A marginalitás szelíd bája

Fülszöveg

„Létezik bizonyos párhuzam a relormkor cs napjaink között. Ha ebből csak a történelmi lemaradás enyhítésére h'ányuló törekvéseket és a »nemzeti« es/méje-nek újraéledését emelem ki (mint egy átlögó társadalmi mozgás két pólusát), akkor Is megragadható közös vonásuk: a lürelmellenség. És Itt le kell szögeznem, hogy a türelmetlenséget nem etikai vagy viselkedésbeli értelmében, hanem társadalomontológiai jelentésében veszem. Ez pedig azt jelenti, hogy a türelmetlenség az Időszűkében levő társadalom szociális jellemzője. Egyszerűen nincs idő kivárni bizonyos változások természetes lefolyását, ezért beszűkül a tűréshatár. A történések egyirányúakká válnak. Az Ilyen időszakok azokat az eszméket Igazolják vissza, amelyek egyértelműen a felvett Irányt támogatják-erősítik. Ahogyan a reformkornak sem volt ideje elgondolkozni sem Greguss (vagy Csató, Csaplovics, Vandrák) Ideáin (amelyek pedig párhuzamosak voltak a kor irányvételével, csak éppen szélesebbek voltak annál), sem Petőcz (az... Tovább

Fülszöveg

„Létezik bizonyos párhuzam a relormkor cs napjaink között. Ha ebből csak a történelmi lemaradás enyhítésére h'ányuló törekvéseket és a »nemzeti« es/méje-nek újraéledését emelem ki (mint egy átlögó társadalmi mozgás két pólusát), akkor Is megragadható közös vonásuk: a lürelmellenség. És Itt le kell szögeznem, hogy a türelmetlenséget nem etikai vagy viselkedésbeli értelmében, hanem társadalomontológiai jelentésében veszem. Ez pedig azt jelenti, hogy a türelmetlenség az Időszűkében levő társadalom szociális jellemzője. Egyszerűen nincs idő kivárni bizonyos változások természetes lefolyását, ezért beszűkül a tűréshatár. A történések egyirányúakká válnak. Az Ilyen időszakok azokat az eszméket Igazolják vissza, amelyek egyértelműen a felvett Irányt támogatják-erősítik. Ahogyan a reformkornak sem volt ideje elgondolkozni sem Greguss (vagy Csató, Csaplovics, Vandrák) Ideáin (amelyek pedig párhuzamosak voltak a kor irányvételével, csak éppen szélesebbek voltak annál), sem Petőcz (az aktualitás szemszögéből steril) filozófiai spekulációin, sem pedig Czente egyértelműen retrográd-konzervatív (de a valóságban jelenlevő és ható erőkkel kapcsolatos) figyelmeztetésein. A türelmetlenség okozta e szerzők marginalizálódását. Ugyanez a türelmetlenség dobta felszínre azt a „társasági" filozófiát, amely ugyan az adott korban önmagát Igazolta, de csakhamar mint a legsekélyebb spekuláció bukott meg. „Szolgáló" filozófiák, mint ideológlapótlekok mindig lesznek, de ugyanúgy létezni fog a „sub specie acternltatis"-szem-lélet Is, amely egy türelmetlen korban tűnhet anakronizmusnak vagy felesleges luxusnak Is, de kizárásával, ellehetetlenítcsevel végeredményben mégis maga az adott kor válik vesztessé." Vissza