1.031.459

kiadvánnyal nyújtjuk Magyarország legnagyobb antikvár könyv-kínálatát

A kosaram
0
MÉG
5000 Ft
a(z) 5000Ft-os
szállítási
értékhatárig

Bevezetés a könnyűipari ágazati technológiába

Kézirat/Budapesti Műszaki Egyetem Vegyészmérnöki Kar

Szerző
Szerkesztő

Kiadó: Tankönyvkiadó Vállalat
Kiadás helye: Budapest
Kiadás éve:
Kötés típusa: Ragasztott papírkötés
Oldalszám: 395 oldal
Sorozatcím:
Kötetszám:
Nyelv: Magyar  
Méret: 24 cm x 17 cm
ISBN:
Megjegyzés: Tankönyvi szám: J6-773. A könyv 375 példányban jelent meg. 132 fekete-fehér ábrával illusztrálva. Kézirat.
Értesítőt kérek a kiadóról

A beállítást mentettük,
naponta értesítjük a beérkező friss
kiadványokról
A beállítást mentettük,
naponta értesítjük a beérkező friss
kiadványokról

Előszó

A könnyűiparon belül a következő alágazatok találhatók:
- textil- és textilruházati ipar
- bőr-, szőrme és cipőipar
- papír- és papírfeldolgozó ipar
- fa- és bútoripar
- nyomdaipar
Az... Tovább

Előszó

A könnyűiparon belül a következő alágazatok találhatók:
- textil- és textilruházati ipar
- bőr-, szőrme és cipőipar
- papír- és papírfeldolgozó ipar
- fa- és bútoripar
- nyomdaipar
Az egyes alágazatokban a kémiai technológiák alkalmazásának jelenlegi súlya igen erősen differenciált, de általánosan jellemző ezek előretörése, ami az egész könnyűipari ágazat gyors kemizálását eredményezi.
A jegyzet keretei között csak a textil, bőr és papíriparral fogunk foglalkozni, mivel a kémiai technológiák alkalmazása jelenleg ezeken a területeken a legfontosabb. Vissza

Tartalom

Bevezetés 3
1. Cellulóz szálas- és rostos anyagok kémiája 13
1. Cellulóz szálas - és rostos anyagok nyersanyagai és a cellulóz kinyerése 15
1.1. Cellulózalapú szálas- és rostos anyagok nyersanyagainak összetétele 16
1.2. A cellulóz kinyerésének, technológiái 21
1.3. Cellulóz szálas- és rostos anyagok jellemzői 24
2. A cellulóz kémiai és mikroszerkezete 35
2.1 Molekulaszerkezet, funkciós csoportok 35
2.2. A cellulóz molekulasúlya és a molekulasúly mérése 36
2.3. A cellulózláncok térszerkezete, a láncok között működő erők és a cellulóz fázis összetétele 44
3. Cellulóz szubmikroszkópos és kémiai szerkezetét befolyásoló folyamatok 51
3.1. Cellulóz szubmikroszkópos szerkezetét befolyásoló folyamatok 51
3.1.1. A cellulóz őrlése 51
3.1.2. Cellulóz duzzadása 52
3.2.1. A cellulóz kémiai szerkezetét befolyásoló hatások 60
3.2.1. Oxidáció 60
3.2.2. Hidrolízis 73
3.2.3. Sugárzások hatása cellulózra 76
3.2.4. Termikus hatások 78
4. Cellulózszármazékok 80
4.1. Észterek 82
4.2. Éterek 93
II Fehérjék mint könnyűipari nyersanyagok, gyapjú és bőr kémiája 95
1. Fehérjék mint könnyűipari nyersanyagok 97
1.1. Fehérjékről általában 97
1.2. Fehérjék felosztása 98
1.3. Fehérjék hidrolízisénél képződő aminosavak 100
1.3.1. Az aminosavak kémiai tulajdonságai 106
1.4. Fehérjék, primer, szekunder és tercier szerkezete 113
1.4.1. A szekvencia törvényszerűségei 114
1.4.2. A fehérjék szekunder és tercier szerkezete 115
1.4.2.2. Sókötések 118
1.4.2.3. Szekunder kötések 118
1.4.3. Az a-hélikus szerkezet jellemzése 125
1.5. Fehérjék tulajdonságai 128
1.5.1. Denaturálás 128
1.5.2. A fehérjék amfoter jellege 130
2. Gyapjú mint fehérje alapú szálasanyag 131
2.1. Juhfajták 131
2.1.1. A gyapjúszál fejlődése 132
2.1.2. A gyapjú fizikai tulajdonságai 132
2.2. A gyapjú morfológiai felépítése 136
2.2.1. Kortex, kéregréteg 137
2.2.2. Kutikula, felhám, pikkely 145
2.2.3. Szubkutikula membrán 146
2.3. A gyapjú kémiai összetétele 146
2.3.1. A gyapjú primer szerkezete 149
2.4. A gyapjú vízszorpciója és duzzadása 151
2.5. A gyapjú amfoter karaktere 154
2.6. Gyapjú reakciója kénsavval (karbonizálás N -> O peptidátalakulás) 156
2.7. A diszulfidhid reakciói 158
2.8. A gyapjú kémiai módosítása 162
3. Az állati bőr mint fehérje alapú nyersanyag 165
3.1. Az állati bőr, mint nyersbőr 165
3.2. Szövettani felépítés 165
3.2.1. A felhám 165
3.2.2. Az irharéteg 167
3.2.3. A hájas hártya 167
3.2.4. A bőr járulékos részei 168
3.2.5. A bőrféleségek szövettani különbségei 16g
3.3. Kémiai felépítés 168
3.3.1. Nem fehérje alkotórészek 169
3.3.2. Fehérje alkotórészek 170
3.4 Kollagén 172
3.4.1. A kollagén szerkezete 172
3.4.2. A kollagén tulajdonságai 175
III. Polimerek mint könnyűipari alapanyagok, szintetikus szálak kémiája 181
1. Fogalom meghatározása 183
1.1. Történeti áttekintés 183
1.2. Polimerek előállítása 184
1.3. Szintetikus szálképzésre alkalmas polimerek iránt támasztott követelmények 185
1.3.1. A polimer hozzáférhetősége és ára 186
1.3.2. A polimer viszkózusán folyós állapotba vitele olvasztással vagy oldással 187
1.3.3. Ellenállóképesség magasabb hőmérsékletre, a levegő oxigénjére és nedvességre 189
1.3.4. A molekulasúly szerepe 189
1.3.5. Molekulasúly-eloszlás (polidiszperzitás) szerepe 191
1.3.6. A molekula alakja 192
1.3.7. Makromolekulák hajlékonysága 193
1.3.8. Kezdeti lágyulási hőmérséklet 194
1.3.9. Poláris csoportok szerepe 195
1.3.10. A polimer szabályos szerkezete 195
2. Szálképzés 196
2.1. Szálképzés olvadékból 196
2.2. Szálképzés oldatból száraz eljárással 196
2.3. Szálképzés oldatból nedves eljárással 196
2.4. Olvadékból történő szálképzés során lejátszódó folyamatok 199
3. Szintetikus szálak kristályos szerkezete 200
3.1. A szintetikus szálak szerkezetére vonatkozó elképzelések 204
3.1.1. Rojtosmicella-elmélet 204
3.1.2. Parakristályos szerkezet 206
3.1.3. Szintetikus szálak finom szerkezetének tárgyalása a szerkezeti elemek képződése alapján 206
4. Szintetikus szálak orientációja 211
4.1. Különböző paraméterek hatása az orientációra 218
4.1.1. Az alkalmazott feszültségek hatása az orientációra 219
4.1.2. Hőmérséklet hatása az orientációra 220
4.1.3. Nyújtás, lépcsők számának hatása az orientációra 220
4.1.4. A nyújtás sebességének hatása az orientációra 220
4.1.5. A polimer szabályos kémiai szerkezetének molekulasúlyának és molekulasúly eloszlásának hatása az orientációra 220
4.1.6. Szálképző oldatba ill. olvadékba bevitt adalékok hatása az orientációra 221
4.2. Erősen és gyengén orientált szálak tulajdonságai 221
5. A szálak hidrofil és termofil jellege 223
6. A szintetikus szálak fontosabb típusainak tárgyalása 228
6.1. Poliamid szálak 230
6.1.1. A nylon 6 (perlon) és nylon 6,6 fontosabb tulajdonságainak áttekintése 232
6.2. Poliészterszálak 238
6.2.1. A poliészterszálak fontosabb tulajdonságainak áttekintése 239
6.3. Poli(akril-nitril) szálak PAN 242
6.3.1. A PAN szálak fontosabb tulajdonságainak áttekintése 246
IV. Feiületaktív anyagok (tenzidek) kémiája, és technológiája, ipari alkalmazása 251
1. Bevezetés 253
1.1. A tenzidekről általában 253
1.2. A tenzidek felosztása 254
1.1.1. Anionaktív vegyületek 255
1.2.2. Kationaktív vegyületek 257
1.2.3. Nem ionos vegyületek 257
2. Tenzid oldatok fizikai és kémiai tulajdonságai 259
2.1. A tenzid oldat-gáz (és egyéb) határrétegek szerkezete; adszorpció 259
2.2. Tenzid molekulák (ionok) állapota oldatban, micellaképződés 263
2.3. A kritikus micellaképződés (cmc) függése különféle tényezőktől 265
2.3.1. A szénhidrogénlánc hosszának és szerkezetének hatása 265
2.3.2. A hidrofil csoport hatása 266
2.3.3. Elektrolitek hatása 268
2.4. A micellák szerkezete 270
2.5. A szolubilizáció 271
2.6. Tenzidek oldhatósága 273
3. Tenzidek nem vizes oldatai 274
4. Fontosabb gyakorlati tenzidhatások fizikai kémiája 275
4.1. Nedvesítés (nedvesedés) 275
4.2. Diszpergálás 278
5. Néhány fontos felületaktív anyag ismertetése 281
5.1. Anionaktív anyagok 281
5.2. Kationaktív anyagok 286
5.3. Nemionos vegyületek 288
6. Mosás 290
6.1. Mosási munka 291
6.2. Felületi elektromos jelenségek 293
6.3. Szennyvivő képesség 297
6.4. Habzás 299
6.5. A hőmérséklet szerepe 300
6.6. A víz keménységének szerepe 301
6.7. Mosószerkeverékek 301
6.8. Adalékanyagok 302
7. Felületaktív anyagok ipari alkalmazása 303
7.1. Textilipar 303
8. Papíripar 317
8.1. Cellulózgyártás 317
8.2. Rongycellulózgyártás 318
8.3. Hulladékpapír-gyártás 318
8.4. Papírgyártás 319
9. Bőripar 320
9.1. Áztatás 321
9.2. Meszezés 322
9.3. Cserzés 322
9.4. Színezés 323
9.5. Zsírozás 323
9.6. Impregnálás 325
9.7. Appretálás 325
V. Színezékek kémiája és ipari alkalmazása 327
Bevezetés 329
1. Összefüggések a színezékek szerkezete, színe és színtartóssága között 329
1.1. Szín-szerkezet 329
1.2. Színtartósság-szerkezet 331
2. A színezékek rendszerezése 333
2.1. Színezékek kémiai szerkezet szerinti csoportosítása 334
2.2. Színezékek felhasználás szerinti csoportosítása 334
3. Kémiai szerkezetük alapján csoportosított színezékek 335
3.1. Azoszínezékek 335
3.1.1. Gyárilag előállított azoszínezékek 336
3.2. Karbonilszínezékek 344
3.2.1. Indigoid színezékek 345
3.2.2. Antrakinon szubsztitúciós származékok 346
3.2.3. Policiklikus karbonilszínezékek 349
3.2.4. Egyéb karbonilszínezékek 350
3.2.5. Karbonilszínezékek alkalmazása 350
3.2.5.1. Csávaszínezékek jellemzői 351
3.2.5.2. Leuko-kénsavészter (indigoszol) színezékek 352
3.3. Kénszínezékek 354
3.3.1. Hagyományos kénszínezékek 353
3.3.2. Diszulfidszínezékek 353
4. Egyéb színezékek 354
4.1. Di- és triaril-metánszínezékek 354
4.2. Kinonimin ill. azin-színezékek 357
4.3. Ftalocianinszínezékek 358
5. Funkciós jellemzők alapján csoportosított színezékek 359
5.1. Fémkomplex színezékek 359
5.1.1. Fémkomplex színezékek szerkezete 359
5.1.2. Fémkomplex színezékek alkalmazása 361
5.2. Reaktív színezékek 362
5.3. Kationos színezékek 366
5.3.1. Lokalizált pozitív töltésű színezékek 366
5.3.2. Delokalizált töltésű kationos színezékek 366
5.4. Diszperziós színezékek 367
5.5. Pigmentek 369
6. Optikai fehérítőszerek 374
6.1. Optikai fehérítőszerek hatásmechanizmusa 374
Javasolt irodalom 377
Megvásárolható példányok

Nincs megvásárolható példány
A könyv összes megrendelhető példánya elfogyott. Ha kívánja, előjegyezheti a könyvet, és amint a könyv egy újabb példánya elérhető lesz, értesítjük.

Előjegyzem
konyv