A görög eposz története I.

I.: Uj folyam XXXII. kötet

Szerző

Maurice Croiset

Szerkesztő

Némethy Géza

Fordító

Kempf József

'Maurice Croiset: A görög eposz története I. ' összes példány

Kiadó:	Magyar Tudományos Akadémia
Kiadás helye:	Budapest
Kiadás éve:	1897
Kötés típusa:	Vászon
Oldalszám:	352 oldal
Sorozatcím:	A Magyar Tudományos Akadémia könyvkiadó-vállalata éves illetményei
Kötetszám:	32
Nyelv:	Magyar
Méret:	19 cm x 13 cm
ISBN:
Megjegyzés:	A második átnézett és bővített kiadás után fordította Kempf József. Az 1897. évi illetmény harmadik kötete. Hornyánszky Viktor sajtója, Budapest.

Értesítőt kérek a kiadóról

Értesítőt kérek a sorozatról

A beállítást mentettük,
naponta értesítjük a beérkező friss
kiadványokról

Előszó

"A görög eposz története" czím alatt adjuk magyar fordításban két kiváló franczia tudós, Croiset Alfred és Maurice nagyszabású Görög Irodalomtörténetének első szakaszát, mely a görög költészet... Tovább

Tartalom

Előszó a magyar kiadáshoz
Bevezető előszó Croiset Alfrédtól
BEVEZETÉS.
I. A görög faj és szelleme 1
II. A görög nyelvről 23
III. A görög irodalom általános jellemzése. Irodalma történetének nagy korszakai . 48
ELSŐ FEJEZET.
Az őskorszak. I. A költészet régi volta Görögországban. -
II. A Mázsák és a thrák vagy pieriai költészet; Orpheus ét Linos.
Musaios. Eumolpos és Pamphos. - III. Apollón cultnsa és az
Apollónra vonatkozó költészet. Olen. - IV. Chrysothemis, Philammon és Thamyris. A hymnus-költészet. - V. Az aeolok és az
iónok Kis-Ázsiában. - VI. A hősök. A hősök kalandjai. A trójai
háborúról és a visszatérésekről szóló mondák. - VII. A első epikus énekek. Az összefüggő elbeszélések; az epizódszerű elbeszélések. Önkéntes csoportosulások 64
MÁSODIK FEJEZET.
Az Ilias. - A költemény kritikai elemzése. Bibliographia 122
Foglalat: I. A homerosi költemények elemzésének szükségessége, hogy Homerosra
rátalálhassunk. - Az Iliasnak könyvekre
és szakaszokra való felosztása. - II. Az első ének. A czivódás
Értéke és fontossága. - III. A II -X. énekek. Az eredeti tervezet megbontása. Különböző tárgyak. - IV. A XI-ik ének. Az eredeti főtervhez való visszatérés. Agamemnonnak és fegyvertársainak Achilleus távolléte alatt való veresége. - V. A XII-XV-ik
énekek. A helyzet epizódszerű fejlődése. A sáncz és hajók körül
vívott harczok. - VI. A XV-ik ének végétől a XVII-ik énekig.
Patrokleia. - VII. A XVIII-XXIV. énekek. A költeménynek vagy
Achilleisnek vége, mely a Hektor haláláról szóló elbeszélés körül
alakult. (A XXII-ik ének.) - VIII. Következtetések . . . 134
HARMADIK FEJEZET.
Az Ilias megalakulása. Foglalat: I. Az Ilias alapvető részeinek egységessége felől táplált hagyományos vélemény. Egy
egységes nagy compositiónak valószinűtlensége azokban az időkben, mikor a költemény megszületett. - II. Az alapvető egységesség rendszereinek megvitatása. Nietzsch és Müller Otfried. - III. Az Ilias úgy tekintve, mint az egymástól független költemények gyűjteménye. Wolf. Dugas-Montbel. Lachmann. Eme nézetek
megczáfolása. IV. Közvetítő rendszerek. Wolf. Godf. Hennann.
Grote elmélete. Guigniaut és Köchly. - V. A valószínű igazság.
Az Ilias legelső magva. A sorrendbe fűzött és a hozzácsatolt énekek. - VI. A kifejlődési énekek. - VII. Az összekapcsoló énekek 224
NEGYEDIK FEJEZET.
Szellem és művészet az Iliasban. Foglalat: I. A költemény méretei és arányai. A tárgy egységes volta. A cselekvény
menete. Változatosság. - II. Az elbeszélés. A rendszer és világosság egyesítve az élettel és mozgalmassággal. Az erkölcsi igazság. A merész egyszerűsítés. A szerkesztés művészete a főbb elbeszélésekben. Fenség és eszményiség. A hősök és a néptömeg.
III. A leírások és a hasonlatok. A párbeszédek. - IV. Az egyes
személyek: Andromache, Hekabe, Helena. A jellemek erkölcsi és
nemzeti értéke. - V. Az istenek. - VI. A nyelvezet és verselés 282-352