Folia Biotechnologica 25.

Sejtszaporítás mikrohordozón

Szerző

Szerkesztő

'Masek Istvánné: Folia Biotechnologica 25. ' összes példány

Kiadó:	Országos Műszaki Információs Központ és Könyvtár
Kiadás helye:	Budapest
Kiadás éve:	1988
Kötés típusa:	Tűzött kötés
Oldalszám:	52 oldal
Sorozatcím:	Folia Biotechnologica
Kötetszám:	25
Nyelv:	Magyar
Méret:	23 cm x 17 cm
ISBN:	963-592-788-6
Megjegyzés:	Néhány fekete-fehér ábrával illusztrálva. A könyv 500 példányban jelent meg.

Értesítőt kérek a kiadóról

Értesítőt kérek a sorozatról

A beállítást mentettük,
naponta értesítjük a beérkező friss
kiadványokról

Előszó

A sejttenyésztés története, célja, jelentősége
A sejttenyésztés lényege a soksejtes szervezetekből származó sejtek életben tartása és szaporítása, pontosan szabályozott mesterséges környezetben. A tenyésztés célja kettős: egyrészt az egészségügy számára fontos vakcinák és egyéb biológiai anyagok (sejttermékek) megtermelésének szinte ez az egyetlen, de mindenesetre a legnagyobb lehetősége; másrészt a normális életjelenségeket mutató sejtek tanulmányozása felbecsülhetetlen segítséget nyújt a tudománynak. Az in vitro szaporított sejtek viselkedése választ adhat a növények és az állatok, sőt, az ember biológiai felépítésével kapcsolatos kérdésekre. Nem csoda, hogy a Nobel-díjas tudósok közül is sokan foglalkoztak pályájuk során szövettenyésztéssel.
A modern sejttenyésztés megalapítójának Ross Grenwille Harrisont tekintik, aki 1907-ben írta meg, hogyan tenyésztett béka idegsejteket nyirokcsomón. Az idegsejtek egy idő után nyúlványokat fejlesztettek, amelyek behatoltak a nyirokcsomóba. Ezzel lezárult az évek óta dúló vita arról, hogyan jönnek létre vajon a szerveket behálózó idegek. A kísérlet egyben fényesen bizonyította, hogy a sejtek mesterséges környezetben élni és szaporodni tudnak, sőt, a szervezetben betöltött funkcióikat is képesek ellátni.
Kezdetben meglehetősen általános vizsgálatok folytak. Próbálták megtalálni a tápanyagokat, amelyekre a sejteknek szükségük van, vagy a légzésüket megfigyelni. Az 1930-as évek elején kezdték meg a különböző tápfolyadékok összeállítását és gyártását. Általában az 1950-es éveket tekintik fordulópontnak a sejttenyésztés történetében, sokak szerint ekkor kezdődött meg a sejttenyészetek felhasználása specifikus problémák megoldására, főleg a virológia, a molekuláris biológia és a sejtbiológia terén. Graham, Siminovitz és Thomson például sejtkultúrában végzett kísérletekkel igazolták, hogy az emlős sejtek DNS molekulái ugyanúgy osztódnak, mint a vírusok és baktériumok génjei, ezzel Watson és Crick elmélete bizonyítást nyert.
A tenyésztési technika fantasztikus fejlődését a megjelenő cikkek sokasága tükrözi. Csak néhány példa a legérdekesebb eredmények közül: mikrohordozós tenyészetben sikerült már elérni, hogy állati idegsejtek ingerületvezető ideghálózatokat hozzanak létre; csontsejtek a csontszövet jellemző szerkezetébe rendeződjenek; sőt még azt is, hogy szívizomsejtek izomrostokká álljanak össze, amelyek aztán ritmikus összehúzódásokat produkálnak. A legkülönfélébb mutáns sejtvonalak megjelenésével lehetővé vált az anyagcsere útjainak és a hormonok ezekre gyakorolt hatásának módszeres felderítése is. Vissza

Tartalom

1. Bevezetés.....7- 9
1.1 A sejttenyésztés története, célja, jelentősége..............................................7
1.2 A sejttenyésztés szerepe a víruskutatásban ..................................................8
2. Sejtfenntartás mesterséges környezetben ..................................9-12
2.1 A tenyésztett sejtek jellemző tulajdonságai, típusai............................9
2.2 A hagyományos sejt- és szövetkultúrák...............................................10
3. Korszerű sejtszaporítási eljárások...............................................12- 20
3.1 A fejlődés két iránya: szuszpenzió és mikrohordozó..........................12
3.2 Milyen az ideális hordozó?..........................................................13
3.3 A sejttapadás folyamata.............................................................18
4. Hogy a sejtjeink jól érezzék magukat... Körülmények.......................20-24
4.1 Kell egy jó tápfolyadék! ..........................................................20
4.2 A savó...................21
4.3 A sejtlégzés feltételei ..................................23
5. A mikrohordozós technológia gyakorlata............................24-43
5.1 A tenyésztőedény kiválasztása. Fermentorok..............................................24
5.2 A megfelelő hordozó kiválasztása ..............................................32
5.3 A hordozó előkészítése és használata ..................................33
5.4 A sejtinokulum elkészítése................................................35
5.5 Tapadni vagy nem tapadni...?.............................................35
5.6 A tápfolyadékcsere ütemezése.............................................39
5.7 pH-változások, pH- szabályozás.......................................40
5.8 Levegőztetés........................41
6. A sejtszaporodás nyomon követése .................................43-46
6.1 Sejtszámolás................43
6.2 Analitikai mérések..............................45
7. A sejtek további felhasználása...................................................... 46-50
7.1 Aratás....................................................................................... 46
7.2 Vírustermelés........................................................................... 49
8. A sejtek tárolása............................................................................. 50-51
Irodalomjegyzék................................................................................. 51

Témakörök

Természettudomány > Biológia > Biológia, általános > Sejtbiológia

Megvásárolható példányok

Nincs megvásárolható példány
A könyv összes megrendelhető példánya elfogyott. Ha kívánja, előjegyezheti a könyvet, és amint a könyv egy újabb példánya elérhető lesz, értesítjük.

Előjegyzem