| Bevezetés | 5 |
| A XIX. század második felének építészete Magyarországon | 11 |
| Az ipari forradalom és a kapitalizmus fejlődésének következményei a XIX. század építészetében | 13 |
| Új épületfajták iránti igények: differenciálódás és a mennyiségi követelmények megnövekedése | 13 |
| Szerkezeti, technológiai fejlődés: a történelmi formák epidermisze alatt beérnek az építészet minőségi változásának előfeltételei | 15 |
| A historizmus (eklektika) építészete | 16 |
| Közös vonások és sajátosságok a XIX. század második felének eklektikus építészetében | 17 |
| Stílusáramlatok az építészettörténeti formák felelevenítésének jegyében | 17 |
| A historizmus építészetének jellemző sajátosságai a különböző országokban | 17 |
| A kapitalizmus magyarországi - viszonylagosan késői - kifejlődése és sajátosságai. Ennek megnyilvánulása az új épületfajták megvalósításában. Az építészet és az építész helye a társadalomban | 22 |
| A historizmus (eklektika) építészete Magyarországon | 23 |
| A korai és fénykori magyar eklektika legkiválóbb képviselője: Ybl Miklós. A kisebb jelentőségű kortársak | 24 |
| A késői magyar eklektika és legjelentősebb képviselői. Külföldi építészek magyarországi tevékenysége | 29 |
| A külföldi avantgardista irányzatok: különféle megjelenési formáik a századforduló magyar építészetében | 38 |
| A történelmi stílusok szabadabb felfogású hazai tolmácsolói a kötetlenebb formálás útján | 40 |
| A bécsi szecesszió magyarországi válfajának néhány képviselője | 41 |
| A Jugendstil észak-német válfajának hazai változata | 42 |
| A szecesszió egyéb - különféle - változatait képviselő építészek. Az építésztársulások sajátos formája: építészpárok | 43 |
| Néhány jelentős bérházépítő | 46 |
| A nemzeti jellegű modern magyar építészet megteremtésére irányuló törekvések | 48 |
| Előzmények: Feszl Frigyes | 49 |
| Lechner Ödön életműve: eszméi és alkotásai. Közvetlen követői és tanítványai | 49 |
| A külföldi építészet új törekvései és a sajátosan magyar jelleg szintézisének problematikája | 55 |
| Lajta Béla életműve. Helye az európai építészetben | 55 |
| Egy "félrecsúszott" vonal: a Vágó fivérek | 59 |
| A népi építészet "felfedezése". A tanulságok érvényesítésére irányuló törekvések | 59 |
| A "fiatalok" | 59 |
| Medgyaszay István: a vasbeton és a népies-nemzeti törekvések sajátos problematikája | 63 |
| Az 1919-es Magyar Tanácsköztársaság és az építészet ügye | 64 |
| A magyar építészet a két világháború között | 65 |
| Az európai építészet a két világháború között | 67 |
| A reakció konszolidációja. Visszatérés a stílusban építéshez. A "neo"-irányzatok és képviselőik. A hivatalos "neobarokk" építészet és a "békés konszolidáció" illúziója | 71 |
| A két világháború közti időszak magyaros jellegű törekvései: a Lechner Ödön Társaság. A stílusban építés és a modern magyar építészet mezsgyéjén | 75 |
| A két világháború közti modern építészeti mozgalmak magyarországi megnyilvánulásai | 79 |
| Magyarok a Bauhausban | 79 |
| A magyar CIRPAC (CIAM) csoport | 79 |
| A CIRPAC-on kivüliek | 83 |
| Új népies irányzat kibontakozása a II. világháborút megelőző években | 89 |
| Néhány épülettípus: templom, kórház, mozi, szálloda, lakóház. Kiállítási architektúra. Bútor, belső, portál, üzlet: a "kis feladatok" kényszere és varázsa | 90 |
| Magyar építészek külföldön | 99 |
| A magyar építészet a II. világháború után | 101 |
| Az egyetemes építészet alakulása a II. világháború után | 103 |
| Az új társadalmi rend létrejöttének következményei hazánk építészetének tartalmi és szervezeti vonatkozásában | 105 |
| Az építészet ügyének új alapokra fektetése: az építőipar államosítása, az állami tervezőintézetek létrehozása. Az építészek társadalmi szervezete: a Magyar Építőművészek Szövetsége | 105 |
| Az első ötéves terv jelentősége az új magyar építészet alakulásában. Új ipari és urbanisztikai létesítmények | 108 |
| Budapest tervszerű urbanisztikai fejlesztése. A budapesti váregyüttes helyreállítása. Műemlékvédelem | 112 |
| A felszabadulás utáni magyar építészet három szakasza | 119 |
| Az első periódus: újjáépítés az új építészet jegyében | 121 |
| A második - "archaizáló" - szakasz építészetének néhány példája | 125 |
| A harmadik - jelenleg is tartó - periódus | 127 |
| Ipari építészet. Az Ipari és Mezőgazdasági Épületeket Tervező Vállalat (IPARTERV) | 150 |
| Irodalom | 162 |
Folytatás Microsoft-tal