1.034.828
kiadvánnyal nyújtjuk Magyarország legnagyobb antikvár könyv-kínálatát
Bank- és pénzügyek, pénzügyi piacok
| Kiadó: | Osiris Kiadó-Nemzetközi Bankárképző |
|---|---|
| Kiadás helye: | Budapest |
| Kiadás éve: | |
| Kötés típusa: | Fűzött kemény papírkötés |
| Oldalszám: | 1.059 oldal |
| Sorozatcím: | Osiris tankönyvek |
| Kötetszám: | |
| Nyelv: | Magyar |
| Méret: | 25 cm x 19 cm |
| ISBN: | 963-389-435-2 |
Értesítőt kérek a kiadóról
Értesítőt kérek a sorozatról
A beállítást mentettük,
naponta értesítjük a beérkező friss
kiadványokról
naponta értesítjük a beérkező friss
kiadványokról
A beállítást mentettük,
naponta értesítjük a beérkező friss
kiadványokról
naponta értesítjük a beérkező friss
kiadványokról
Tartalom
| Bevezetés | 29 |
| A német hiperinfláció | 29 |
| A világgazdasági válság | 30 |
| A bankszektor válsága New Englandben 1991-ben | 32 |
| A "világegyetem urai" | 33 |
| A könyv felépítése | 34 |
| Első rész: A pénzügyi rendszer-alapfogalmak és alapelvek | |
| Beruházások és megtakarítások | 39 |
| A háztartások mint megtakarítók és hitelezők | 39 |
| A jövedelem ingadozásai | |
| A pénzköltés ingadozásai | |
| A háztartási szektor mint nettó megtakarító és hitelező | |
| Vállalati beruházások és hitelfelvételek | 42 |
| A termelés finanszírozása | |
| Országos megtakarítási ráták | 43 |
| Hosszú távú beruházások finanszírozása | |
| Nettó túlköltés és hitelfelvétel a vállalkozási szférában | |
| A kölcsönözhető pénzek piaca | 46 |
| A kifizetések körforgása | |
| A kölcsönözhető pénzek piaca | |
| Kínálat és kereslet | |
| A kölcsönözhető pénzek piacának egyensúlya | |
| A kölcsönözhető pénzek piaca a gazdasági körforgásban | |
| A kormányzati szektor | |
| A pénz- és tőkeáramlás | 54 |
| Összefoglalás | 55 |
| Hitelfelvétel és hitelnyújtás | 59 |
| A hitelezés alapvető nehézségei | 59 |
| A kockázatok | |
| Aszimmetrikus informáltság | |
| A megbízó-megbízott viszonyból fakadó problémák | |
| Oszthatatlan tranzakciós költségek | |
| Likviditás | |
| Összefoglalás | |
| Alternatív megoldások | 64 |
| Az első megoldás: közvetlen hitelnyújtás | |
| A nyilvános kötvénykibocsátás költsége | 65 |
| A második megoldás: a közvetett hitelnyújtás | |
| A csődeljárás | 71 |
| A közvetlen és a közvetett hitelnyújtás összehasonlítása | |
| A pénzügyi közvetítők különféle típusai | 73 |
| Bankok | |
| Befektetési társaságok | |
| Biztosítók | |
| A kormányzat pénzügyi közvetítő intézményei | |
| A pénzügyi rendszer hatékonysága | 77 |
| A megtakarítás és befektetés megkönnyítése | |
| A befektetések jellegzetességeinek átalakításában mutatott hatékonyság | |
| Költséghatékonyság | |
| Különböző országok pénzügyi rendszerei | 79 |
| Hatékonyság a pénzügyi piacok integrálásában | |
| Összefoglalás | 84 |
| A pénz és a fizetési módok | 89 |
| A pénz eredete és funkciói | 89 |
| Bizalom és árupénz nélküli kereskedelem | |
| A pénzérmék történetéből | 92 |
| Letéti bankügyletek | |
| A csekk- és klíringforgalom | |
| A banktevékenység kezdeteinél | 95 |
| A bankjegyek | |
| A bankjegyek eredete | 96 |
| A résztakarékoláson alapuló banktevékenység | |
| A papírpénz az Egyesült Államokban | 99 |
| A Sziget fizetési rendszere | |
| Az Egyesült Államok fizetési rendszere | 102 |
| Fizetési eszközök | |
| Lesz-e új amerikai fémdolláros? | 103 |
| Csereeszközök | |
| A japánok körében hódít az előre fizetett műanyag kártya | 108 |
| Banktechnikai központok | 110 |
| Néhány számadat | |
| Összefoglalás | 113 |
| A bankok működése és a bankszféra szabályozása | 117 |
| Alapítsunk bankot! | 117 |
| A bankok bankja | |
| Hitelkihelyezések és betétek | |
| Hogyan maximalizáljuk nyereségünket? | 121 |
| A hitelek kamatlábai és kontraszelekció | |
| Tartalékok és likviditás | |
| Saját tőke és fizetőképesség | |
| Néhány számadat | |
| A bankszektor szabályozása | 132 |
| A nagy világgazdasági válság és a pénzügyi rendszer összeomlása | |
| A hatósági szabályozás öröksége | |
| Vajon a szabályozás megoldást kínál vagy újabb problémákat szül? | |
| Összefoglalás | 137 |
| Kamatlábak és az értékpapírok ára | 141 |
| Néhány alapvető technikai kérdés | 141 |
| Időegyenesek | |
| A kamatlábakkal kapcsolatos elemi összefüggések | |
| Kamatoskamat-számítás | |
| Éves fizetési ígérvények árazása | 145 |
| A nem kamatozó kötvények | |
| Kamatozó kötvények | |
| A kincstári strips | 150 |
| Kamatozó kötvények piaci hozama | |
| Amortizálódó kölcsönök | |
| Napok, hónapok és félévek | 155 |
| A kamatoskamat-számítás újabb szemszögből | |
| Az egy évnél rövidebb lejáratú kincstárjegyek | |
| Kötvények egy évnél rövidebb kamatozási periódussal | |
| Amortizálódó hitelek havi fizetéssel | |
| Fektessük be pénzünket! | 161 |
| A realizált hozam és a kamatlábkockázat | |
| A realizált hozam és újrabefektetési kockázat | |
| Befektetés kamatozó kötvényekbe | |
| Összefoglalás | 166 |
| Második rész: A bankszektor és a pénzpiac | |
| A kormányzati értékpapírok piaca | 171 |
| A világ legnagyobb adósa | 171 |
| Államkötvények és kincstárjegyek | 174 |
| Forgalomképes kormányzati értékpapírok | |
| Kormányhivatalok által kibocsátott értékpapírok | |
| Mit értünk az állampapírok árfolyamjegyzésén? | |
| A hozamgörbe | |
| Hogyan bocsátanak ki államkötvényeket? Az elsődleges piac | 180 |
| A korábbi kibocsátások adásvétele. A másodlagos piac | 181 |
| Miyen a másodpiac szervezettsége? | |
| Elsődleges forgalmazók | |
| Másodlagos forgalmazók | |
| A brókerek(ügynökök) | |
| Az állampapírok adatszolgáltatási rendszere: Kihívás a Dow Jones leányvállalatával szemben | 185 |
| Klíringbankok/Elszámolóbankok | |
| Elektronikusan tárolt állampapírok | 187 |
| Ha egy üzlet beindul | 188 |
| Az értékpapírok adásvétele | |
| Visszavásárlási megállapodások (repo-ügyletek) | |
| Tőkeáttétel és a kamatlábak volatilitása | |
| Rövid/short eladások | |
| Fordított visszavásárlási megállapodások (passzív repók) | |
| Az aktív és passzív repók piaca | |
| Kockázatfedezés | |
| Botrányok az állampapírpiacon | 195 |
| A Drysdale Government Securities kereskedőcég | |
| Az E. S. M. és a BBS | |
| A Salomon Brothers | |
| Összefoglalás | 197 |
| Az amerikai bankszektor sturkúrája | 201 |
| A banki struktúrák nemzetközi összehasonlításban | 201 |
| Vajon miért különbözik az Egyesült Államok oly nagy mértékben? | |
| Jövedelmezőség és bankméret | 205 |
| Állandó költségek | |
| Tartalékok | |
| Saját tőke | |
| A méretgazdaságosság a tények tükrében | |
| A törvényszabta kereteken belül | 211 |
| A bankok közötti partnerkapcsolat | |
| Franchise-megállapodások | |
| Az Edge Act bankvállalatok | |
| A törvény "kiskapuin" át | 214 |
| A bankholdingtársaságok | |
| Nem bank bankok | |
| A pénzkiadó automaták | |
| Külföldi bankok: törvényen kívüli pénzintézetek? | |
| Semmiképp sem "bankfiók" a Citicorp omahai kirendeltsége | 218 |
| A japánok az Egyesült Államokban nemcsak üzletelnek, hanem finanszíroznak is | 220 |
| Túllépve a törvény szabta kereteken | 22 |
| Regionális tagállamközi banktevékenység | |
| A régióközi bankok létrejötte | |
| Az országos banktevékenység már nem a jövő zenéje a terjeszkedő KeyCorp számára | 228 |
| A tagállamközi banktevékenység és a partner-banki viszony | |
| Megszűnik a tagállamközi banktevékenység minden korlátja? | |
| Az államok közötti banktevékenység európai megjelenése | 231 |
| Az államközi banktevékenység mellett és ellen szóló érvek | 232 |
| Pénzügyi integráció - vagy maradjon a pénz a régióban? | |
| Méretgazdaságossági hatások és monopolisztikus hatalom | |
| Integráció és stabilitás | |
| Összefoglalás | 237 |
| A bankok és a pénzpiac | 241 |
| A király és a dagály | 241 |
| Az eredeti színtér | |
| Hitelnyújtás és hitelfelvétel rövid futamidőkben | |
| Betéti kamatok, hitelkamatok és a pénzügyi szabályozás | |
| A kamatlábak emelkedő irányzata | |
| A nagy adósok és hitelezőik megkerülik a bankokat | 246 |
| Az értékpapír-kereskedői repók | |
| A kereskedelmi kötvény | |
| A finanszírozó társaságok | |
| GMAC | 251 |
| A bankok az új helyzetben | |
| A kisbefektetők megjelenése | 255 |
| A pénzpiaci befektetési alapok | |
| ACMA-számlák | 257 |
| Mi történt a pénzpiacon és a bankszektorban? | |
| A pénzpiac térnyerésének makrogazdasági következményei | 260 |
| Összefoglalás | 260 |
| A bankszektor visszavág | 263 |
| Hogyan lehet kamatot fizetni a nem kamatozó folyószámlabetétekre? | 263 |
| A banki repo-ügyletek | |
| Bankközi betétek látszathitelezése | |
| Overnight eurodollárok | |
| Kereskedelmi kötvényekkel elért nyereség | 268 |
| A közvetlen hitelezés garanciális kiszolgálása | |
| Aláíró bankok a kereskedelmi kötvények forgalmazásában | |
| A kereskedelmi kötvények előnyei a bankok szempontjából | |
| Banki hitelfelvétel a pénzpiacon | 274 |
| Nagybani letéti papírok | |
| A Regulation Q kiiktatása | 276 |
| A NOW-számlák | |
| A NOW-számlák létrejötte | 278 |
| A pénzpiaci betétszámlák | |
| Banki befektetési szerződések | |
| A Regulation Q szabály vége | |
| Jövedelemszerzés szolgáltatások révén | 280 |
| Új szelek a Mellon bankban. A szolgáltatások hozzák vissza az üzletet | 281 |
| A változások mellékhatásai | 282 |
| Összefoglalás | 282 |
| Függelék: A T-számlák használata | 286 |
| Nemzetközi bankügyletek | 289 |
| Dollárforgalom a tengerentúlon | 290 |
| Az eurodollár-piac létrejötte | |
| Jönnek a jenkik | |
| Az europiac napjainkban | |
| Adósok és hitelezők az europiacon | |
| Mi az eurodollár? | |
| Hogyan működik az europiac? | |
| Az amerikai bankok nemzetközi tevékenysége | 302 |
| A BCCI-botrány | 302 |
| A külkereskedelem finanszírozása | |
| Devizapiacok | |
| Amerikában egyre kevésbé külföldi a deviza | 308 |
| Összefoglalás | 310 |
| Banktevékenység a kilencvenes években likviditás- és kockázatkezelés | 313 |
| Miben különböznek egymástól a nagybankok és a kisbankok? | 314 |
| Egy kisbank: a vermonti Lyndonville Savings Bank and Trust Company of Lyndonville | |
| Egy óriásbank: A New York-i Morgan Guaranty Trust Company | |
| A nagybankok és a kisbankok szükségleteinek összehangolása | |
| A likvidási kockázat kezelése | 319 |
| Az eszközgazdálkodás | |
| Forrásgazdálkodás | |
| A piaci kockázat kezelése | 323 |
| A kamatlábkockázat | |
| A First Bank System kötvénykiárusításhoz fogott. A veszteségek 500 millió dollárra rúgnak | 329 |
| A kamatlábkockázat lefedezése a pénzügyi piacokon | |
| Változó kamatozású hitelek és a kockázat áthárítása | |
| Kisvállalkozások védangyala a kamatterhek ellen | 332 |
| Árfolyamkockázat (devizakockázat) | |
| A hitelkockázat kezelése | 334 |
| Ismerd meg az ügyfeledet! | |
| Diverzifikáció | |
| Más bankokat is érintő hitelügyletek | |
| LDC-hitelek - Esettanulmány a kockázatokról | 338 |
| Összefoglalás | 339 |
| Függelék: A duration kiszámítása | 343 |
| Harmadik rész: A pénzügyi piacok részletes bemutatása | |
| Kockázatfedezés határidős ügyletek, opciók és swap-megállapodások révén | 351 |
| A tőzsdei határidős ügyletek | 351 |
| A tőzsdén kívüli határidős ügyletek konstrukciója és nehézségei | |
| A tőzsdei határidős tranzakció mint megoldás | |
| Határidős értéktőzsdei ügyletek | |
| Az ezüstpiac sarokba szorítása | 354 |
| A kamatlábkockázat lefedezése pénzügyi futures ügyletekkel. A hedging alapjai | |
| További bonyodalmak | |
| Opciók | 365 |
| Árfolyamkockázat lefedezése opciós ügylettel | |
| Opciók adásvétele | |
| Swap-ügyletek | 370 |
| Kamatláb swap-ügyletek | |
| Devizaswap | |
| Verseny a fedezeti instrumentumok piacán | 376 |
| Az amerikai és a külföldi tőzsdék versenye | |
| A közvetítők kínálata instrumentumok versenye | |
| Vajon jók-e a gazdaság számára a határidős, az opciós és a swap ügyletek? | 378 |
| A külső kockázatfedezés előnyei | |
| Kockázatfedezés a pénzügyi intézmények körében | |
| Emelkedő kamatlábak és jó kedélyű adósok? | 380 |
| A gazdasági kockázatok csökkentése | |
| A spekulánsok információs szerepe | |
| Kockázatfedezeti eszközök és pénzügyi hatékonyság | |
| Összefoglalás | 383 |
| A tőkepiac | 387 |
| Az értékpapírok | 387 |
| A hitelfelvevők | 388 |
| A vállalatok | |
| Háztartások | |
| A kormányzat | |
| A hitelezők | 391 |
| Az életbiztosítók | |
| Nyugdíjalapok | |
| Részvényalapok és kötvényalapok | |
| A kötvények piaca | 396 |
| Biztosított hitelügyletek | |
| Fedezet nélküli hitelügyletek | |
| A zártkörű kibocsátások | |
| A nyilvános kibocsátások és az aláíró bankok | |
| A bóvlikötvények tündöklése és bukása | |
| Eurokötvények | |
| Helyhatósági kötvények | |
| A részvénypiac | 411 |
| A vállalati részvények kibocsátása | |
| Kockázati tőke | |
| A másodlagos piac: az értéktőzsde | |
| Egyesülések, felvásárlások és LBO üzletek | |
| Mi mit jelent az értéktőzsdei árfolyamjegyzéseken? | 415 |
| Az RJR fináléhoz fergetegesen gyűjtik be a pénzt | 419 |
| Aggódnunk kell-e a növekvő tőkeáttételi arány miatt? | |
| A részvények globális piaca | |
| Részvényportfóliók és részvénykereskedelem | |
| Származtatott értékpapírok és számítógépes tőzsdei kereskedelem | |
| Az 1987-es összeomlás | |
| A Salomon költséges kis melléfogása | 425 |
| Összefoglalás | 428 |
| A jelzáloghitelek piaca | 433 |
| Mi a jelzáloghitel? | 433 |
| A törlesztőrészletek kiszámítása | |
| A hitelfedezet | |
| Előzetes visszafizetés | |
| Információs problémák és a hagyományos jelzáloghitel-piac | 438 |
| A jelzáloghitelek finanszírozásának problémái | 439 |
| Jelzálogkölcsönök és recessziók | |
| A jelzáloghitel-piac fragmentáltsága | |
| Kamatlábkockázat | |
| Zsákutcák és kiutak | 441 |
| Búcsú a Regulation Q szabálytól | |
| Dereguláció | |
| Változó kamatozású jelzálogkölcsönök | |
| Egyre több takarékintézet gyarapodik jelzálog-hitelezésen kívüli ügyletekből | 446 |
| A kamatlábkockázat lefedezése | |
| Értékpapírosítás és a jelzáloghitelek piaca | 449 |
| Hogyan jött létre a másodlagos piac? | |
| Jelzáloghitelbankok | |
| Jelzáloghitel-alapú értékpapírok | |
| CMO- és REMIC-konstrukciók, jelzálog stripsek | |
| A másodlagos piac "privatizációja" | |
| Egy hitel odisszeája | 456 |
| Az értékpapírosítás teret nyer: újabb vagyoneszközök és további országok a képben | 458 |
| Az értékpapírosítás előnyei és lehetséges veszélyei | 459 |
| Összefoglalás | 460 |
| Függelék: A jelzáloghitel stripsek kamatláb-érzékenysége | 464 |
| Negyedik rész: Pénzügyi szabályozás és gazdaságpolitika | |
| A bankok biztonsága, az alapkérdések | 469 |
| Bankostromok és a bankpánik | 469 |
| A bankostromok pszichológiája | |
| Hogyan segítenek egymásnak a bankok? | |
| Bankpánik és a kölcsönös segítség korlátai | |
| A végső mentsvár | |
| Az Union Trust company Bankostroma | 474 |
| A betétbiztosítás és a morális kockázat problémája | |
| A bankok biztonsága az Egyesült Államokban - Rövid történeti áttekintés | 478 |
| Az országos bankszektor korszakában pánikjelenségei | |
| A klíringháztársulások szerepe | |
| A Fed megszületése | |
| A Fed rosszul állja az első jelentősebb próbát | |
| A bankrendszer másodszor is támogatásra szorul | |
| Pénzügyi biztonság a mai amerikai bankszektorban | 485 |
| A szövetségi betétbiztosítási rendszer | |
| Mi történik bankcsőd esetén? | |
| Az FDIC átvételt egyenget egy oregoni bankcsőd után | 488 |
| A leszámítolási ablak | |
| Mitől igazán nyugodtak a betétesek? | |
| Ki felel a nemzetközi bankokért? | 493 |
| Bankpánik és bankostrom Hong Kongban | 494 |
| Összefoglalás | 495 |
| A betétbiztosítási válság | 499 |
| A problémák háttere | 499 |
| Versenykényszerek | |
| Betétbiztosítás és a bróker közvetítette betétek | |
| Minősített hitelek lépten-nyomon | |
| Az FDIC bekeményít: A Penn Square esete | |
| A válság kirobban: A Continental Illinois összeroppanása | 507 |
| Néhány tanulság a Continental Illinois kudarcából | |
| A takarékpénztárak válsága - morális kockázat felsőfokon | 511 |
| A kétarcú betétbiztosítási politika | 512 |
| Javaslatok a betétbiztosítás reformjától | 514 |
| A csalás csak kis tétel a takarékpénztárak válságának költségeiben | 515 |
| Csökkenteni kellene a biztosítási összeghatárt! | |
| A betétbiztosítást a törzsbankokra kellene korlátozni! | |
| A betétbiztosítási díjaknak tükrözniük kellene a kockázat mértékét! | |
| Nagyobb mértékben kellene támaszkodni a magán-betétbiztosításra! | |
| Növelni kellene az előírt tőke nagyságát! | |
| A bankok vezetőinek jobban a körmére kellene nézni! | |
| Radikálisabb javaslatok és sturkturális reformok | |
| Reformtörekvések a közelmúltból | 523 |
| A BIS-tőkemegfelelési előírások | |
| Az 1989-ben elfogadott FIRREA-törvény | |
| Az 1991-ben elfogadott FDICIA-törvény | |
| Kormányzati garanciák más területeken | 531 |
| A szabályozás padlóra viheti a bankomat | 530 |
| Összefoglalás | 534 |
| A bankszektor és a pénzügyi piacok szabályozása a kilencvenes években | 537 |
| Miért van szükség pénzügyi szabályozásra? | 537 |
| A külső gazdasági hatások | |
| Aszimmetrikus informáltság | |
| A szabályozás néhány problémája | 539 |
| Stabilitás vagy hatékonyság? | |
| Az értékpapírforgalmi szabályozás végnapjai | 540 |
| Az ösztönzők törzulása | |
| A pénzügyi szabályozás zűrzavara | |
| A dereguláció folyamata | 545 |
| A bankszektor | |
| A pénzügyi piacok | |
| A korlátozások leépítése | |
| A pénzügyi szegmentáció felszámolása mellet és ellen szóló érvek | 552 |
| Az európai univezális bankok igen stabilak | 554 |
| Dereguláció szerte a világban | 556 |
| Kanada | |
| Japán | |
| Európa | |
| A Fed központi szerepe | 559 |
| A pénzügyi rendszer stabilitása | |
| A fizetési rendszer biztonsága | |
| A pénzmennyiség szabályozása | |
| Összefoglalás | 563 |
| Ötödik rész: A pénzmennyiség szabályozása | |
| A betétállomány multiplikálódása, bevezető fogalmak | 570 |
| A betétek és a takarékok alapvető összefüggései | 570 |
| A tartalékok megváltozásának hatása | |
| Készpénzkiáramlás | 575 |
| A lekötött betétek bevezetése | 577 |
| Hogyan változnak a csekkek beváltása után a bankok hitelkihelyezései? | 578 |
| A csekk összegét folyószámlára kérjük | |
| A csekk összegét lekötött betétszámlára kérjük | |
| A pénzmultiplikátor és a monetáris bázis | 580 |
| A pénzmultiplikátor | |
| Az M2-multiplikátor | |
| A monetáris bázis megváltozásának hatásai | |
| Összefoglalás | 584 |
| A) Függelék: A betétállomány multiplikálódása a bankrendszer egészében | 587 |
| B) Függelék: Összmennyiségeket kifejező egyenletek átalakítása e mennyiségek változásait kifejező egyenletekké | 589 |
| A Fed szabályozási eszközei | 591 |
| Definitív pénz, monetáris bázis és a bandrendszer tartalékai az amerikai gazdaságban | 591 |
| Hogyan változtatja meg a Fed nyíltpiaci műveletekkel a monetáris bázist? | 594 |
| A monetáris bázist befolyásoló más tényezők | 597 |
| Leszámítolási hitelek (jegybanki hitelek) | |
| Devizatranzakciók | |
| A Fed lebegő tételeinek banki tartalékokat növelő hatása | |
| A Kincstár kifizetései és bevételei | |
| Az arany- és SDR-értékbizonylati számlák | |
| A pénzérmék | |
| A definitív pénz, monetáris bázis és tartalékállomány nagyságát befolyásoló tényezők - Ismétlő áttekintés | 603 |
| Más irányítási eszközök | 604 |
| A leszámítolási politika | |
| Tartalékkövetelmények | |
| A közvetlen hitelszabályozás | |
| Mi történik a Fed jövedelmével? | 608 |
| Összefoglalás | 608 |
| A betétállomány multiplikálódása és a pénzmultiplikátor a gyakorlatban | 613 |
| A tartalékok egy bank nézőpontjából | 613 |
| A kötelező tartalékok kiszámítása | |
| A bank tartalékpozíciójának menedzselése | |
| A betétállomány multiplikálódása a valóságban | 617 |
| Az Irving melléfogása | 618 |
| A pénzmultiplikátor a gyakorlatban | 620 |
| A tartalékrátákat meghatározó tényezők | |
| A többi mutatót meghatározó tényezők | |
| A pénzmultiplikátorral kapcsolatos néhány számadat | |
| Összefoglalás | 627 |
| Hatodik rész: A pénz és a gazdaság | |
| A pénzkereslet és a pénz forgási sebessége | 633 |
| Az egyének pénzegyenlegei | 633 |
| A tranzakciós motívum | |
| A vagyoni motívum | |
| Az átlagos pénzegyenleg | |
| Aggregált pénzegyenlegek | 641 |
| Egy teljesebb körforgási modell | |
| A kifizetések áramlása és a pénzegyenlegek | |
| A pénzegyenlegek a gazdaságban | |
| A pénzegyenlegek és a körforgási modell | |
| A pénz iránti kereslet | 647 |
| A vagyoni pénzegyenletek iránti kereslet | |
| A pénz iránti kereslet | |
| A pénz iránti kereslet Keynes-féle változata | |
| A pénz egyensúlyi feltétele és annak következményei | 650 |
| A pénz forgási sebessége és a csereegyenlet | 651 |
| A pénz forgási sebessége | |
| A csereegyenlet | |
| A pénz forgási sebessége és a pénzkereslet | |
| Alkalmazás: A pénz forgási sebességének alakulása az amerikai gazdaságban | 653 |
| Összefoglalás | 654 |
| Függelék: A Baumol-Tobin-formula | 657 |
| A pénz, az árak, és a kamatlábak hosszú távon | 659 |
| A pénz mennyiségi elmélete | 659 |
| A pénz mennyiségi elmélete és a mögöttes logika | 661 |
| A nominálárak és reálárak | |
| Nominál- és reál-kamatláb | |
| Nominál- és reálpénz-egyenlegek | |
| Következtetések | |
| A kifejtettek alkalmazása: A német pénzügyi unió | 668 |
| Összefoglalás | 669 |
| A pénzmennyiség változásának elsődleges hatásai a gazdaságban | 671 |
| A körforgási modell és a kölcsönözhető alapok piaca | 671 |
| A költségvetési deficit növekedésének elsődleges hatásai | 674 |
| A pénzkereslet megnövekedésének elsődleges hatásai | 676 |
| A pénzmennyiség növekedésének elsődleges hatásai | 678 |
| A monetáris változás hatásai a banki mérlegekben | |
| Az eddigiek alkalmazása: A Fed gazdaságpolitikája 1979-1980 között | 682 |
| Összefoglalás | 684 |
| Nyitott gazdaság és a devizaárfolyamok | 687 |
| Nemzetközi kereskedelem és devizaárfolyamok | 688 |
| Import, export és devizapiac | |
| A devizaráfolyam hosszú távon | |
| Nemzetközi hitelforgalom | 691 |
| A kölcsönözhető pénzek piaca | |
| A devizapiac | |
| A gazdaság körforgási modellje nyitott gazdaságban | 694 |
| Az amerikai fizetési mérleg | 697 |
| A kormányzati kiadások növkedésének elsődleges hatásai | 699 |
| A hatások eltérése nyitott és zárt gazdaságban | |
| Egy monetáris változás elsődleges hatásai | 703 |
| A monetáris változás hosszú távú hatásai | |
| BigMac-Valuták | 705 |
| Egy nyíltpiaci művelet elsődleges hatásai | |
| A hatások elérése nyitott és zárt gazdaságban | |
| A központi bank devizapiaci intervenciójának monetáris hatásai | |
| Az összefüggések alkalmazása: Az amerikai dollár túlértékelődése a nyolcvanas évek elején | 709 |
| Összefoglalás | 711 |
| Függelék: A devizaráfolyam-rendszerek rövid története | 714 |
| Az IS-LM modell | 717 |
| A makroökonómiai változók | 717 |
| A jövedelmek és a kiadások egyensúlya | 720 |
| A Keynes-féle fogyasztási függvény | |
| A kiadások egyéb összetevői | |
| Az összkiadások és a jövedelem | |
| A jövedelmek és a kiadások kölcsönös alkalmazkodása | |
| A Keynes-féle keresztdiagram | |
| Egy algebreai megoldás | |
| A jövedelemmultiplikátor | |
| Alkalmazás: az autonóm kiadások a nagy világgazdasági válság idején | |
| A jövedelem és a kamatláb egyensúlya | 728 |
| Autonóm kiadások és a kamatláb | |
| Az IS görbe | |
| Az LM görbe | |
| Az IS és az LM görbék együttesen | |
| Az IS-LM modell alkalmazása | 734 |
| A kormányzati kiadások növekedésének hatása | |
| A modell alkalmazása: a vietnami háború gazdasági következményei | |
| A pénzkereslet eltolódásának hatása | |
| A monetáris expanzió hatása | |
| A modell alkalmazása: Margaret Thatcher mondetáris politikája | |
| Az IS-LM modell és gazdasági előrejelzések | 739 |
| A gazdasági változások következményeinek értelmezése | |
| Kvantitatív előrejelzések | |
| Összefoglalás | 740 |
| Függelék: A kamatláb likviditásipreferencia-elmélete | 743 |
| Aggregált kínálat és aggregált kereslet | 745 |
| Aggregált árak és kibocsátás | 745 |
| Az árindexek | |
| A kibocsátás mérőszáma | |
| Aggregált kínálat | 747 |
| Az aggregált kínálati görbe | |
| Mi húzódik meg az aggregált kínálati görbe mögött? | |
| Az aggregált kínálati görbe elmozdulásai | |
| Az aggregált kínálati görbe meredeksége | |
| Aggregált kereslet | 752 |
| Az aggregált keresleti görbe | |
| Az aggregált keresleti görbe meredeksége | |
| Az aggregált keresleti görbe elmozdulásai | |
| A modern mennyiségi pénzelmélet és az aggregált kereslet | |
| Mire használjuk az aggregált kínálat és az aggregált kereslet fogalmát? | 756 |
| A vietnami háború | |
| A nagy világgazdasági válság | |
| Az OPEC olajártermelésének sokkhatása | |
| A rövid távú hatásoktól a hosszú távú hatásokig | 758 |
| Összefoglalás | 760 |
| Függelék: Aggregált kereslet és az IS-LM modell | 763 |
| Az infláció. Az infláció okai és következményei | 768 |
| A pénz és az infláció közötti kapcsolat | 768 |
| A csereegyenlet egy változó gazdságban | |
| Az infláció és a pénzmennyiség növekedése | |
| Vennak-e a pénzmennyiség bővülésének és az inflációnak reálhatásai? | 771 |
| Az infláció és a kamatlábak | 773 |
| A reál- és a nominálkamatlábak | |
| A kölcsönözhető pénzek reálkínálata és reálkereslete | |
| Az infláció hatásai és a pénzmennyiség növekedése | |
| Az infláció és a kamatlábak: két tipikus forgatókönyv | |
| Alkalmazás: az amerikai infláció és a reálkamatlábak a hatvanas és a hetvenes években | |
| Az infláció és a devizaárfolyamok | 781 |
| Alkalmazás: infláció és devizaárfolyamok a hetvenes és nyolcvanas években | |
| Az infláció és a pénzügyi piacok | 782 |
| Anticipált és nem anticipált infláció | |
| A reáleszközök és pénzügyi eszközök közötti választás | |
| Választás a hosszú és rövid távú eszközök között | |
| A pénztartás költsége | |
| Készpénzes bűvészmutatványok | 788 |
| Alkalmazkodás az inflációhoz | 789 |
| Az adók | |
| Jelzáloghitelek | |
| Indexálás | |
| Infláció és a kormányzati költségvetés | 792 |
| Az infláció és az adórendszer | |
| Az inflációnál garantáltan jobban kamatozó letéti jegy | 792 |
| Infláció és államadósság | |
| Összefoglalás | 794 |
| Gazdasági változások, kamatlábak és árfolyamok | 798 |
| A gazdasági várakozások kialakulása | 798 |
| Adaptív várakozások | |
| A racionális várakozások | |
| A Fed titkolózik, a piaci szereplők tanácstalanok | 800 |
| A pénzmennyiség növekedésének információs értéke | |
| A monetáris expanzió és a kamatlábak: a hitelkínálati hatás és az inflációs várakozási hatás | 800 |
| A rövid lejáratú piac | |
| A hosszú lejáratú piac | |
| A kamatlábak lejárati szerkezete | 803 |
| A szegmentált piacok elmélete és annak problémái | |
| A vállalati finanszírozás dilemmája: Rövid vagy hosszú távon fussunk? | 806 |
| Az implicit forward kamatláb | |
| A várakozások elmélete | |
| A preferált futamidő elmélete | |
| Új szempontok a hitelkínálati és az inflációs hatásról | |
| Kamatlábak és devizaárfolyamok | 812 |
| Implicit forward devizaárfolyamok | |
| Az implicit és a tényleges forward devizaárfolyamok - a fedezett kamatarbitrázs-ügyletek | |
| A várakozások tiszta elmélete | |
| A preferált deviza elmélete a kamatlábak és a devizaárfolyamok esetében | |
| Változó várakozások, devizaárfolyamok és kamatlábak | 820 |
| A hosszú távú várakozások és az infláció | |
| Alkalmazás - a német újraegyesítés és a kamatlábak Németországban, illetve az Egyesült Államokban | |
| Rövid távú várakozások és intervenciók | |
| Önbeteljesítő várakozások és a volatilitás | |
| Összefoglalás | 823 |
| Hetedik rész: A monetáris politika | |
| A monetáris politika formálódása | 829 |
| A monetáris politika lehetséges céljai | 829 |
| A gazdasági tevékenység szintjének stabilizálása | |
| Az árszínvonal stabilizálása | |
| A növekedés elősegítése | |
| A devizaárfolyamok stabilizálása vagy külkereskedelmi egyensúly | |
| A pénzügyi rendszer stabilitásának biztosítása | |
| Átváltási összefüggések alternatív célok között | |
| A monetáris politika célkitűzéseinek megválasztása | 834 |
| A monetáris növekedés mint a monetáris politika célváltozója | |
| A kamatláb mint monetáris célváltozó | |
| A kamatláb mint célváltozó és mint végső cél | |
| A célváltozó megválasztásának következményei | |
| A devizaárfolyam mint a monetáris politika célkitűzése | |
| A gazdaságpolitika formálódásának folyamata | 843 |
| A Fed normális struktúrája | |
| Hogyan gyakorolhat nyomást az elnök és a Kongresszus a Fedre? | |
| A Fedre nehezedő más pressziók | |
| Nem szűnik a Fedre nehezedő nyomás | 849 |
| Mennyire legyen független a Fed? | |
| Szabadabban, de ne könnyelműbben bánjunk a pénzzel! | 851 |
| Összefoglalás | 852 |
| Függelék: Alternatív gazdaságpolitikai célváltozók a likviditásipreferenciaelmélet fényében | 854 |
| A stabilizációs gazdaságpolitika fejlődése | 855 |
| A stabilizációs gazdaságpolitika keynesiánus értelmezése | 855 |
| A probléma természete | |
| A fiskális politika szerepe | |
| A monetáris politika szerepe | |
| Az aggregált kínálat | |
| A monetarista álláspont | 862 |
| Vajon szükség van-e stabilizációra? | |
| Fiskális és monetáris politika minetarista feltevések mellett | |
| A stabilizációs gazdaságpolitika az Egyesült Államokban | 865 |
| Fiskális politika | |
| A monetáris politika | |
| Néhány gyakorlati probléma | 867 |
| Időzítés | |
| Mennyire célszerű élénkíteni vagy visszafogni a gazdaságot? | |
| Inflatorikus tendencia? | 870 |
| A stabilizáció politikai összefüggései | |
| Kínálatoldali sokkhatások | |
| Az infláció exportja és a Bretton Woods-i rendszer összeomlása | |
| Van-e átváltási összefüggés az infláció és a munkanélküliség között? | 873 |
| A Friedman-Phelps kritika | |
| A stabilizációs gazdaságpolitikának a racionális várakozások elméletén alapuló kritikája | 876 |
| Gazdaságpolitikai intézkedések, illetve gazdaságpolitikai szabályok | |
| A racionális várakozások implikációi | |
| Az ökonometriai modellek Lucas-féle kritikája | |
| A gazdaságpolitika hatékonysága | |
| Kiábrándulás a stabilizációs gazdaságpolitikából | 880 |
| Összefoglalás | 880 |
| Függelék: A keynesiánus-monetarista vita az IS-LM modell fényében | 884 |
| A monetarista kisérlet és ami utána következett | 887 |
| Az 1979-es válság | 887 |
| Monetarista gazdaságpolitikai javaslatok | 889 |
| Az 1979-1982-es időszak "monetarista kisérlete" | 890 |
| Az új politika következményei | |
| Monetáris politika az 1979-1982-es időszakban | |
| A monetarista gazdaságpolitikai ajánlások gyakorlati alkalmazásának nehézségei | 894 |
| A közbenső célkitűzéssel kapcsolatos problémák | |
| Az operatív célkitűzéssel kapcsolatos problémák | |
| A tartalékok és a pénz közötti kapcsolat problémái | |
| A pénz és a kiadások összefüggésének problémái | |
| A végső célokkal kapcsolatban jelentkező problémák | |
| Monetáris politika 1982 után | 906 |
| A végső cél | |
| A 409-es számú határozat | 907 |
| Operatív célok | |
| A monetáris politika megvalósítása 1982 és 1990 között | |
| A monetáris politika 1990 és 1992 között: hitelszűke és recesszió | |
| A pénz és a pénz forgási sebességének alakulása 1982 és 1992 között | |
| A monetáris politika jövője | 917 |
| A pénzügyi stabilitás mindig elsődleges | |
| A nemzetközi összefüggések figyelembevételének jelentősége | |
| Mit lehet tenni a kínálatoldali sokkhatásokkal szemben? | |
| Szabálykövető vagy eseti döntéseken alapuló politika | |
| A Fed meztelen | 920 |
| Összefoglalás | 921 |
| Szerkesztői kiegészítések a magyar nyelvű kiadáshoz | |
| László Géza: Pénzfunkciók, pénzformák | 925 |
| Májer Beáta: Fizetési fogalom, fizetési rendszer, fizetési módok | 928 |
| Martin Hajdu György: A magyarországi tőkepiac jellegezetességei | 930 |
| Dunavölgyi Mária: Adósságmenedzselés és az állampapírpiac | 941 |
| Várhegyi Éva: A magyar bankszektor fejlődése a kilencvenes évek közepéig | 950 |
| Koltai Zsolt: Pénz- és devizapiacok | 954 |
| Horváth Balázs: Jelzálog-hitelezés Magyarországon | 958 |
| Harmathi László: Pánikok és bankcsődök. A betétbiztosítás szerepe | 965 |
| Király Júlia - Pozsonyi Gábor: Bankszabályozás és intézményrendszer Magyarországon | 972 |
| Király Júlia - A monetáris irányítás pénzmennyiséget szabályozó eszközei | 982 |
| Darvas Zsolt: Árfolyamrendszerek. Sterilizált intervenció | 985 |
| A) Függelék: Pénzügyi táblázatok | 989 |
| B) Függelék: Az ellenőrző állomásokon feltett kérdések megoldásai | 997 |
| Tárgy- és névmutató | 1009 |
Meir Kohn
Meir Kohn műveinek az Antikvarium.hu-n kapható vagy előjegyezhető listáját itt tekintheti meg: Meir Kohn könyvek, művekMegvásárolható példányok
Nincs megvásárolható példány
A könyv összes megrendelhető példánya elfogyott. Ha kívánja, előjegyezheti a könyvet, és amint a könyv egy újabb példánya elérhető lesz, értesítjük.