| Rövidítések jegyzéke | 21 |
| Irodalom | 25 |
| Alapvetés | |
| Az "Európa-jog" mint a különböző európai struktúrák hálózati rendszere | 29 |
| A szűk értelemben vett Európa-jog | 29 |
| Európa-jog tágabb értelemben | 31 |
| Az Európa-jogi struktúrák különböző célkitűzései | 32 |
| Fogalmak tisztázása | 34 |
| Az Európa Tanács | 36 |
| Célok és felépítés | 36 |
| Az Európa Tanács egyezményei | 37 |
| Az Emberi Jogok Európai Egyezménye mint összeurópai alapjogi norma | 39 |
| Az EJEE jelentősége | 39 |
| Az Egyezmény szervei | 40 |
| Az eljárás | 41 |
| Az EJEB újabb ítélkezési gyakorlata az egyes Egyezményekben biztosított jogokkal kapcsolatban | 43 |
| Az EJEE hatálya a nemzeti jogban | 52 |
| Az EJEE jelentősége a közösségi jog általános jogelve szempontjából | 54 |
| Az Európai Közösségek és az Európai Unió kialakulása | 57 |
| Az Európai Szén- és Acélközösség | 57 |
| A Római Szerződések: az Európai (Gazdasági) Közösség és az Európai Atomenergia Közösség létrehozása | 59 |
| A közösségi rendszer további kiépítése | 60 |
| Az Európai Unióról szóló Maastrichti Szerződés | 61 |
| Külön fejlemények (Schengeni és Dublini Szerződés) | 63 |
| Az Amszterdami Szerződés | 64 |
| A Nizzai Szerződés | 66 |
| Az Unió 2004-es bővítése | 67 |
| Az uniós jog területi hatálya | 67 |
| Külkapcsolatok | 68 |
| Az Európai Unió szerkezete | 70 |
| Az Európai Unió három "pillére" | 70 |
| Az Európai Tanács mint az Európai Unió irányító szerve | 71 |
| A közösségi szervek közreműködése a második és a harmadik pillérben | 71 |
| A Közösségek és az Európai Unió viszonya | 72 |
| A közösségi szerződések összefonódása az EU Szerződéssel | 74 |
| "Megerősített együttműködés" | 74 |
| Az Európai Közösségek és az Európai Unió jogi természete | 76 |
| Az Európai Közösségek mint nemzetközi szervezetek | 76 |
| Az Európai Közösségek nemzetek felettisége | 79 |
| Az Európai Unió jogi természete | 81 |
| Az Európai Unió rendszere mint "államok szövetsége" | 82 |
| Az Európai Közösségek és az Európai Unió a tagállamokhoz fűződő viszonya | 87 |
| A tagállamok mint a "Szerződések urai" | 87 |
| Egyes tagállamok kiválása | 89 |
| A Közösségek és a tagállamok viszonyának alapelvei | 90 |
| Az Európai Közösségek az Európai Unió motorja | |
| Az Európai Közösségek intézményei | 99 |
| Áttekintés | 99 |
| A Közösségek Tanácsa (Az Európai Unió Tanácsa) | 103 |
| Bizottság | 118 |
| Európai Parlament | 123 |
| Az Európai Bíróság | 129 |
| Számvevőszék | 133 |
| Kiegészítő intézmények | 133 |
| Egyéb intézmények | 134 |
| Intézményi egyensúly | 135 |
| A közösségi jog forrásai | 137 |
| Áttekintés | 137 |
| Elsődleges közösségi jog | 137 |
| Másodlagos közösségi jog | 149 |
| A korlátozott eseti felhatalmazás elve | 158 |
| A jogalkotási eljárás | 161 |
| A közösségi jog értelmezése és a jog bíró általi továbbfejlesztése | 164 |
| A hatályosság vélelme a közösségi intézmények jogi aktusaira | 166 |
| A közösségi jogvédelem rendszere | 167 |
| Az Európai Bíróság mint a közösségi jogvédelem záloga | 167 |
| Szerződésszegés miatti eljárás | 168 |
| Semmiségi kereset | 169 |
| Mulasztás megállapítására irányuló kereset | 176 |
| Előzetes döntéshozatal | 176 |
| Kártérítési kereset és a Közösségek felelőssége | 181 |
| A bíró szabad mérlegelését érintő ellenőrzés mértéke | 182 |
| Közösségi jog és nemzeti jog | 185 |
| A közösségi jog elsőbbsége | 185 |
| A tagállamok felelőssége a közösségi jog megsértése esetén | 188 |
| A közösségi jog és a német Alaptörvény | 194 |
| A Német Szövetségi Alkotmánybíróság és az Európai Bíróság | 202 |
| A közösségi jog befolyása az államigazgatási jog dogmatikájára | 206 |
| Transznacionális államigazgatási aktusokkal szembeni jogvédelem | 208 |
| Az Európai Közösségek pénzügyi alkotmánya | 210 |
| Költségvetés | 210 |
| Bevételek és kiadások | 211 |
| A Közösségek költségvetésén kívüli pénzügyi aktivitások | 212 |
| Az uniós polgárság | 214 |
| Az uniós polgárság jelentősége | 214 |
| A szabad mozgás mint uniós polgári jog | 214 |
| Politikai közreműködési jogok | 215 |
| Diplomáciai védelem | 217 |
| A közös piac és az egységes piac létrehozása | 219 |
| A közös piac és a belső piac mint a gazdasági integráció irányadó céljai | 219 |
| Az egységes piac megvalósításának eszköztára | 221 |
| Nemzetközi jogi szabályozások: a Schengeni és a Dublini Egyezmény | 223 |
| A piaci szabadságjogok | 226 |
| Az alapszabadságok mint az egységes piac tartópillérei | 226 |
| A közös struktúra: a szabadságjogok mint diszkriminációs és korlátozási tilalmak | 226 |
| A védelem iránya | 227 |
| A szabad áruforgalom | 230 |
| A belső vámok és az azokkal azonos hatású díjak eltörlése | 230 |
| A mennyiségi korlátozások és az azokkal azonos hatású intézkedések tilalma | 230 |
| A kereskedelmi korlátozások jogosultsága | 235 |
| Az Európai Bíróság ítélkezésének racionalitást teremtő hatása | 244 |
| Kereskedelmi monopóliumok | 245 |
| A személyek szabad mozgása | 247 |
| A munkavállalók szabad mozgása | 247 |
| A letelepedés szabadsága | 254 |
| Fordított diszkrimináció | 259 |
| A szabad szolgáltatásnyújtás | 261 |
| A szolgáltatás alapszabadságának tárgya | 261 |
| Megengedett korlátozások | 263 |
| A másodlagos jog | 264 |
| A tőke- és fizetési műveletek szabadsága | 267 |
| Jogközelítés | 269 |
| A másodlagos közösségi jog | 269 |
| Nemzetközi jogi jogközelítés | 272 |
| Mezőgazdaság | 274 |
| Versenypolitika | 277 |
| Az EK-Szerződés 81. cikk - vállalkozások közötti megállapodások tilalma | 278 |
| A gazdasági erőfölénnyel való visszaélés tilalma (EKSz. 82. cikk) | 280 |
| Hatáskör és eljárás | 283 |
| A vállalati koncentrációk (szervezeti egyesülések) ellenőrzése | 284 |
| A versenyjog területen kívüli hatálya | 285 |
| Közvállalatok (EKSz. 86. cikk) | 286 |
| Az EK versenyjog viszonya a nemzeti versenyjoghoz | 289 |
| Állami támogatások | 290 |
| A nemzetközi verseny | 292 |
| Nyílt hálózati hozzáférés az energiaszektorban és más területeken | 292 |
| Kereskedelempolitika | 295 |
| Általános megjegyzések | 295 |
| Közös vámtarifa | 298 |
| Gazdaság- és monetáris politika: a Gazdasági és Monetáris Unió | 299 |
| Gazdaságpolitika | 299 |
| A monetáris politika | 302 |
| A monetáris unió mint stabilitási közösség | 303 |
| A monetáris unió intézményrendszere | 304 |
| Az európai monetáris rendszer mint a közös pénz előfutára | 306 |
| A Gazdasági és Monetáris Unió fokozatos megvalósítása | 307 |
| Környezetpolitika | 320 |
| Szociálpolitika | 325 |
| Általános megjegyzések | 325 |
| A Szociális Egyezmény átvezetése az EK-Szerződésbe | 326 |
| A jogalkotás speciális mechanizmusai | 326 |
| A férfiakkal és nőkkel való azonos bánásmód elve a munka világában | 328 |
| Egyép politikaterületek | 334 |
| Foglalkoztatáspolitika | 334 |
| Közlekedéspolitika | 335 |
| Oktatás- és kultúrpolitika | 335 |
| Egészségügyi politika | 336 |
| Fogyasztóvédelem | 337 |
| Energiapolitika | 337 |
| Iparpolitika | 338 |
| Regionális politika | 338 |
| Kutatáspolitika | 339 |
| Külkapcsolatok | 340 |
| Hatáskörök a külkapcsolatokban | 340 |
| Nemzetközi jogi szerződések hatálya a közösségi jogban | 342 |
| Az Európai Közösség és a Világkereskedelmi Szervezet (GATT/WTO) | 342 |
| Társulási megállapodások | 349 |
| Európai Gazdasági Térség | 352 |
| Transzatlanti kapcsolatok | 353 |
| Kormányközi együttműködés és reformperspektívák az Európai Unióban | |
| Közös kül- és biztonságpolitika | 355 |
| A büntetőügyekben folytatott rendőrségi és igazságügyi együttműködés | 360 |
| Az Európai Unió fejlődési perspektívái | 364 |
| Az Unió bővítése | 364 |
| Vita egy Európai Alkotmányról | 365 |
| A Konvent által kidolgozott Alkotmány | 368 |
| Az együttműködés egyéb formái a védelmi és biztonságpolitika területén | |
| Nyugat-Európai Unió (NYEU) | 371 |
| A NYEU mint védelmi szövetség és kollektív biztonsági rendszer | 371 |
| NYEU-feladatok átruházása az Európai Unióra | 373 |
| Európai Biztonsági és Együttműködési Szervezet (EBESZ) | 375 |
| Az EBEÉ-folyamat fejlődése az EBESZ-ig | 375 |
| Intézmények | 379 |
