Megkérdeztük... (dedikált példány)

Szerző

Szerkesztő

'Mezei András: Megkérdeztük... (dedikált példány) ' összes példány

Kiadó:	Gondolat Kiadó
Kiadás helye:	Budapest
Kiadás éve:	1976
Kötés típusa:	Ragasztott papírkötés
Oldalszám:	233 oldal
Sorozatcím:
Kötetszám:
Nyelv:	Magyar
Méret:	18 cm x 10 cm
ISBN:	963-280-416-3
Megjegyzés:	Mezei András szerző által dedikált példány.

Értesítőt kérek a kiadóról

A beállítást mentettük,
naponta értesítjük a beérkező friss
kiadványokról

Fülszöveg

Az Élet és Irodalomban hétről hétre megjelenő népszerű sorozat, a megkérdeztük anyagából szerkesztett önálló kötet Mezei András, az interjúk készítője, írója.
Kérdései, melyeket kortárs írók frissen megjelent művei - versek, novellák, regények, drámák - kapcsán tesz fel, mindig a jelen esztétikai, politikai, közéleti problémáira irányulnak. A kötet egyben a hetvenes évek egy tablórészlete is, melyen írók és költők alakja, személyisége, műveik mögöttes gondolat- és élményvilága jelenik meg érdekes színkompozícióban. A szubjektív szuverenitás, amellyel Mezei András az interjú műfaját kezeli, szerencsésen párosul a tárgyismerettel: az író és költő beszélget pályatársaival.

Tartalom

Előszó helyett	5
Mire nem való a hatalom? (Császár István)	7
Mi a butaság szerepe? (Csurka István)	12
Honnan tudta, hogy Lukács György mit akart mondani? (Eörsi István)	17
Mi a véleménye az írói-emberi válságról? (Fodor András)	22
Mitől lesz az ember "kőnél-keményebb"? (Galgóczy Erzsébet)	29
Mikor támadnak fel a lovak? (Garai Róbert)	40
Mire várnak versében a bibliai környezetbe helyezett mai pásztorok? (Györe Imre)	46
Miért kell magunkat befalazni? (Gyurkó László)	51
Lehet-e vörös a rekviem és a zsoltár? (Hernádi Gyula)	56
Miért robbantott fel legutóbb egy színházat? (Hubay Miklós)	61
Mi a véleménye a versmondásról? (Jékely Zoltán)	66
Mikor ír már regényt a mai Magyarországról? (Kardos G. György)	70
Miért borítja ki a családi fiókot? (Karinthy Ferenc)	75
Miért nem tudtunk cselekedni? (Kolozsvári Grandpierre Emil)	80
Szeretne-e gazdag lenni? (Ladányi Mihály)	85
Vannak-e nők a "nehéz emberek" között? (László Anna)	89
Miért fegyverkezik az ibolya? (Lázár Ervin)	94
Ismerte-e Chaplin Zsámbokyt? (Mándy Iván)	99
Miért hallgat mindig Einsteinre? (Maróti Lajos)	104
Miért nincs ma nálunk nagypolgárság, ha van (Mesterházi Lajos)	109
Kedveli-e a pornót? (Nagy Péter)	114
Miért szarkasztikus? (Nemes György)	119
Miért kontárkodik a tudomány dolgába a költő? (Nemes Nagy Ágnes)	124
Mi adja a többletet a műfordításba? (Rab Zsuzsa)	130
Mit jelent az ő számára 1944, "az emlék jelene"? (Rákos Sándor)	137
Szereti-e a kategorizálást az irodalomban? (Simon István)	141
Intellektuális költőnek tartja-e magát? (Somlyó György)	146
Szereti-e az ösztönösséget az irodalomban? (Sükösd Mihály)	151
Miért kalandozott Géza fejedelem udvarában? (Szabó Magda)	156
Milyen értelemben foglalkoztatja a megváltás gondolata? (Szakonyi Károly)	159
Minek bolygatni ezt a kérdést? (Száraz György)	164
Mit jelent ma európainak lenni? (Szécsi Margit)	170
Miért hagyja magát csőbe húzni? (Takács Imre)	175
Mi a "sikertelen" élet titka (Tatay Sándor)	180
Mi idézte fel benne a Guatanamerát? (Tóth Eszter)	185
Hogy lehet magyar költőnek maradni Párizsban? (Tóth Judit)	191
Igaz-e, hogy minden kisgyerek költő? (Vargha Balázs)	196
Miért hisz a kudarcokban? (Vas István)	201
Hol hever a téma? (Végh Antal)	206
Hogy miért haragszik - S miért nem szereti a kacsasültet? (Vészi Endre)	212
Lehet-e lépéshátrányban az igazság? (Vidor Miklós)	217
Miért nem szereti a vakációzó úrifiúkat? (Zelk Zoltán)	222
Forrásjegyzékek	227