Az amerikai társadalomtudományi nevelés története

Értékek, eszmék, reformok, tantervek

Szerző

Mátrai Zsuzsa

Szerkesztő

Gellériné Lázár Márta

Rét Rózsa

Lektor

Ballér Endre

Zrinszky László

'Mátrai Zsuzsa: Az amerikai társadalomtudományi nevelés története ' összes példány

Kiadó:	Akadémiai Kiadó
Kiadás helye:	Budapest
Kiadás éve:	1990
Kötés típusa:	Ragasztott papírkötés
Oldalszám:	199 oldal
Sorozatcím:	Közoktatási kutatások
Kötetszám:
Nyelv:	Magyar
Méret:	24 cm x 16 cm
ISBN:	963-05-5820-3

Értesítőt kérek a kiadóról

Értesítőt kérek a sorozatról

A beállítást mentettük,
naponta értesítjük a beérkező friss
kiadványokról

Fülszöveg

Ma egyre gyakrabban töpreng a pedagógus arról, hogy mi a baj a hazai történelemtanítással. Érdekli, hogyan van mindez más országokban. Ez a könyv az Amerikai Egyesült Államokról szól, amelynek 200 éves oktatástörténetében négy reformmozgalom zajlott le, s közülük három a társadalomtudományi nevelést is gyökeresen megváltoztatta. A múlt század végén az első mozgalom az európai kronologikus mintára alakította át a történelemtanítást; a második - századunk elején a - a modern társadalomtudományok tanítását és a problémaközpontú társadalomismereti szemlélet elterjedését segítette. Végül a 60-70-es évek kutatói arra a dilemmára kerestek választ, hogy mikor hatásosabb a társadalomtudományi nevelés, ha tudományos, értékmentes álláspontot képvisel, vagy ha a pluralista társadalom különböző értékrendjeit elfogulatlanul közvetíti. A szerző bemutatja, hogy milyen társadalmi-politikai értékek és eszmék húzódnak meg a reformtörekvések mögött. Konkrétan szól arról is, hogy a különböző történeti... Tovább

Tartalom

Bevezetés	9
A társadalomtudományi nevelésre ható tényezők	13
A preferált társadalmi-politikai értékek változásai	15
Szabad világ (1776-1865)	15
Fejlődő világ (1865-től a századfordulóig)	17
Változó világ (a századfordulótól 1945-ig)	18
A kölcsönös függőségek világa (1945 után)	20
A historiográfiai-társadalomtudományi gondolkodás irányváltásai	23
Romantikus nacionalizmus	23
Evolucionizmus és pozitivizmus	24
Prezentizmus és relativizmus	25
Neopozitivizmus és relativizmus értékszemlélet	31
A neveléstudományi gondolkodás irányváltásai és a reformmozgalmak	34
A közoktatási rendszer kiépülése (első reformmozgalom)	34
Az amerikai herbartizmus (második reformmozgalom)	35
A progresszivizmus (harmadik reformmozgalom)	36
Tudományos oktatás (negyedik reforrmozgalom: első szakasz)	42
Értéknevelés (negyedik reformmozgalom: második szakasz)	46
A "vissza az alapokhoz", majd a "kiválóság" jelszava (az ellenreform lépései)	46
A társadalomtudományi nevelés történetének áttekintése. Az első és a második reformmozgalom	49
A történelemtanítás kezdetei	51
Az első reformmozgalom	54
A Nemzeti Nevelési Társaság Tizes Bizottsága	55
Az Amerikai Történelmi Társulat Hetes Bizottsága	56
Az Amerikai Történelmi Társulat Nyolcas Bizottsága	58
Az európai tananyagelrendezési elvek történeti fejlődése (visszatekintés)	59
Az európia tananyagelrendezési elvek érvényesülése az első amerikai reformmozgalomban	61
A második reformmozgalom	64
A Nemzeti Nevelési Társaság Social Studies Bizottsága	65
A social studies mozgalom első szakasza	68
Az Amerikai Történelmi Társulat Social Studies Bizottsága	70
A social studies mozgalom második szakasza	77
A második reformmozgalom tantervelméleti konzekvenciái	82
Az integráció fogalmának tartalma és kialakulása	82
A táguló környezet elvére épülő tantervmodell beépülése a társadalomtudományi nevelésbe	84
A social studies mozgalom hanyatlása a második világháború idején	87
Törekvések a társadalomtudományi nevelés megújítására a második világháború utáni évtizedekben. A harmadik reformmozgalom	91
A társadalomtudományi nevelés négy lehetséges alternatívája	93
A harmadik reformmozgalom: neopozitivista szakasz	97
Reform vagy ellenreform	98
A reform fő iránya: a bruneri oktatáselmélet	99
A New Social Sutides Projektek: hasonlóságok és különbségek	101
Négy modellértékű projekt	106
A Senesh Projekt	106
A Bruner Projekt: a Macos	108
A Taba Projekt	113
A Fenton Projekt	119
A neopozitivista szakasz tantervelméleti konzekvenciái	125
Az interdiszciplinaritás fogalma és típusai	127
A kucsfogalom-központú spirális tantervmodell	127
A harmadik reformmozgalom: társadalmi relevancia szakasz	130
A társadalmi relevancia igénye	130
Irányzatok az értéknevelésben	132
Helyzetkép	132
Indoktrináció versus értékdöntési tudatosság	134
A három alapirányzat	136
Értékelemzés	136
Értéktisztázás	138
Erkölcsi gondolkodás	140
A három alapirányzat hasonlóságai, különbségei és kritikájuk	144
A társadalmi aktivista tanuló koncepciója az állampolgári nevelésben	146
Az állampolgári nevelés értelmezése: cél, tantárgy, aspektus	146
Két koncepció az állampolgári nevelés megújítására	148
Amerikai politikai laboratórium	148
Új hangsúlyok és megközelítések a társadalomtudományi tantervek tematikájában	150
A pluralizmushoz köthető tematikai hangsúlyok és megközelítések	154
A "black studies" dilemmája: a fekete szeparatizmus elkerülése	155
Az "ethnic studies" dilemmája: az etnocentrizmus elkerülése	155
A "women studies" dilemmája: a szexizmus elkerülése	157
Az interdependenciához köthető tematikai hangsúlyok és a globális megközelítés	161
A globális megközelítés és a rendszerszemlélet	163
Témahangsúlyok a globális nevelésben	164
Globális világproblémák	165
Nemzetközi politikai összefüggések	165
Nem-nyugati kultúrák	167
A társadalmi relevancia szakasz tantervelméleti konzekvenciái	168
Komparativitás	169
Ahistorizmus	170
Mini-kurzus rendszer	170
Speciális programok a lassan tanulók számára	171
A harmadik reformmozgalom hatása a gyakorlatra	171
Virtuális tanterv	172
Iskolai tantárgyi kínálat	172
A New Social Studies Projektek használtsági foka	173
Tanítási módszerek	175
Az ellenreformmozgalom következményei	177
Válsághangulat a social studies szakemberek körében	177
A "Back to basics" hatása a társadalomtudományi nevelésre	178
Összegzés helyett összehasonlítás: Social studies az amerikai és a magyar társadalomtudományi nevelésben	182
Posztmodern és szubmodern	182
Társadalomelvű és államelvű	183
Egyén és közösség	184
Egy más dimenzió - a nemzet	185
Történelem versus social studies	186
Irodalom	189