Polgár a pályán

Fülszöveg

Az én polgári értékrendem elutasít mindenfajta kirekesztést. Nem tudom elfogadni a szélsőségeket, az antiszemitizmust, a sovinizmust, a külföldi tőke mindenáron való elutasítását. A polgári lét egyfajta habitus, a citoyen tartása, értékei. A polgári szó mögött az én értelmezésemben ott van a magyar társadalom, amely egyként a fiatalok, a középkorúak, az idősek, a nők és férfiak, a különböző tájakon élők, szegények és gazdagok, nyertesek és vesztesek társadalma. Már eleve a megkülönböztető jelzőként használt polgári kifejezés halálosan irritált. Úgy gondolom, hogy volt és van jobboldali és baloldali polgár.
1987-ben Kádár fakadt ki, amikor miniszterelnök-váltáson gondolkodtak. Aczél György azt mondta neki: van itt egy új, fiatal pénzügyminiszter, lehetne ő a miniszterelnök, aki szimbolizálhatná a nyitottságot, a változások idejét. Kádár hümmögött, majd három nap múlva visszatért az ügyre. Azt mondta: "Utánanéztem. Értelmiségi családból jön, középosztálybeli ember, ilyen allűrökkel is él, és még ráadásul az egyetem előtt egy külkereskedelmi vállalatnál segédüzletkötő volt! (Ez Kádár szemében gyanús dolog, a kapitalizmus melegágya volt.) Ellenzem" - dünnyögte.
Konrád György azt mondta 1990. elején egy rádiós interjúban, hogy néhány jó embert meg kellene tartani a vezetésben a régiek közül. Ilyennek látja a fiatal, változás- és piacpárti Medgyessy Pétert. Antall József kapott hasonló tanácsokat máshonnan is. Szűkebb körben beszélgetve állítólag felcsattant: Igaz Medgyessy tényleg jó családból származó, jó képességű, rendes ember. De hogy keveredhetett "ezek közé"? Nem tudta megérteni, hogyan lett egy erdélyi középosztálybeli "jó család" sarja a rezsim politikusa, miniszterelnök-helyettes. Vissza