalomképessége 372
8.1.10. Használati minták bejelentése 372
8.2. Közösségi szabadalom terve 372
8.2.1. A közösségi szabadalom koncepciója 372
8.2.2. A közösségi szabadalomról szóló rendelet javaslata 373
8.3. a Tanács 1994. július 27-i 2100/94/EK rendelete a közösségi
növényfajta-jogokról 375
8.3.1. Új törvényfajták nemzetközi védelme 375
8.3.2. Közösségi növényfajta-oltalom 376
8.3.3. A növényfajta-oltalom szabályai állatfajtára nem alkalmazhatók 377
8.4. A Parlament és a Tanács 98/44/EK irányelve a biotechnológiai találmányok jogi védelméről 377
8.4.1. Biotechnológiai forradalom 377
8.4.2. A biotechnológiai találmányok szabadalmazhatóságának különös feltételei 378
8.4.3. Az emberi test elemeinek szabadalmazhatósága 378
8.4.4. Az állatok védelme genetikai beavatkozás kapcsán 379
8.4.5. A biotechnológiai szabadalom tartalma 379
8.5. A Bizottság 2002. évi irány elvjavaslata számítógéppel alkalmazott találmányok szabadalmazhatóságáról 380
8.5.1. A számítógépi program útján elérhető műszaki eredmény értékelése 380
8.5.2. Számítógéppel alkalmazott találmányok szabadalmazhatósága 381
8.6. A Tanács 1993. december 20-i 40/94/EK rendelete a közösségi védjegyről 382
8.6.1. Közös piaci igény a védjegyjog egységesítésére 382
8.6.2. A közösségi védjegy fogalma és hatálya 383
8.6.3. A közösségi védjegy a nemzetközi védjegyoltalom rendjében 383
8.6.4. A közösségi védjegy tulajdonosa 384
8.6.5. Közösségi védjegyoltalomra alkalmas megjelölés 385
8.6.6. A védjegy bejegyzését kizáró okok 385
8.6.7. A közösségi védjegyen fennálló kizárólagos jog tartalma 386
8.6.8. A jó hírű védjegy oltalmi feltételeinek bírósági értelmezése 387
8.6.9. A közösségi védjegy oltalmi ideje 388
8.6.10. A jogkimerülés elve a közösségi védjegy esetében 388
8.6.11. A közösségi védjegyen fennálló jog megsértése esetén alkalmazandó
jog 388
8.6.12. A közösségi védjegy mint tulajdon 388
8.6.13. A közösségi védjegy használatának engedélyezése 389
8.6.14. Eljárások a közösségi védjegy kapcsán 389
8.7. Földrajzi árujelzők közösségi jogvédelme 389
8.7.1. Származási jelzések és eredetmegjelölések; nemzetközi védelmük 389
8.7.2. Mezőgazdasági termékek és élelmiszeranyagok földrajzi árujelzőinek közösségi jogvédelme 390
8.7.3. A Consorzio del Prosciutto di Parma v. Asda Stores ügy: földrajzi árujelzők védelme a közösségi jog összefüggéseiben 392
8.8. Formatervezési (ipari) minták jogvédelmének közösségi szabályozása 393
8.8.1. Belső piaci igény a mintajog egységesítésére 393
8.8.2. A Parlament és a Tanács 98/71/EK 1998. október 13-i irányelve a formatervezési minták jogi oltalmáról 394
8.8.3. A Tanács 2001. december 12-i 6/2003/EK rendelete a közösségi mintáról 396
9. Közösségi csoportmentesítések az ipari és kereskedelmi tulajdon vesenyszabályokba ütköző felhasználási módjaira nézve 397
9.1. A szellemi tulajdonra vonatkozó licenciaszerződések versenyjogi tilalmak alóli mentesítésének szabályozása általában 397
9.2. A Bizottság 1996. január 31-i 240/96/EK rendelete a Szerződés 81. (85.) cikke (3) bekezdésének technológiaátadási megállapodások egyes csoportjaira történő alkalmazásáról 399
9.2.1. A rendelet alkalmazási köre 399
9.2.2. A szerződéses kikötések hármas osztályozása 400
9.2.2.1. A fehérlista 401
9.2.2.2. A feketelista 402
9.2.2.3. A szürkelista 403
9.3. A Bizottság 1999. december 22-i 2790/1999/EK rendelete a Szerződés 81. cikke (3) bekezdésének a vertikális megállapodások és összehangolt magatartások csoportjaira történő alkalmazásáról 403
9.3.1. A csoportmentesítési politika reformja 403
9.3.2. A szellemi tulajdonjogok és a know-how forgalmi meghatározása 404
9.3.3. A rendelet hatálya alá eső licencek meghatározása 405
9.3.4. A csoportmentesítés személyi előfeltételei 405
9.3.5. A szerződés semmisségét eredményező kikötések 405
9.3.6. A szerződés vonatkozó részeinek semmisségét eredményező kikötések 406
9.3.7. A mentesség visszavonásának és a rendelet hatálya korlátozásának lehetősége 406
9.3.8. Az új csoportmentesítési szabályozás általános jellemzői 407
10. Közösségi normatív szerzői és szomszédos jogi szabályozás 407
10.1. Kezdetek és célok 407
10.2. A Tanács 91/250/EK irányelve a számítógépi programok jogi védelméről 409
10.2.1. A szerzői jogi védelem tárgya és feltétele 409
10.2.2. A program szerzője 410
10.2.3. A jog tartalma 410
10.2.4. A védelem korlátai 411
10.3. A Tanács 92/100/EGK irányelve a bérbeadás jogáról és a haszonkölcsönzés jogáról, valamint a szellemi tulajdon területén egyes szerzői joggal szomszédos jogokról 412
10.3.1. A szabályozás jellege 412
10.3.2. Bérbeadás, haszonkölcsönzés és a jogkimerülés kizárása 412
10.3.3. Joggyakorlás és díjigény 413
10.3.4. A szomszédos jogok 413
10.4. A Tanács 93/83/EGK irányelv a szerzői jog és a szomszédos jogok néhány, a műholdas műsorszolgáltatásra és vezetékes átvitelére alkalmazható szabályának összehangolásáról 415
10.4.1. Szabályozást igénylő kérdések 415
10.4.2. Az irányelv fogalmi alapvetései 416
10.4.3. A jogok gyakorlása 417
10.5. A Tanács 93/98/EGK irányelve a szerzői jog és meghatározott szomszédos jogok védelmi idejének összehangolásáról 418
10.5.1. A szabályozás oka és hatálya 418
10.5.2. Általános szabályok 418
10.5.3. Különös szabályok 419
10.6. Az Európai Parlament és a Tanács 96/9/EK irányelve adatbázisok jogi
védelméről 420
10.6.1. A szabályozás oka és hatálya 420
10.6.2. Az adatbázis fogalmi meghatározása 420
10.6.3. Az adatbázis alkotójának szerzői jogi védelme 421
10.6.4. A beruházó sui generis jogvédelme 422
10.7. Az Európai Parlament és a Tanács 2000/3l/EK irányelve a belső piaci információs társadalmi szolgáltatások, különösen az elektronikus kereskedelem bizonyos jogi vonatkozásairól (elektronikus kereskedelem irányelv) 424
10.7.1. Digitális kommunikáció és információs társadalmi szolgáltatások 424
10.7.2. Az Internet szereplői 425
10.7.3. Az internetszolgáltatás módjai 426
10.7.4. Az Internet használatát szolgáltató személyeknek (service provider) információért való felelőssége 426
10.8. Az Európai Parlament és a Tanács 2001/29/EK irányelve az információs társadalomban a szerzői és szomszédos jogok egyes vonatkozásainak
összehangolásáról 427
10.8.1. A harmonizálás céljai és módja 427
10.8.2. A harmonizációs követelmények 428
10.9. Az Európai Parlament és a Tanács 2001. szeptember 27-i2001/84/EK irányelve eredeti művészeti alkotás szerzőjének követő jogáról 430
10.9.1. A követő jog fogalma és államonként eltérő elismerésének belső piaci következményei 430
10.9.2. A harmonizációs követelmények 432
11. A szellemi tulajdonjogok érvényesítésének harmonizálása 433
11.1. A tagállamonként eltérő jogérvényesítés hatása az egységes piac
követelményeire 433
11.2. A jogharmonizáció egyes támpontjai a különböző tagállamok jogában 434
11.3. A javasolt európai uniós jogharmonizáció főbb előírásai 436
Magyarország csatlakozása az Európai Unióhoz 439
1. Előzmények 441
I.I.A csatlakozás jogalapja 441
12. A csatlakozási kérelem benyújtása 442
2 A csatlakozási tárgyalások 443
3. A csatlakozási szerződés 446
3.1. A szerződés szerkezete és fő elvei 446
3.2. Az intézményi kérdések 449
3.3. A pénzügyi rendelkezések 452
3.4. A védzáradékok 458
3.5. A négy szabadság érvényesülése 462
3.5.1. Az áruk szabad mozgása 463
3.5.2. A szolgáltatások nyújtásának szabadsága 464
3.5.3. A tőke szabad mozgása 465
3.5.4. A személyek szabad mozgása 467
3.6. A versenyjogi szabályok 469
3.7. Átmeneti rendelkezések az egyes területeken 473
3.8. A csatlakozási szerződés általános értékelése 477
Irodalomjegyzék 481
Szerződés az Európai Közösség létrehozásáról (kivonat) 489
Tárgymutató 511

Témakörök