1.116.661
kiadvánnyal nyújtjuk Magyarország legnagyobb antikvár könyv-kínálatát
Matriarchátus
Az "anyajog" kérdésének története
Budapest
| Kiadó: | Hungária Könyvkiadó N. V. |
|---|---|
| Kiadás helye: | Budapest |
| Kiadás éve: | |
| Kötés típusa: | Fűzött keménykötés |
| Oldalszám: | 431 oldal |
| Sorozatcím: | |
| Kötetszám: | |
| Nyelv: | Magyar |
| Méret: | 21 cm x 15 cm |
| ISBN: | |
Értesítőt kérek a kiadóról
A beállítást mentettük,
naponta értesítjük a beérkező friss
kiadványokról
naponta értesítjük a beérkező friss
kiadványokról
A beállítást mentettük,
naponta értesítjük a beérkező friss
kiadványokról
naponta értesítjük a beérkező friss
kiadványokról
Előszó
Matriarchátusnak nevezzük azt az őstörténeti korszakot, amelyet a nőnek a gazdasági és társadalmi életben elfoglalt egyenjogú, sőt a további fejlődés során uralkodó helyzete, azonkívül ezeknek az... TovábbElőszó
Matriarchátusnak nevezzük azt az őstörténeti korszakot, amelyet a nőnek a gazdasági és társadalmi életben elfoglalt egyenjogú, sőt a további fejlődés során uralkodó helyzete, azonkívül ezeknek az elveknek a szellemi kultúra területén, a vallásban és a művészetben megfigyelhető tükröződése jellemez. Ugyanezzel a szakkifejezéssel jelöljük azt a társadalmi rendszert is, amely elválaszthatatlan ettől a korszaktól, továbbá egy bizonyos, meghatározott jellegű kultúrát, a szó tágabb értelmében.A matriarchátus az emberi történelem egy bizonyos szakaszában jelentkezik, még pedig az őshorda kezdeti periódusa után, az anyai nemzetiségi rendszer formájában, és a matriarchátus feltűnése elválaszthatatalan kapcsolatban van a nemzetségek kialakulásával. Ebből tehát az következik, hogy a matriarchátus korszaka nem egyéb, mint a szervezett őstársadalom korai fejlődési periódusa. Ezért jellemzők rá az anyagi kultúra és a gazdasági élet kezdetleges formái, a házasság és a társadalmi viszonylatok archaikus sajátosságai, valamint a szellemi kultúra ennek megfelelő formái. Vissza
Tartalom
| Bevezetés | 5 |
| A matriarchátus fogalma | |
| A matriarchátus problémája a szovjet és a külföldi tudományban | |
| A matriarcátus problémájának története, a tudományos és társadalmi gondolkozás történetének egy fejezete | |
| A »matriarchátus« szakkifejezés | |
| Az ókortól a XIX. század közepéig | 11 |
| Az ókori világ elképzelései az ősi állapotokról | |
| A naturalista és az idealista felfogás | |
| Az ókori primitivizmus | |
| Az ősi házassági viszonyokkal kapcsolatos elképzelések: »a szerelem uralma« és a »nőközösség« | |
| Ethnográfiai adatok | |
| A származásnak anyai ágon történő számontartása | |
| Ethnográfiai adatok a matriarchális rendszerről | |
| A »couvade« | |
| Az amazon-legenda | |
| A patriarchális elmélet | |
| A patriarchális elmélet uralma a középkorban | |
| Az elmélet politikai szerepe | |
| »A királyok istentől származó jogának« elmélete | |
| Az első értesülések a keleti népek matriarchális berendezéséről | |
| A najar nép, mint a matriarchális társadalom első példája | |
| Amerika - új néprajzi világ felfedezése | |
| Az amerikai primitivizmus; »az erényes vadember« | |
| Az irokézek és huronok, mint a matriarchális társadalom amerikai példái | |
| A matriarchátusra vonatkozó ethnográfiai anyag felhalmozódása és általánosításának elmaradása | |
| A matriarchátus eszméjének első általános megfogalmazása | |
| Az anyag felhalmozódása a XVIII. században | |
| Újabb értesülések a najarokról és egyéb keleti népekről | |
| Az Amerikára vonatkozó híradások | |
| Lafitau az ókori »gynaikokratiával« összehasonlítva írja le az irokézeket | |
| Egyéb amerikai értesülések | |
| Az első adatok az afrikai és az óceániai matriarchátusról | |
| Az orosz tudomány szerepe: az akadémiai expedíciók | |
| V. F. Zujev figyelemreméltó megállapításai | |
| Az Európa észekkeleti részére vonatkozó adatok | |
| Az ethnográfiai anyag első összegyüjtése | |
| Az amazon-legenda a középkorban és a XVIII. században | |
| A patriarchális elmélet a XVIII. században | |
| Möser, a »Hoftheorie« és a »Marktheorie« felbukkanása | |
| Montesquieu, Voltaire és Rousseau állásfoglalása a matriarchátusra vonatkozó néprajzi adatokkal szemben | |
| Meiners: a nő, mint a földművelés feltalálója | |
| Ferguson az őskommunizmusról és a nő helyzetéről | |
| A nő ősi »rabszolgaságáról« szóló tétel | |
| Millar olyan társadalmi rendnek jellemzi a matriarchátust, amely csak »bizonyos országokra« jellemző | |
| Az ősi állapotokról való általános elképzelések a XVIII. században | |
| A matriarchátus eszméje és a XVIII. századi primitivizmus | |
| A patriarchális elmélet uralma | |
| A matriarchátus eszméje idegen marad az osztálygondolkozás számára | |
| Az ősi állapotokat illető reakciós elképzelések a XIX. század első felében | |
| Az őskor és a primitív népek iránti érdeklődés megcsappanása | |
| Jelentéktelen anyagbeli gyarapodás a matriarchátussal kapcsolatban | |
| Bowdich asanti-leírása | |
| Az orosz tudomány érdemei: az Észak-amerika észanyugati részében felfedezett matriarchális berendezések leírása | |
| Az első ausztráliai adatok | |
| A polgári történetírás reakciós megállapításai: | |
| A kezdetbeli »állatemberi« állapot | |
| Az őskornak, mint »társadalomelőtti« korszaknak a kirekesztése | |
| Hegel, tétele a »történelemelőttiségről« és ennek hatása | |
| A matriarchátus »cáfolására« irányuló első kísérletek | |
| A házasság- és családtörténeti irodalom megszületése | |
| Kavelin, Sulgin és Dobrjakov orosz tudósok figyelemreméltó publikációi; az ó-szláv családi életre és a nő helyzetére vonatkozó jellemzésük | |
| Schreiber és a kelta gynaikokratia | |
| Eckstein reakciós elmélete a hamitafajú népek gynaikokratiájáról | |
| A XIX. század első felében általános elméletek: a »társadalom-« vagy »történelem-előtti« állapot, a »közösházasság«, és a monogám család, mint a polgári társadalom voltaképpeni alapja | |
| A nemzetség problémájának története | |
| KOrai adatok a nemzetségre és a nemzetségi viszonyokra vonatkozólag | |
| A nemzetség kérdésének első feldolgozásai Németországban és Oroszországban | |
| Niebuhr, Hüllmann | |
| Az afgán nemzetség | |
| Tartózkodó magatartás a nemzetség kérdését illetőleg a nyugateurópai tudományban | |
| A »nemzetség« fogalmát jelölő szakkifejezések; a »család« szakkifejezés jelentése | |
| Ewers, a nemzetiségi elmélet oroszországi megalapítója | |
| Követői - a szlávisták | |
| A nemzetiségi elmélet a külföldi tudományban | |
| A nemzetség-elmélet kidolgozása Oroszországban | |
| Szolovjev és követői | |
| A nemzetség-elmélet kitűnő értelmezése | |
| A nemzetség-elmélet társadalomtörténeti jelentősége | |
| A XIX. század hatvanas évei - jelentős határ az őskortudomány történetében | |
| Bachofentől Marxig és Engelsig | 134 |
| I. J. J. Bachofen | |
| Életrajzi adatai | |
| Tudományos érdeklődése | |
| Alapvető kutatóprogrammja | |
| »Az asszonyjogról« 1856-ban tartott előadása | |
| »Az anyajog« és egyéb művei | |
| Bachofen világnézetének, módszerének és történeti elgondolásainak filozófiai gyökerei | |
| A romantika és a jogtörténeti iskola hatása | |
| Bachofen módszere: eredetkutatás, az evolucionizmus és az idealista dialektika | |
| Az összehasonlító történeti eljárás és a csökevények módszere | |
| A »rendszer« eszméje | |
| A mithosz, mint legfőbb forrás | |
| Az antik anyag túltengése | |
| Bachofen kutatói módszere, előadásának és stílusának jellegzetességei | |
| Bachofen általános történeti elgondolása | |
| A hetairizmus korszaka | |
| A szóbanforgó szakkifejezés sikerületlen alkalmazása | |
| Az »amazonság«, mint a következő fok felé vezető átmenet | |
| A gynaikokratia, vagy az anyajog korszaka | |
| A korszak jellemző vonásai | |
| Kapcsolata a földműveléssel és az állandó letelepedéssel | |
| Az egyéni házasság, mint a rendszer szerves tartozéka | |
| A hetairizmustól az egyéni házasság felé vezető átmeneti formák | |
| Az anyajog egyes elemei | |
| A paternitás, vagy apajog, tartalma és az anyajoggal való ellentéte | |
| A történeti jelenségek bachofeni misztikus-idealista magyarázata | |
| A természet és a vallás elsőbbsége | |
| A hetairizmus-gynaikokratia-paternitas-hármasság, mint a három kozmikus erő és a három vallási rendszer tükröződése | |
| Bachofen elődeinek a kérdése | |
| Bachofen és Eckstein | |
| A matriarchátus problémájának történeti érettsége | |
| Bachofen jelentősége és helye a tudomány történetében | |
| Bachofen történeti elgondolásának igazi jelentősége és értékelése | |
| Elgondolása a történelem egységes folyamatáról | |
| Az »Anyajog« sorsa a polgári országokban | |
| Bachofen levele Kohlerhez | |
| A »Bachofen-renaissance« az 1920-as években | |
| Hogyan használták fel Bachofent a prefasiszta Németország reakciós irányzatai? | |
| Bachofen és a marxi-lenini tudomány | |
| MacLEnnan konstrukciója; érdemei | |
| MacLennan és Bachofen | |
| Engels MacLennanről | |
| Morgan, »Rokonsági rendszerei«, szkémája a házasság és a család fejlődéséről | |
| Az ősi társadalomról szóló új tanítás megjelenése | |
| Az új tanítás első magyarázói | |
| Az első speciális kitérések a matriarchátus témájával kapcsolatban | |
| A patriarchális elmélet újból felbukkan | |
| A patriarchális elmélet védelmezői | |
| A matriarchátus tanának elfogadása és kidolgozása Oroszországban | |
| Saskov, Buszlajev és Szmirnov munkái | |
| Az új tanok többi orosz kutatói | |
| Bachofen Nyugateurópában ismeretlen marad; eszméit Lubbock kiforgatja; a »hetairizmus« és a »gynaikokratia« fogalma | |
| A »nem-árja matriarchátus« elmélete | |
| A nemzetség »árja elmélete« | |
| Az orosz tudományt illeti az elsőbbség és az a jelentős érdem, hogy a matriarchátus tanát a magáévá tette és továbbfejlesztette | |
| A matriarchális szláv őskor | |
| A néprajz állapota és a matriarchátusra vonatkozó ethnográfiai adatok a XIX. század második felében | |
| Az őskor történetével foglalkozó tudomány legjelentősebb állomása Morgan »Ősi társadalma« | |
| Morgan művének legfontosabb megállapításai | |
| Morgan teremti meg a matriarchális nemzetségnek, mint a nemzetségi társadalom fejlődésében mutatkozó fokozatnak a fogalmát | |
| Morgan tanításának alkalmazása az ausztráliai anyagra | |
| Fison és Howitt; közös műveik | |
| Bachofen »Levelei az antikvitás köréből«; Bachofen »antikvitása« és a Morgan felé vezető szálak | |
| Bachofen levele Morganhoz | |
| Az őskorról és a matriarchátusról szóló új tanítás mérsékelt elterjedése az 1880-as évek külföldi tudományában | |
| Az arab és ó-héber matriarchátus kérdése | |
| Kautsky kísérlete a matriarchátus tanának meghamisítására; a matriarchátus »átvételéről« szóló tétele | |
| Az orosz tudomány újból jelentős mértékben hozzájárul a matriarchátus problémájának a kidolgozásához | |
| Szokoljszkij, Ziber, Jefimov és Kovalevszkij kitűnő munkái | |
| Az őstörténet és a matriarchátus-probléma feldolgozásának eredményei az 1870-es évek végétől az 1880-as évek közepéig | |
| Marxtól és Engelstől napjainkig | 266 |
| Az őstörténet kérdései Marx és Engels korai műveiben | |
| Marx kézirata 1852-ből; Millar könyvéből készített kivonatai | |
| Ziegler, Karejev és Cunow hamisítása: mintha Marxnak és Engelsnek nézeteiben »gyökeres fordulat« következett volna be Morgan hatása alatt | |
| A marxizmus megalapítóinak korai megállapításai a nemzetségről és a családról | |
| Marx és Engels megismerkedése Bachofen munkájával | |
| Bachofen érdemeinek engelsi értékelése | |
| »A család, a magántulajdon és az állam eredete« - rendkívüli gyarapodás az őstörténeti kutatások számára | |
| A matriarchátus tanának engelsi kifejtése; milyen elméleti jelentőséget tulajdonított ennek a problémának és feldolgozásának? | |
| A matriarchátus-probléma számos részletkérdésének engelsi magyarázata | |
| Engels válasza J. Blochnak | |
| A marxizmus és Engels művének hatása az őstörténet, valamint a matriarchátus-probléma feldolgozására | |
| A leíró néprajz figyelme a matriarchátusra terelődik | |
| Sok olyan szerző (Bastian, Post, Hellwald, Bernhöft), aki tagadta a matriarchátust, vagy csak kétkedve fogadta el, most megváltoztatja állásfoglalását. | |
| Bebel és a matriarchátus | |
| Tylor elismeri a matriarchátust; a matriarchátus keletkezését a matrilokális településből magyarázza | |
| Az »ethnológia« megszületése | |
| Az állati család kérdése | |
| Kovalevszkij munkái az 1890-es évekből; a patriarchális elméletet illető kritikája, a »nem-árja matriarchátus« elméletének cáfolata és a szlávok matriarchális őskorának bizonyítása | |
| A matriarchátussal foglalkozó szakirodalom megjelenése | |
| Lafargue, Kohler, Friedrichs, Schmoller, Dargun, Mazzarella és Sales y Ferré munkái | |
| Zmigrodski, Lamprecht, Pearson és Ochrimovics tanának elterjedése és győzelme a XIX. század 90-es éveiben | |
| A patriarchális elmélet védelmezőinek egyes megnyilatkozásai a XIX. század 80-90-es éveiben | |
| Az őskortól és a matriarchátusról szóló új tanítások ellen intézett ellentámadás | |
| Starke és az őstörténet meghamisítása a két (a földművelő-anyagági és az állattenyésztő-apaági) útról szerkesztett elmélet formájában | |
| Westermarck és a variánsok »elmélete« | |
| Starke és Westermarck sikerei a reakciós polgári tudományban | |
| Az indoeurópai nyelvészek matriarchátusellenes megnyilvánulásai | |
| A matriarchátusnak az indoeurópai népeknél felfedezhető elemeit »átvétellel« magyarázzák | |
| Újabb megnyilatkozások a patriachális elmélet hívei részéről | |
| Tylor és Kovalevszkij is patriarchális álláspontra vonul vissza | |
| Engels kijelentése az újabb ethnológiai irodalomról | |
| Újabb irányzatok a XIX. századvégi és a XX. század eleji reakciós polgári ethnológiában | |
| Cunow szereplése | |
| »Az ausztráliai vita« | |
| Az ethnológiai őskommunizmus | |
| Schurtz ethnológiai képzelete | |
| Graebner és a »kultúrkörök elmélete« | |
| Schmidt páter és a »kultúrtörténeti iskola« | |
| A polgári ethnológia újabb irányzatainak tisztára reakciós lényege; a fejlődés és a hisztorizmus tagadása | |
| A néprajzi anyag meghamisítása és csoportosításai | |
| Az ősi társadalom fejlődésének kettős útja, mint a polgári ethnológia központi állásfoglalása | |
| A promiszkuitás tagadása, mint a matriarchátus cáfolásának, vagy történeti helye meghamisításának eszköze | |
| Az állati monogámia tételének sorsa | |
| A XX. századi polgári ethnológia különféle irányai és iskolái | |
| A néprajz, mint alkalmazott tudomány, a gyarmati imperializmus kibontakozásával kaöltve fejlődik | |
| A matriarchátus-probléma helyzetének áttekintése országok szerint | |
| Lowie »megcáfolja« Morgant és a matriarchátus tanát | |
| A többi amerikai: Reichard, Speck | |
| Frazer és Rivers állásfoglalása Angliában | |
| Malinowski »funkcionalizmusa« | |
| Hartland művei | |
| A német indoeurópai nyelvészek (Hirt, Feist) és ethnológusok (Thurnwald, Frobenius, Vaerting) megállapításai | |
| A francia Durkheim és Richard, valamint az olasz Cosentini munkái | |
| Briffault lelkiismeretes, de polgári szempontjai folytán korlátolt munkája: »Az anyák« | |
| Reakciós elhajlások, megnyilvánulások Oroszországban a matriarchátus kérdéseiben: Maximov, Haruzin | |
| A külföldi ethnológia támadása a matriarchátus problémájának részletmeállapításai ellen: a csoportházasság (Grau) és az avunkulátus | |
| A bilaterális származtatás (Murdock) és a couvade kérdése (Ciszewski, Kunike, Dawson) | |
| Az olvasótömegek érdeklődése a matriarchátus problémája felé fordul; népszerűsítő irodalom jelenik meg a témával kapcsolatban | |
| A polgári leíró néprajz tartózkodó álláspontra helyezkedik a matriarchátussal szemben; a konkrét matriarchális társadalmak kutatásának elmulasztott lehetőségei | |
| A matriarchátus kérdése az indoeurópai népek és az ókori Kelet népeinek őstörténetében | |
| A matriarchátus kérdése a régebbi és az újabb egyiptológiában | |
| A matriarchátus-probléma állapotának általános jellemzése a XX. század első évtizedeiben | |
| A polgári ethnológia aláhanyatlása több nyugateurópai országban a második világháború után | |
| A reakciós »pszichoszociológiai« irányzat túltengése az USA ethnológiájában | |
| Reakciós ismétlések a matriarchátus kérdésével kapcsolatban | |
| A matriarchátus-probléma kibontakozása és állapota a szovjet tudományban | |
| V. I. Lenin és I. V. Sztálin nagyjelentőségű megállapításai a matriarchátus kérdésével kapcsolatban | |
| A szovjet tudomány úgy építi fel az őstörténetet, mint történeti ismereteink külön fejezetét; feldolgozza általános és részlettémáit | |
| A szovjet néprajzi iskola | |
| A matriarchátus tana az általános szovjet néprajzi irodalomban, az egyetemi tankönyvekben és tanügyi programmokban | |
| Szovjet szerzők konkrét munkái | |
| A matriarchátus témájának a szóbanforgó probléma történetének a szerzőtől származó feldolgozásai | |
| Összefoglalás | |
| A matriarchátus problémájának huszonötévszázados története és ennek a történetnek legfontosabb mozzanatai | |
| A polgári tudomány módszertani gyámoltalansága és az osztálygondolkodás ellenséges állásfoglalása a matriarchátus eszméjével szemben | |
| A szovjet tudomány feladatai a matriarchátusprobléma terén |
Témakörök
M. O. Koszven
M. O. Koszven műveinek az Antikvarium.hu-n kapható vagy előjegyezhető listáját itt tekintheti meg: M. O. Koszven könyvek, művekMegvásárolható példányok
Nincs megvásárolható példány
A könyv összes megrendelhető példánya elfogyott. Ha kívánja, előjegyezheti a könyvet, és amint a könyv egy újabb példánya elérhető lesz, értesítjük.
Folytatás Microsoft-tal