Mélyvíz, csak megúszóknak

Fülszöveg

A rock and roll mást jelent. Még lefordítani sem könnyű, hiszen egy igazi angol nyelven megszületett kacsintás. Egy kifejezés, ami egy fél világot egybekovácsolt. Egy generációt, melynek minden vágyát és igazságát kifejezte. Leginkább azért, hogy a berögzött sznob, magát felsőbbrendűnek gondolt, begyepesedett, nagyképű, elöregedett, önmagukat véleményvezéreknek kinevező fontoskodókat végre szembesítse önmagával. Chuck Berry, Elvis Presley, Richárd, Bili, Domine és a többiek azt hirdették, hogy térjünk már észhez. A teremtés, az a Rock and Roll. Nem a szavak lefordítása szerint. A jelentése alapján. Tényleg. Nevezzük el Hempörgésnek? Mert az valami ilyesmit jelent. Még tudok angolul. Amcsiul meg pláne. Olyan jó így értelmezni. Mert így van Nem igaz? Hát erről szól a Csókkirály

Mélyvíz, csak megúszóknak Idézőjel I.
Ezt a címet adom a könyvemnek Hogy miért, azt nem biztos, hogy tudom. Legfeljebb sejtem Kiderül? Ha figyelmesen, türelemmel végigolvasod és becsukod a fedelét,... Tovább

Fülszöveg

A rock and roll mást jelent. Még lefordítani sem könnyű, hiszen egy igazi angol nyelven megszületett kacsintás. Egy kifejezés, ami egy fél világot egybekovácsolt. Egy generációt, melynek minden vágyát és igazságát kifejezte. Leginkább azért, hogy a berögzött sznob, magát felsőbbrendűnek gondolt, begyepesedett, nagyképű, elöregedett, önmagukat véleményvezéreknek kinevező fontoskodókat végre szembesítse önmagával. Chuck Berry, Elvis Presley, Richárd, Bili, Domine és a többiek azt hirdették, hogy térjünk már észhez. A teremtés, az a Rock and Roll. Nem a szavak lefordítása szerint. A jelentése alapján. Tényleg. Nevezzük el Hempörgésnek? Mert az valami ilyesmit jelent. Még tudok angolul. Amcsiul meg pláne. Olyan jó így értelmezni. Mert így van Nem igaz? Hát erről szól a Csókkirály

Mélyvíz, csak megúszóknak Idézőjel I.
Ezt a címet adom a könyvemnek Hogy miért, azt nem biztos, hogy tudom. Legfeljebb sejtem Kiderül? Ha figyelmesen, türelemmel végigolvasod és becsukod a fedelét, választ adhatsz rá. Ha mégsem, ha uncsi, hát sutba vele. Akkor ott a helye
Egy perc sem telt bele, és megjelent Ö. Balról vonult be azzal az utánozhatatlan lépéskombinációjával, az előzene hangjainak kíséretére, és megálk középen. A sikoltó hangorkán nem akart szűnni. Talán még ma is szólna, ha ő nem csitítja le
a bugyidobáló, ájulós pin up girlök eszeveszett élvezetét. Elvis - hiszen ki ne tudná, hogy ki volt a Nagy Ő - odahúzta magához a mikrofont, egész a testéhez közel, a két lába közé, mintha csak a sok ezer lófarok frizurás Csitrit vonta volna be egy „bizonyos" játékba, és halkan belebúgott egy remegő hangot.
Ettől valósággal elszabadult a pokol. De a színpadon is a valóságban. Elkezdődött és folyamatosan vagy egy órán át meg sem szűnt az őrült csípőnadrág lobogtató, vonaglással kísért vad dobogás ott fenn a dobogón. Amit a tömeg művelt, az leírhatatlan volt. Könyörgő kezek erdeje nyúlkált a bálvány felé, mintha csak le akarták volna tépni róla a ruhát. Megjegyzem, azt is akarták, és nem is annyira titkon Még épphogy kilencéves voltam. Igaz, már huszonegynek képzeltem magam. Pont, mint Elvis
Kinn a taxiban aztán félájultan, szégyenlősen azért megkérdeztem Julie-t. Mégis mi volt ez az őrület?
Ha jól emlékszem, valami ilyesmit válaszolt, sokatmondó mosollyal: - Baby, that is Rock and Roll. Hát így kezdődött, ennyit a beavatásról. Vissza