Fülszöveg
H. ^iMlffJl'M^ /Li-N^
A „Megjárt utak" A. Szentgróthy Mária negyedik megjelent verseskötete. A könyv első felében ismét változatos gondolatokról polemizál, de - mint eddigi könyveiben is - nem tud hallgatni a természet nyújtotta szépség varázslatos ráhatásáról, annak az emberi élettel való szoros párhuzamba állításáról, valamint a bortermelés örömeiről sem.
Újdonság a könyvében az a néhány dalszöveg, mely a magyar nép - sajnos kiveszőfélben lévő - sajátja, s amelyek eddig hiányoztak kiadványaiból.
Helyet kap azonban e könyvében is a szerelem, mely - ha nem is központi témaként - de többi témájával azonos fontossági szintet elfoglaló helyen jelenik meg. Ifjúkori szerelméről írt versei meghatóak. Külön említést érdemel a „Viharos nász" című vers, mely ugyan a természeti költemények között szerepel, de a szerelmes versek között is megállná a helyét, érdekes párhuzamot vonva a természet és az ősi szerelmi ösztön között.
A. Szentgróthy Máriát ismerjük honleányi érzelmeiről,...
Tovább
Fülszöveg
H. ^iMlffJl'M^ /Li-N^
A „Megjárt utak" A. Szentgróthy Mária negyedik megjelent verseskötete. A könyv első felében ismét változatos gondolatokról polemizál, de - mint eddigi könyveiben is - nem tud hallgatni a természet nyújtotta szépség varázslatos ráhatásáról, annak az emberi élettel való szoros párhuzamba állításáról, valamint a bortermelés örömeiről sem.
Újdonság a könyvében az a néhány dalszöveg, mely a magyar nép - sajnos kiveszőfélben lévő - sajátja, s amelyek eddig hiányoztak kiadványaiból.
Helyet kap azonban e könyvében is a szerelem, mely - ha nem is központi témaként - de többi témájával azonos fontossági szintet elfoglaló helyen jelenik meg. Ifjúkori szerelméről írt versei meghatóak. Külön említést érdemel a „Viharos nász" című vers, mely ugyan a természeti költemények között szerepel, de a szerelmes versek között is megállná a helyét, érdekes párhuzamot vonva a természet és az ősi szerelmi ösztön között.
A. Szentgróthy Máriát ismerjük honleányi érzelmeiről, amelyekről e kötet második felében, szorosabban megjelölve, a VI. fejezetben tesz tanúbizonyságot. Hazájának minden gondját magáénak érzi, s mint ilyenről, természetes aggodalmairól, nyílt őszinteséggel közli gondolatait, az általa legjobbnak vélt megoldásokat kifejezve és keresve.
Utolsó verskötetének megjelenése óta eltelt öt év alatt nem pihent, hanem e kötettel egyidőben jelenik meg két prózai műve, „ZÁNKAI FÜZÉR" címmel, mely három évi kutatómunka után készült el, Zánka és Monoszló monográfiája - megemlítve Köveskállal összefüggő részleteket is -, valamint a hozzá kapcsolódó ISTEN BALKEZÉN című családtörténete.
A könyv különös értéke abban rejlik, hogy míg Zánkáról és Köveskál-ról már jelentek meg monográfiák Monoszlóról, a Balatonfelvidék, s benne a Káli medence festői szépségű falujáról - az írónő szűkebb pátriájáról - ez az első ilyen jellegű kiadvány, melyben leírtakat -mint élő tanú - már csak ő tud lerögzíteni, s ezzel megőrizni az utókor számára.
Vissza