Tanulmányok a magyar értelmiség társadalomtörténetéhez 1825-1914

Fülszöveg

Az értelmiség fogalma talán az egyik leggyakrabban használt fogalom a történeti és szociológiai irodalomban. De talán egyike azon fogalmaknak is, amelyek a társadalomkutatóknak a legtöbb kétséget és félreértést okozták azzal, hogy a terminust elmosódott, körülhatárolatlan köznyelvi értelmezéseiben és/vagy rosz-szul definiáltán alkalmazták; illetve azzal, hogy a különböző' történeti, szociológiai megközelítések a fogalom egy-egy jelentó's aspektusát kiemelve használták csupán.
A tudásszociológiai vagy kultúrtörténeti jellegű kutatói szemlélet az értelmiség fogalmát az emberi nembeli tudás felhalmozódásának nézó'pontjából vizsgálja-használja, középpontba állítva az eszmék, értékek, kulturális javak mindenkori termeló'it és közvetító'it (esetleg fogyasztóit). Ennek a szemléletnek a fó'szerep-ló'i az alkotó értelmiség(iek), többé-kevésbé tekintet nélkül meghatározó történeti-társadalmi kontextusukra, a társadalmi uralom, a politikai hatalom területein játszott szerepükre. A... Tovább

Fülszöveg

Az értelmiség fogalma talán az egyik leggyakrabban használt fogalom a történeti és szociológiai irodalomban. De talán egyike azon fogalmaknak is, amelyek a társadalomkutatóknak a legtöbb kétséget és félreértést okozták azzal, hogy a terminust elmosódott, körülhatárolatlan köznyelvi értelmezéseiben és/vagy rosz-szul definiáltán alkalmazták; illetve azzal, hogy a különböző' történeti, szociológiai megközelítések a fogalom egy-egy jelentó's aspektusát kiemelve használták csupán.
A tudásszociológiai vagy kultúrtörténeti jellegű kutatói szemlélet az értelmiség fogalmát az emberi nembeli tudás felhalmozódásának nézó'pontjából vizsgálja-használja, középpontba állítva az eszmék, értékek, kulturális javak mindenkori termeló'it és közvetító'it (esetleg fogyasztóit). Ennek a szemléletnek a fó'szerep-ló'i az alkotó értelmiség(iek), többé-kevésbé tekintet nélkül meghatározó történeti-társadalmi kontextusukra, a társadalmi uralom, a politikai hatalom területein játszott szerepükre. A társadalomtörténeti megközelítések általában abból indulnak ki, hogy az értelmiség sajátos társadalmi csoport vagy réteg, amely az ipari modernizáció folyamatában, illetve idó'szakában jött létre. E ponton túl azonban a társadalomtörténeti vizsgálatokban is az értelmiség definiálásának a legszélesebb gazdagságával, sokféleségével találkozhatunk.
E sokféleségben segítheti az eligazodást egy elsóre talán meghökkentőnek tűnó', filológiai jellegű áttekintés, annak a kérdésnek a megválaszolása: mikor és hol jelent meg eló'ször az értelmiség fogalma önálló társadalmi csoport elnevezéseként? A szerzó' ennek a feladatnak a megoldására vállalkozik nagyszabású forrásfeldolgozás és empirikus kutatómunka révén. Vissza