Előszó
Az etika ma is olyan kérdésekkel foglalkozik, amilyenekkel Szókratésznek kellett szembenéznie azon a bizonyos éjszakán. Mit kell tennem? Mit nem szabad tennem? Melyik utat túlasszam az adott lehetőségek közül, és milyen alapon? És ha valaki kritizálná el határozásomat vagy olyasmit tanácsolna, ami szerinte problémám jobb megoldása lenne, hogyan tudnám megérteni indokaimat érveivel szemben? A kiemelt szavak egytől egyig gyakran előfordulnak erkölcsi kérdések mérlegelésénél, de egyikről sem mondhatjuk, hogy kizárólag erkölcsi gondolkodásunkhoz kötődik, hiszen ugyanilyen fogalmakat használunk olyan gyakorlati problémák megfontolása kapcsán is, amelyeknek, mint a befektetési döntéseknek vagy a hétvégi bevásárlásnak, általában nincs erkölcsi vonatkozása. Ha az etika az erkölcs fogalmainak és követelményeinek vizsgálata, amint azt a filozófiai hagyomány tanítja nekünk, akkor az etika egyik legfontosabb kérdése bizonyára az, hogy miben különböznek az ésszerű erkölcsi szempontok az ésszerű nem erkölcsi szempontoktól.
Egy szabad országban ma elképesztően sokféle választ adhatnak az emberek arra a kérdésre, mit kellett, illetve mit kellett volna tennie Szókratésznek, vagy valakinek, aki az ő helyében van, egy az övéhez hasonlóan nehéz helyzetben. És van valami, amiről biztosan sokkal többet tudunk Szókratésznél és a görögöknél. Ez pedig az, hogy egyéni erkölcsi gondolkodásunkat és elérhető lehetőségeinket nagymértékben lehatárolja az a világ, amelyben élünk. Ezért az etika ma, különböző meggondolásokból, két csoportban tanulmányozza általában az erkölcsi kérdéseket: vannak társadalomfilozófiai kérdések, amelyek a társadalmi élet, az emberi együttműködés erkölcsének, egy elfogadhatóan igazságos társadalom berendezkedésének kérdései, s vannak csak ránk tartozó kérdések, az élet nagy, végső kérdései, illetve a hívő és nem hívő emberek életének kisebb-nagyobb köznapi erkölcsi problémái, amelyekkel mindannyian a magunk életében, a magunk életét a magunk felfogása szerint élve nézünk szembe.
A médiaetika, ha komolyan vesszük, mindenekelőtt társadalmi kérdésekkel foglalkozik. A média, bárhogy jellemezzük is majd közelebbről, része egy olyan alkotmányos rendnek, amelyet mi itt Magyarországon újabban csak néhány éve próbálunk elfogadhatóbbá tenni, nem úgy, mint a szerencsésebb helyek szülöttei, akik a szabadság, az egyenlőség, a testvériség valamilyen hozzávetőleges felfogása alapján néhány évszázada munkálkodnak ezen. Ahhoz, hogy fontolóra vehessük, mik ezek a társadalmi kérdések, előrebocsátok egy formális meghatározást: a médiaetika a filozófiai vizsgálódások egy olyan területe, amely a mondanivaló nyilvános kifejezésének. erkölcsi kérdéseivel foglalkozik.
Vissza 
