Marx Károly élete

Előszó

Ennek a könyvnek megvan a maga kis története. Amikor arról volt szó, hogy Marx és Engels levelezését ki kellene adni, Laura Lafargue asszony ehhez azzal a föltétellel járult hozzá, hogy én mint bizalmiférfi vegyek részt a szerkesztésben és egy Draveilben 1910 november 10-én kelt meghatalmazással feladatommá tette, hogy a szükségesnek találtam megjegyzéseket, magyarázatokat és törléseket foganatosítsam.
Ezzel a fölhatalmazással a valóságban azonban nem éltem. A kiadók, pontosabban Bernstein, a kiadó - mert Bebel csak a nevét adta - s közöttem nem merült fel lényeges véleménykülönbség és mert megbizóm gondolata is az volt, hogy csak okkal-móddal avatkozzam bele a dologba, nem éreztem hozzá sem jogot, sem hajlandóságot.
Viszont ezzel a levelezéssel való hosszas foglalkozásom alatt egyre tisztábban láttam Kari Marx képének körvonalait, amelyeket évtizedes tanulmányaim alatt magamnak róla alkottam, önkénytelenül megszületett tehát bennem az a vágy, hogy ezt a képet egy életrajz keretében értékesitsem és elhatározássá érlelődött, amikor egyre nyilvánvalóbbá vált előttem, hogy Lafargue asszonynak örömet szerzek vele. Barátságát és bizalmát nem azzal szereztem meg, mintha édesatyjának tanitványai közt én lettem volna a legtanultabb és legeszesebb, hanem mivel emberi jellemvonásait én értettem meg legjobban és én tudtam azt legjobban visszaadni. Sokszor elmondta és sokszor meg is irta nekem, hogy a szülői házuk sok félig elmosódott emléke a párt történetéről szóló könyvem és az irodalmi hagyatékból rendezett kiadásom nyomán újra megelevenedett és fölfrissült az emlékében és hogy mindazok a nevek, amelyeket szülei ajkáról sokszor hallott, könyveim utján mint nyertek alakot előtte. Vissza