A marxista filozófia történetéhez

A marxista filozófia fejlődése Németországban a Párizsi Kommüntől a Nagy Októberi Szocialista Forradalomig

Szerző

Szerkesztő

Fordító

'Matthäus Klein: A marxista filozófia történetéhez ' összes példány

Kiadó:	Kossuth Könyvkiadó
Kiadás helye:	Budapest
Kiadás éve:	1975
Kötés típusa:	Vászon
Oldalszám:	441 oldal
Sorozatcím:
Kötetszám:
Nyelv:	Magyar
Méret:	24 cm x 17 cm
ISBN:	963-09-0258-3

Értesítőt kérek a kiadóról

A beállítást mentettük,
naponta értesítjük a beérkező friss
kiadványokról

Tartalom

Általános áttekintés	7
A marxista filozófia fejlődése és terjedése a Párizsi Kommüntől a gothai pártkongresszusig	17
A marxista állam- és forradalomelmélet továbbfejlődése. Marx: A polgárháború Franciaországban	17
A marxista filozófia a háború és béke problémájáról	25
A Németországi Szociáldemokrata Munkáspárt vezetőinek hozzájárulása a marxista világnézet alkalmazásához és érvényesítéséhez	29
Marx "A gothai program kritikája"	38
A marxista filozófia fejlődése a gothai pártkongresszus után és szerepe a tudományos szocializmusnak a német munkásmozgalomban való érvényesítése során	45
A marxista világnézet teljes rendszerének felvázolása Engels "Anti-Dühring"-jében	45
Az "Anti-Dühring" keletkezése és ideológiai jelentősége	45
A marxista filozófia továbbfejlesztése az "Anti-Dühring"-ben	49
"A szocializmus fejlődése az utópiától a tudományig"	54
Marx és Engels harca az etikai-idealista "érzelmi szocializmus" ellen. A "Körlevél"	59
A materialista történetfelfogás megalapozása és kifejtése Engels "A család, a magántulajdon és az állam eredete" című művében	65
Harc a marxizmus további alkalmazásáért és érvényesítéséért a német munkásmozgalomban	71
Harc a forradalmi stratégia és taktika érvényesítéséért a német szociáldemokráciában	71
Bebel hozzájárulása a marxista világnézet érvényesüléséhez a német munkásmozgalomban	81
Kautsky világnézeti fejlődése és első hozzájárulásai a marxista elmélethez	87
A "Die Neue Zeit" szerepe a marxista világnézet terjesztésében	93
Engels "Ludwig Feuerbach és a klasszikus német filozófia vége" című művének jelentősége a marxista filozófia fejlesztése és megértése szempontjából	98
A marxista világnézet harca a polgári filozófia és ideológia különböző irányzatai ellen	107
Az úgynevezett agyonhallgatási taktika vége és a reakciós Marx-kritika kibontakozása	107
Marx és Engels vitája polgári kritikusaikkal	111
Marx és Engels harcostársainak és tanítványainak szerepe az ideológiai rekació elleni harcban	119
A marxista filozófia és a természettudomány. Engels "Anti Dühring" és "A természet dialektikája" című műve	125
A marxista filozófia és a természettudomány dialektikájához	125
A filozófia és a természettudomány dialektikus kapcsolatának konkrét kimutatása	130
Marx és Engels filozófiai-természettudományi tanulmányairól	133
Filozófiai és természettudományos megismerés	137
Anyag és mozgás. A világ anyagi egysége	141
Filozófia és politikai gazdaságtan	147
Engels érdemei "A tőke" második és harmadik kötetének sajtó alá rendezésében és kiadásában	147
"A tőke". Második kötet	149
"A tőke". Harmadik kötet	152
A marxista filozófia fejlődése az erfurti pártkongresszustól Engels haláláig	159
Az erfurti program: a marxizmus győzelme a német munkásmozgalomban	159
Engels 1890 és 1895 között kelt leveleinek szerepe a marxista világnézet fejlődésében	163
Mehring, Plehanov és Kautsky hozzájárulása a marxista filozófia védelméhez és fejlesztéséhez	169
Engels Bevezetése Marx "Osztályharcok Franciaországban 1848-tól 1850-ig" című művéhez - a forradalmi marxizmus dokumentuma	189
A marxista-leninista filozófia fejlődése a századfordulótól a Nagy Októberi Szocialista Forradalomig
Az új történelmi helyzet és a marxista filozófia új feladatai. A lenini szakasz kezdete a marxista filozófia fejlődésében	195
A marxizmus és a revizionizmus filozófiai vitája a századforduló körül	207
A revizionizmus megjelenése, társadalmi funkciói és ideológiai alapjai	207
A századforduló körül a pártkongresszusokon a revizionizmussal folytatott ideológiai harc. Bebel szerepe a revizionizmus elleni harcban	213
Harc a filozófiai revizionizmus ellen	225
Plehanov hozzájárulása a dialektikus materializmus védelméhez a Bernstein és Schmidt ellen folytatott harcban	225
Rosa Luxemburg filozófiai munkássága az újkantiánus revizionizmus elleni harcban	228
Mehring harca Bernstein filozófiai revizionizmusa és a neokantianizmus ellen	233
Kautsky pollémiája a materialista történetfelfogás és dialektika Bernstein-féle reviziója ellen	237
A filozófiai-világnézeti polémia a német szociáldemokráciában az éleződő osztályharc viszonyai között. A tömegsztrájk körüli vita	243
Az új problémafelvetés. A tömegsztrájk körüli vita történelmi háttere	243
A politikai tömegsztrájk elméleti és filozófiai-világnézeti problémái	250
Rosa Luxemburg tanulságai az 1902-es "belga kísérletből". A tömegsztrájk körüli elméleti vita kibontakozása	250
Az 1905-1907-es orosz forradalom és az ideológiai harc kiéleződése marxisták és revizionisták között a stratégia és taktika alapvető kérdéseiben	258
Rosa Luxemburgnak Kautsky centrizmusával folytatott polémájához	268
A marxista világnézet harca a militarizmus ideológiája ellen	274
A marxista világnézet terjesztése a német szociáldemokráciában	280
A marxista filozófia harca a polgári filozófiának és ideológiának a munkásmozgalomra gyakaorolt hatása ellen	291
Az etika problémája a marxizmus és a revizionizmus közötti harcban	291
Német marxisták harca a vallásos szocializmus és a politikai klerikalizmus ellen	299
A marxizmus és a szociáldarwinizmus ideológoiai vitája a német szociáldemokráciában	309
A marxista filozófia harca a filozófiai revizionizmus és a polgári Marx-kritika további előretörése ellen	313
A marxista világnézet az imperializmus és a háború ellen és a német proletariátus forradalmi osztálypártjának megteremtéséért vívott harcban	327
A II. Internacionálé világnézeti összeomlása. A szociálsovinizmus és a szociálpacifizmus mint az opportunizmus és a centrizmus következménye	327
Az első világháború okainak és jellegének marxista elemzése. A forradalmi stratégia és taktika kérdései	335
A marxista világnézet a német baloldaliak által a forradalmi osztálypárt megalapításáért vívott harc alapja	346
Jegyzetek	355
Névmutató	401