A tudástársadalom kiépítésének forrásai Magyarországon

a térszerkezetben és a szellemi vagyon növekedésének tényezőiben

Szerző

'Cséfalvy Zoltán: A tudástársadalom kiépítésének forrásai Magyarországon ' összes példány

Kiadó:	Oktatási Minisztérium
Kiadás helye:	Budapest
Kiadás éve:	2000
Kötés típusa:	Fűzött kemény papírkötés
Oldalszám:	139 oldal
Sorozatcím:
Kötetszám:
Nyelv:	Magyar
Méret:	24 cm x 17 cm
ISBN:	963-824-483-6
Megjegyzés:	Fekete-fehér ábrákkal illusztrált.

Értesítőt kérek a kiadóról

A beállítást mentettük,
naponta értesítjük a beérkező friss
kiadványokról

Előszó

A kutatás a magyar tudástársadalom külső és belső forrásait vizsgálta az 1990-es évtized végén. Kiindulópontunk az volt, hogy a tudástársadalom kiépülése akkor indul meg Magyarországon, ha a képességek és készségek jövedelmekben való elismerése, az új tudás iránti gazdasági igény, valamint a tehetségek érvényesülése jellemző az évtized végére kialakult új magyar gazdasági szerkezetben. Kutatásunk először a globális és európai térszerkezet új vonásait tárja fel. A globális és európai gazdasági minták azt mutatják, hogy a tudástársadalom kiépülése a városokra, különösen pedig a globális városokra koncentrálódik. Azt kerestük, hogy Magyarországon vannak-e olyan városi övezetek, amelyek rákapcsolódhatnak a globális városok gyűrűjére. Különösen Budapest és régiója fontos kutatásunk szempontjából, mert feltételeztük, hogy ebben a 2,5 millió lakosú övezetben koncentrálódhatnak a magyar tudástársadalom tevékenységei, vállalkozásai és munkavállalói. Ezt követően vizsgáltuk a hazai térszerkezet változásait az 1990-es évtizedben. Miután a tudástársadalom minden gazdasági térben erősen koncentrált, ezért érdekes az az új térszerkezet, amely Magyarországon az évtized végére kialakult. Elemeztük az évtized nyertes és vesztes településeit, amelyek egyben a hazai tudástársadalom kiépülésének vagy elmaradásának példáit is jelentik. Magyarország a teljes jogú európai uniós integráció küszöbére érkezett, a csatlakozás várhatóan olyan időpontban megy végbe, amikor az Európai Unió (EU) belső támogatási politikája és a források struktúrája a maihoz képest jelentősen megváltozik. Az EU támogatási politikájának új filozófiája a termékelv helyett a területi elvre helyezi a hangsúlyt. A magyar gazdaság térszerkezetének pontos ismerete, a változások iránya és sebessége döntő lesz az uniós támogatási források megszerzésében. Ebből kiindulva elemzi kutatásunk az európai térszerkezetbe integrálódó új magyar térszerkezetet, és vizsgálja a hazai térszerkezet összefüggéseit a tudástársadalom kiépülésével. A közgazdasági elmélet legfrissebb irányát is bekapcsolva kutatásunkba, a tudás, a tehetség és az erkölcs szerepét elemeztük a tudástársadalom felépülésében. Az találtuk, hogy az erkölcsnek döntő szerepe van abban, hogy a tudás és tehetség milyen eredménnyel érvényesül, és pozitív vagy negatív előjellel járul-e hozzá a tudástársadalom értékeihez. Vissza

Tartalom

Bevezetés 1
I. A TUDÁSTÁRSADALOM KIÉPÜLÉSE A VÁROSOKBAN AZ EZREDFORDULÓN 3
1. Globális városhierarchiák 4
2. A geodesign 7
2.1. A „ kék banán" 7
2.2. „Francia banán" és „német púp" 9
2.3. A „közép-európai bumeráng" 11
II. a tudástársadalom kialakulásának forrásai a térszerkezetben 13
1. A regionális arányok „helyreállítása" 14
2. Radikális területi átrendeződés az ipari térszerkezetben 15
3. A regionális fejlődés paradoxona: kiegyenlítődés a differenciálódásban (a „Budapest-hatás") 17
4. Az új térszerkezet 21
4.1. Nagytérségi, megyei tagoltság 22
4.2. Kistérségi különbségek 23
4.3. Települési szintű dinamika 26
III. A TUDÁSTÁRSADALOM SZELLEMI FORRÁSAI 31
1. A tudás, a tehetség és az erkölcs kora 31
2. Az erkölcs a szellemi vagyon alapja 33
3. A szorgalom mint a tudástársadalom alapja 35
4. A tudástársadalom oktatási alapja 37
5. A tudástársadalom erkölcsi alapja 42
6. A tudástársadalom kiépülésének kulcsa 45
IV. A TUDÁSTÁRSADALOM ÉS A MUNKAERŐPIAC 47
1. Piaci átmenet és a munkaerőpiac 47
2. A nemzetgazdasági szakágazatok fejlődésének alakulása 1995-1999 között 52
2.1. Az 1997-ben jól, illetve rosszul teljesítő ágazatok 53
2.2. A felzárkózók és a lemaradók 57
2.3. Az összesített rangsor 62
2.4. A vállalkozások várakozásai a szakágazatok jövőbeli fejlődésével kapcsolatban 1999-re 65
3. A munkával kapcsolatos értékek változása a munkaerőpiacon, illetve ezek tükröződése az álláshirdetésekben 68
3.1. A minta összetétele 70
3.2. Az elemzési szempontok 73
3.3. A munkaerőpiac jelzései a tudástársadalom kiépüléséről Magyarországon 82
ÖSSZEFOGLALÓ 85
AJÁNLÁSOK 92
MELLÉKLETEK 95
Munkaerő-piaci közvetítők 97
A multinacionális cégek humánpolitikája 103
A tartalomelemzéshez használt kategóriák kiválasztási szempontjai és belső tartalmuk 122
FÜGGELÉK 123
FI. táblázat
A gazdasági fejlettség területi különbségei a kilencvenes évek második felében 125
F2. táblázat
A lakossági jövedelmek területi különbségei a kilencvenes években 126
F3. táblázat
A munkanélküliség területi alakulása a kilencvenes években 127
F4. táblázat
A lakossági hálózati infrastruktúra fejlődése a kilencvenes években 128
F5. táblázat
A kistérségek tipizálására használt mutatórendszer 129
F6. táblázat
A városok jövedelempozíciójának változása 1988-1997 között (az 1988-as jövedelemszint sorrendjében) 134