Matematikai statisztikai módszerek alkalmazása tudományos és ipari kísérletek eredményének értékelésénél

Előszó

Ez a jegyzet a Mérnöki Továbbképző Intézet rendezésében 1961 őszén tartott előadásaim alapján készült. Nem foglalkozik a jegyzet a matematikai statisztika minden fejezetével, célja csupán az, hogy annyi tájékoztatást adjon a valószínűségszámítás alapfogalmairól, amennyit a hibaszámítás ismertetése megkíván és hogy útmutatást adjon észlelési adatoknak függvénnyel való megközelítésére vonatkozóan. Utóbbi tárgykört Jordan Károly professzor (1871-1959) előadásai és munkái alapján ismertetem.
A természettudományok és a műszaki tudományok eredményeikhez méréseknek matematikai eszközökkel való feldolgozásával jutottak. A leggyakrabban felhasznált segédeszköz matematikának az a fejezete, amelyet matematikai statisztikának nevezünk. "A statisztikai megfigyelő képezi a tudomány előőrsét." (Jordan)
A matematikai statisztika feladata az észlelt statisztikai adatok matematikai módszerekkel való feldolgozása, rendszerezése és az ezekből való következtetés: okok kutatása, jövő események előre látása kisebb-nagyobb valószínűséggel. Feladatai közé tartozik sokaságok jellemzése bizonyos állandókkal vagy függvényekkel, ill. ezek paramétereivel, véletlen ingadozásokat mutató értékeknél annak meghatározása: milyen valószínűséggel esik értékük megadott határok közé. További feladata annak megállapítása, hogy két vagy több, véletlen ingadozásokat mutató mennyiség között van-e kapcsolat, ha van kapcsolat, milyen a kapcsolat tendenciája: egyik mennyiség értékének megváltozása milyen irányban befolyásolja a másikat, mi a közöttük lévő függvénykapcsolat konkrét alakja. Vissza