kiadvánnyal nyújtjuk Magyarország legnagyobb antikvár könyv-kínálatát
| Kiadó: | Gondolat Kiadó |
|---|---|
| Kiadás helye: | Budapest |
| Kiadás éve: | |
| Kötés típusa: | Vászon |
| Oldalszám: | 484 oldal |
| Sorozatcím: | |
| Kötetszám: | |
| Nyelv: | Magyar |
| Méret: | 24 cm x 18 cm |
| ISBN: | 963-280-478-3 |
| Megjegyzés: | Fekete-fehér ábrákkal illusztrálva. |
| Előszó | 11 |
| Tudomány és filozófia. Bevezetés | 13 |
| A tudomány megértése | 13 |
| Fogalmak és fogalmi keretek | 17 |
| A filozófiai diszciplinák: metafizika, ismeretelmélet, logika | 21 |
| Metafizika | 21 |
| Ismeretelmélet | 24 |
| Logika | 24 |
| Vannak-e a tudományos filozófiai kérdések? | 27 |
| A tudományos gondolkodás keletkezése | |
| A tudomány mint emberi tevékenység | 33 |
| A tudomány eldologiasulása | 33 |
| Struktúra és funkció: a tudomány tanulmányozásának megközelítési módjai | 34 |
| Elméleti és gyakorlati tudás | 36 |
| Tudás és fajfennmaradás | 39 |
| Az ész gyökerei: a szokások kialakulása, az intelligencia és az alkalmazkodás | 40 |
| Észlelési struktúrák: a tapasztalat rendszerezése | 43 |
| Észlelés, absztrakció, fogalomalkotás | 44 |
| A fogalmi absztrakció előnyei | 46 |
| A megismerés tudomány előtti módjai | 52 |
| Ami nem tudomány | 53 |
| A mítoszteremtő gondolkodás: antropomorf és animisztikus magyarázat | 55 |
| Eredet, indok és ok | 55 |
| A magyarázat fizikai elvei | 59 |
| Tapasztalati általánosítások: leíró törvények | 62 |
| Törvényerejű szabályok, technikai maximák, normatív törvények | 65 |
| A józan észtől a tudományig: a nagy görögök és a kritika kezdetei | 70 |
| A józan ész | 70 |
| A józan észtől a fogalmak kritikájáig | 72 |
| A görög tudomány és filozófia háttere | 75 |
| A racionális elmélkedés születése és a természettudomány kezdetei | 77 |
| Ész és forma: a "logosz" | 80 |
| Atomisztika: elemek és kombinációk | 84 |
| Racionalizmus és empirizmus: az athéni filozófia és tudomány kifejlődése | 88 |
| A filozófia szókratészi reformja: a dialektikus módszer | 88 |
| Empirizmus: Hippokratész és a tapasztalati ellenőrzés | 90 |
| Platón: a formák világa | 91 |
| Arisztotelész: forma, funkció és anyag | 94 |
| Folytonosság a görög és a modern tudomány között | 98 |
| A tudomány módszerei | |
| A megfigyelés | 103 |
| Megfigyelt és tapasztalati tudomány | 103 |
| A megfigyelés egyszerű tényei | 104 |
| A közvetlenül adott: az érzet-adatok és a megismerés | 106 |
| Az észlelés tárgyai | 107 |
| Megfigyelési állatok és az analitikus-szintetikus megkülönböztetés | 109 |
| Ismeretelméletek és a megfigyelés kritériumai | 112 |
| Megfigyelés és referencia | 117 |
| A megfigyelhetőség változásai: az elméleti keretek és a megfigyelés | 121 |
| Formális rendszerek, modellek és a tények reprezentációja | 126 |
| Tudomány, rend és következtetés | 126 |
| Reprezentáció, absztrakció és rend | 127 |
| Referencia | 128 |
| Absztrakció | 131 |
| Struktúra | 133 |
| Az adatok leképezése: invariancia és rendviszonyok | 136 |
| Relációk | 141 |
| Elméletek és modellek: formális rendszerek és interpretációik | 145 |
| Az aritmetika formalizálása | 148 |
| Mérés | 156 |
| A mérés művelete | 156 |
| Fajták, összehasonlítások és osztályozás | 157 |
| Nagyságok és mennyiségek | 162 |
| Számozott skálák: több, kevesebb, ugyanannyi | 162 |
| Intervallumok, egységek és összeadhatóság | 164 |
| Skálák, arányok és kalibrálás | 170 |
| A mérés alkalmazásai | 175 |
| Pontosság és ellenőrzés | 175 |
| Mérés és felfedezés | 180 |
| Hipotézis és kísérlet | 183 |
| A "hipotézis" jelentései | 185 |
| Ellenőrzés és bizonyítás: a kísérlet keretei | 191 |
| A kísérlet típusai | 200 |
| Indukció és valószínűség | 205 |
| Az indukció: szokás, elvárás és jogosult hit | 205 |
| Induktív általánosítás, induktív következtetés és az indukció igazolása | 210 |
| Az indukció kritikája: a tudományos következtetés standardjei | 217 |
| Eliminatív indukció: a Mill-féle kánonok és a feltételek logikája | 220 |
| Statisztikai általánosítás, valószínűség és a hit mértéke | 226 |
| A véletlen matematikája és a valószínűségszámítás | 233 |
| A tudományos magyarázat: törvények és elméletek | 238 |
| Tanulás, megértés és magyarázat | 240 |
| Törvények | 246 |
| Hogyan fogalmazzák meg a törvényeket? | 255 |
| Numerikus törvények | 255 |
| Fizikai törvények | 257 |
| A biológia és a humán tudományok törvényei | 258 |
| Történeti törvények | 260 |
| A magyarázat deduktív modellje | 262 |
| Elméletek | 272 |
| Elméletek és törvények | 272 |
| Az elméleti modellek ismeretelméleti és ontológiai státusa | 279 |
| Néhány tudományos alapfogalom | |
| Az okság | 287 |
| Az okság elvének leibnizi, bume-i és kanti felfogása | 305 |
| A tér, az idő és az anyag modern fogalma | 311 |
| Itt, most, ott és akkor | 311 |
| Alternatív tér- és időfogalmak | 316 |
| Az abszolút vagy newtoni tér és idő | 323 |
| A tér és az idő mint reláció | 325 |
| Dolgok, események, folyamatok | 326 |
| Bizonytalanság, határozatlanság és komplementaritás | 331 |
| Organizmus és mechanizmus: redukció és magyarázat a biológiai tudományokban | 338 |
| Élő és élettelen: mechanizmus, dualizmus és redukcionizmus | 338 |
| Redukció és magyarázat | 341 |
| A redukció néhány jelentése | 341 |
| Fizikalizmus, fenomenalizmus, operacionalizmus és a modellek | 342 |
| Organizmus és mechanizmus: struktúra és funkció | 345 |
| Az élet jellegzetességei | 345 |
| Szervezettség | 346 |
| Struktúra és funkció | 346 |
| Holizmus | 348 |
| Vitalizmus és emergentizmus | 349 |
| Magyarázó és ontológiai redukció | 354 |
| Az élet biológiai fogalma | 356 |
| Önszabályozás | 356 |
| Szaporodás és növekedés | 358 |
| Szellem, társadalom és történelem: a humán tudományok néhány alapfogalma | 363 |
| Miért "humán" tudományok? | 363 |
| Szellem, tudat és viselkedés: a pszichológia néhány konceptuális problémája | 365 |
| Önvizsgálat | 365 |
| A behaviorista redukcionizmus és holista bírálata | 365 |
| Szellem és test: dualista és monista alternatívák | 370 |
| Mechanizmus és szellem: gondolkodhatnak-e a gépek? | 372 |
| Társadalom és történelem | 378 |
| Befejezés | |
| Tudomány és érték. Humanisztikus megértés | 395 |
| Három kérdés egy helyett | 396 |
| A tudomány értéke: "jó" tudomány, "rossz" tudomány | 401 |
| A tudomány mint racionális tevékenység | 405 |
| A tudomány és a humán megértés | 406 |
| Függelék | |
| A mozgás fogalmának fejlődése Arisztotelésztől Galileiig | 411 |
| Esettanulmány a tudományos gondolkodás fogalmi alapjainak köréből | 411 |
| Bevezetés | 411 |
| A primer mozgásélmény | 412 |
| A mozgás absztrakciója: a mozgás mint helyzetváltoztatás | 415 |
| A korai görög filozófia és a tudomány mozgásfelfogása | 419 |
| Az arisztotelészi fizika: a "természetes mozgás" és a tér elemzése | 422 |
| A mozgás és a gyorsulás elemzései Arisztotelész után | 428 |
| Kritikák és alternatívák | 429 |
| A középkori mechanika: a "kalkulátorok" és a Merton-tétel | 432 |
| A szabadon eső testek mozgása | 439 |
| Út, sebesség, idő: Galilei tévedése és a helyesbítés | 440 |
| A mozgás matematizálása: Galilei Párbeszédei és a modern fizika megszületése | 444 |
| A mozgás geometriai leírásától az albegrai leírásig | 455 |
| Erő, tömeg, gyorsulás: a derivált | 458 |
| A tudomány fejlődése: a görög tudomány fejlődésének néhány mozzanata Platón és Arisztotelész után | 463 |
| A világegyetem modelljei: az ég szerkezete és a csillagászat | 463 |
| Az arisztotelészi iskola: Theophrasztosz, Sztratón és az alexandriai tudomány | 467 |
| Logikai fejlődés | 472 |
| Alapjelölések | 472 |
| Kvantifikáció | 472 |
| Mutató | 477 |
Nincs megvásárolható példány
A könyv összes megrendelhető példánya elfogyott. Ha kívánja, előjegyezheti a könyvet, és amint a könyv egy újabb példánya elérhető lesz, értesítjük.