Matematika és számítástechnika alapjai I.

Előszó

A társadalmi és természeti jelenségeket leíró, azok összefüggéseit meghatározó tudományok mindegyikére jellemző, hogy a gyakorlatból /valóságból/ kiindulva absztrahálás /elvonatkoztatás/ útján jutnak el törvények, összefüggések megállapításához. Ha a megismerés folyamatának módszertanát vizsgálnánk, minden tudományágban jelentős szerepet kapna a megfigyelés. A megfigyelés általában konkrét tárgyakra, jelenségekre vonatkozik. A jelenségek, tárgyak és ezek tulajdonságai viszont annyira sokrétűek, hogy ezeknek általános mindent figyelembe vevő megfigyelés egyidőben szinte lehetetlen, ezért csak bizonyos tulajdonságok, ismérvek alapján végezzük a megfigyeléseket. Amennyiben a megfigyelt jelenség alapos megismerésére törekszünk, a megfigyelést számadatokkal kell jellemeznünk, melyekhez számlálás vagy mérés útján jutunk. A mezőgazdasági tevékenység egészének vagy valamely részterületének feltárása, a gazdálkodás eredményességének bemutatása sem képzelhető el számszerű adatok nélkül. Ennek érdekében a mezőgazdaság termelőerőit, termelési viszonyait, a termelés folyamatát és a termelés eredményeit kell megfigyelni. A megfigyelések a különböző jelenségek számszerű regisztrálásán kivül azt a célt szolgálják, hogy segitségükkel és a termelést jellemző egyéb adatok alapján olyan módszeres vizsgálatokat végezhessünk, melyekkel kifejezhetjük nemcsak a termelés és a termeléssel kapcsolatos jelenségek változását, hanem a termelés gazdaságosságát és a különböző befolyásoló tényezőkkel való összefüggéseket is. A megfigyelési adatok gyűjtésének és azok feldolgozásának módszerével a statisztika foglalkozik.
A statisztika mint önálló tantárgy nem szerepel képzési formánk tantervében, így alapfogalmainak és a mezőgazdasági tevékenység elemzésénél nélkülözhetetlen témaköreinek tárgyalását e tantárgy keretében végezzük. Vissza