Fülszöveg
„Sikerült kimenekítenie szorongatott helyzetéből a férfiút, akit a Caesar a szabadosának és barátjának, a saját vérei viszont árulónak tartottak és fejen találták egy kővel. Josephus volt a neve és valamikor a zsidó sereg egyik hadvezéreként harcolt a római ostromlók ellen Galileában, aztán egyszer csak átállt a hódítókhoz."
I. sz. 70. Titus elérkezett Jeruzsálem kapuihoz, elkezdődik a Második Szentély rombolása. A könyörtelen pusztítás egyben erkölcsi, politikai dráma és testvérharc színterévé válik. Az egymás ellen forduló kohanita testvérpár Simeon és Joahim valamint Caius, a római katona és Josephus, a szenvedélyes krónikás dilemmájának lehetünk tanúi egy azóta is vitatott történelmi korban. A mindent megsemmisítő pusztítás után a történet folytatódik a Holt tenger és a hegyek találkozásánál lévő különleges magaslat, a Maszada ostroma idején.
Az áruló férfiú később a zsidó háború krónikájában írja meg az erőd ostromának történetét. De honnan tudhatta Josephus Flavius mi...
Tovább
Fülszöveg
„Sikerült kimenekítenie szorongatott helyzetéből a férfiút, akit a Caesar a szabadosának és barátjának, a saját vérei viszont árulónak tartottak és fejen találták egy kővel. Josephus volt a neve és valamikor a zsidó sereg egyik hadvezéreként harcolt a római ostromlók ellen Galileában, aztán egyszer csak átállt a hódítókhoz."
I. sz. 70. Titus elérkezett Jeruzsálem kapuihoz, elkezdődik a Második Szentély rombolása. A könyörtelen pusztítás egyben erkölcsi, politikai dráma és testvérharc színterévé válik. Az egymás ellen forduló kohanita testvérpár Simeon és Joahim valamint Caius, a római katona és Josephus, a szenvedélyes krónikás dilemmájának lehetünk tanúi egy azóta is vitatott történelmi korban. A mindent megsemmisítő pusztítás után a történet folytatódik a Holt tenger és a hegyek találkozásánál lévő különleges magaslat, a Maszada ostroma idején.
Az áruló férfiú később a zsidó háború krónikájában írja meg az erőd ostromának történetét. De honnan tudhatta Josephus Flavius mi történt a Maszadán, hiszen miután a rómaiak elfoglalták az erődítményt csak az öngyilkos védők holttesteivel találkozhatott?
„Mit jelentett az árulás a fiktív Caius és a történelmi Josephus esetében? Azt, hogy népe ellenségével barátkozott, belekóstolt annak kultúrájába s azt vonzónak találta. Caius beleszeret egy zsidó lányba (ez elengedhetetlen, hiszen ez történt közismerten Titusszal, a császárral is!!) s az egyetlen szellemi Isten vonzóerejébe került, ahogy akkoriban, a kora kereszténység idejében, (akiket a zsidóktól a rómaiak sokszor nem különböztették meg) nem is oly kevesen tették. Josephus motívumai a szándéketika szempontjából kevésbé nemesek voltak, de ha a következményetika álláspontjáról nézzük, erkölcsileg vállalhatók. Josephust nemcsak a tisztségek vonzották Rómához, hanem az a szándék is, hogy megírja a háború történetét. A történetírás a szenvedélye volt, ennek a szenvedélynek élt. Hízelgett a rómaiaknak? Igen, de csodálta is kultúrájukat. S mégis a zsidó kultúrában élt. Megírta a zsidók történetét is. 3 végül megvédte a zsidó hagyományt és hitet a zsidógyűlölők ellen.
Megrázó könyv ez ( ). Nem hazudik, élükre állítja a kérdéseket. Meghatódtam tőle. Menthetetlenül szentimentális vagyok."
Heller Ágnes: Olvasónapló
www.dkabala.com
ISBN 978-963-08-7913-2
iimi"
Vissza 
Folytatás Microsoft-tal