Magyar tudománytár 1.

Föld, víz, levegő

Szerző

Szerkesztő

'Alföldi László: Magyar tudománytár 1. ' összes példány

Kiadó:	MTA Társadalomkutató Központ-Kossuth Kiadó
Kiadás helye:	Budapest
Kiadás éve:	2002
Kötés típusa:	Fűzött keménykötés
Oldalszám:	511 oldal
Sorozatcím:	Magyar Tudománytár
Kötetszám:	1
Nyelv:	Magyar
Méret:	28 cm x 20 cm
ISBN:	963-094-357-3
Megjegyzés:	Ábrákkal, térképekkel gazdagon illusztrálva.

Értesítőt kérek a kiadóról

Értesítőt kérek a sorozatról

A beállítást mentettük,
naponta értesítjük a beérkező friss
kiadványokról

Tartalom

A honszeretet újraértelmezése	11
Előszó helyett előrebocsátott megjegyzések
Bevezetés	11
Geológiai viszonyok és talajok	21
Kontinensek ütközőzónájában	23
Gyarapodó Európa	24
Hegységek koszorújában	28
A Kárpát-medence mélyszerkezete	31
A felső köpeny tagolódása	32
A litoszféra mélynyírási zónái, földrengések	33
Geotermikus viszonyok és a gravitációs tér sajátosságai	36
A mélyszerkezet szerepe a Kárpát-medence kialakulásában	38
A Kárpát-medence gológiai egységei és kialakulásuk	39
Színjáték három felvonásban	39
Kőzetlemez-mozaik a medencék mélyén	40
A földtörténeti ókor eseményei	45
Hegységképződés Európa peremén	46
Ókori tengerek üledékei a Pelsoi-egységben	49
A földtörténeti középkor eseményei	51
A Neotethys-óceánág	54
A Magura-óceánág	56
Hegységek születése	57
Tülekedő kőzetblokkok	61
A földtörténeti újkor eseményei	62
Paratethys, az új óceánutód	63
Kárpáti keringő	66
A Kárpát-medence kialakulása	68
Sókrízis és vulkáni katasztrófák	70
A Pannon-medence születése	70
Jégkorszak a Kárpát-medencében	73
Földtani tájegységek	80
Alpokalja	80
Kisalföld	84
Dunántúli-középhegység	86
Dunántúli-dombság	91
Észak-magyarországi-középhegység	97
Alföld	106
Talajtakaró	111
Alpokalja	111
Kisalföld	115
Dunántúli-középhegység	116
Dunántúli-dombság	116
Észak-magyarországi-középhegység	117
Alföld	119
Geomorfológiai tájak, felszíni formakincsek	123
Geomorfológiai tájak	125
Alföld	130
Duna-Tisza közi hátság	130
Duna menti síkság	131
Dráva menti síkság	134
Mezőföld	134
Észak-alföldi hordalékkúpsíkság	135
Nyírség	137
A Maros hordalékkúpja	137
Tisza menti síkság	138
Berettyó-Körös menti síkság	139
A Kisalföld és az Alpok nyúlványai	140
Ártéri szinten fekvő hordalékkúpsíkság: Győri-medence	140
A kisalföldi idős hordalékkúp	140
A Rába és mellékfolyóinak hordalékkúpja	142
Marcal-medence	142
Az Alpok nyúlványai	143
Dunántúli-dombság	145
Felső-Vasi-Zalai dombság	145
Somogyi-dombság	145
Balaton-medence	147
A Mecsek és a Tolna-Baranyai-dombság	148
Dunántúli-középhegység	150
A domborzatformálódás főbb elemei	151
Az eróziós felszín típusai	152
Észak-magyarországi-középhegység	158
Észak-magyarországi medencék	161
Völgytípusok	164
Jégkorszaki éghajlatváltozások a Kárpát-medencében	167
Milankovic jégkorszaki kalendáriuma	169
A lösz-őstalaj és a klímakalendárium	169
Lösszerű szárazföldi üledékek és vörösagyagok	170
A felszín, mint az emberi tevékenység színtere	171
A földváraktól a környezeti krízistérségekig	171
Az erdősztyepptől a kultúrmezőségig	173
A környezet konstruktív alakítása	173
A felszínformálódás várható irányai	174
Levegőkörnyezet	177
A levegő és az ember	179
Kémiai és éghajlati jellemzők	181
A levegő teljes ózontartalma	183
Sugárzási egyenleg	184
A hőmérséklet jellemzői	188
A hőmérséklet a honfoglalástól napjainkig	190
Éghajlat és gazdálkkodás	191
Légköri vízmérleg	192
A felhők képződése	192
A csapadék keletkezése és mennyisége	193
A csapadék mennyiségi és minőségi változása	194
A légköri vízmérleg és várható változásai	196
Az üvegházhatású gázok légköri körforgalma	197
Szén-dioxid	198
Metán	199
Dinitrogén-oxid	200
Aeroszol részecskék	201
A fémek körforgalma	202
A kénkomponensek körforgalma	204
Szerves anyagok: a jövő kihívásai	205
Felszíni és felszín alatti vizek	207
A Kárpát-medence vízföldrajzi adottságai	209
A Föld egyik legzártabb medencéje	209
A Duna és vízrendszere	212
A Duna jelentősebb árvizei	214
A Tisza és vízrendszere	216
A Tisza jelentősebb árvizei	220
Az emberi beavatkozás kezdetei	221
Folyószabályozás, árvízmentesítés	224
Tisza-szabályozás-"második honfoglalás"	225
A Duna-szabályozás legfontosabb állomásai	227
Tavak	229
Balaton	230
A Balaton ökológiája	232
Velencei-tó	235
Fertő tó	235
Felszín alatti vizek	236
Talajvizek	237
Réteg- és artézi vizek	240
Hévizek	241
Porózus hévíztárolók az Alföld mély medencéiben	241
Karbonátos, karsztosodott alaphegységi vízadók	242
Hévízi-tó	244
Vízgazdálkodás	245
A folyószabályozás és ármentesítés tapasztalatai, hatásai	245
A békeszerződések vízrajzi következményei	249
A környezet fejlődésének hatása	252
A vízminőség kérdései	255
Természeti, gazdasági, közigazgatási régiók	257
Természetföldrajzi tájak	259
A tájbeosztási elvi-módszertani szempontjai	260
Alföld	262
Kisalföld	263
Nyugat-magyarországi-peremvidék	264
Dunántúli-dombság	265
Dunántúli-középhegység	267
Észak-magyarországi-középhegység	268
A gazdasági-társadalmi térszerkezet sajátosságai	270
A NUTS-rendszer	271
Önkormányzati modellváltás	273
Területfejlesztési koncepciók 1990 után	274
A régiók kialakításának alternatívái	275
Kapcsolatok a régiók határain belül és túl	277
Geológiai erő- és veszélyforrások	279
Bányászatunk múltja és jelene	281
Ásványi nyersanyagok	286
Szénhidrogének	287
A szénhidrogénvagyon felkutatása, termelésbe vonása	287
Nyugati koncesszorok a két világháború között	289
Szénhidrogén-kutatás a II. világháború alatt	290
Szénhidrogén-kutatás a II. világháború után	290
A figyelem az Alföld felé fordul	292
Szénhirdogén-kutatás és -termelés az ezredfordulón	292
További kutatási lehetőségek	296
Kőszenek	297
A kőszén hazai felhasználásának múltja	298
A mecseki jura korú feketekőszén	299
Az ajkai kréta korú barnakőszén	299
Eocén korú barnakőszenek	301
Oligocén korú barnakőszenek	304
Miocén korú barnakőszenek	304
Pannon korú lignitek	306
Ércek és ásványbányászati nyersanyagok	307
Bauxit	308
Vasérc	312
Mangánérc	312
Radioaktív ércek	314
A nemes- és színesfémek ércei	314
Földpátdús kőzetek	316
Magas kovasavtartalmú kőzetek	316
Magas agyagásvány-tartalmú telepek	319
Kaolin	319
Bentonit	319
Egyéb nemesagyagtelepek	319
Vulkáni üvegek	319
Szulfáttelepek	320
Nagy tisztaságú mészkő és dolomit	320
Építőanyagok	320
Építési kőanyagok	321
Betonipari adalékanyagok	324
Cement- és mészipari nyersanyagok	326
Tégla- és cserépipari nyersanyagok	328
Az ásványvagoyn átfogó értékelése	329
Osztályozási rendszere	329
A hazai ásványvagyon a nemzetközi összehasonlítás tükrében	331
Egyéb földtani adottságok	333
Földtani környezet	333
Lakhatási és védelmi funkciók	333
Szállítás	334
Hulladékelhelyezés	336
Tárolás	337
Termelés	337
Geotermikusenergia-nyerés	338
Az ásványi eredetű anyagok hasznosításának új lehetőségei	339
Tudományos kutatás és fejlesztés	340
Veszélyforrások	340
Földrengések	341
Felszínmozgások	344
Pincebeszakadások	349
Árvizek, gátak	352
Földtani értékek és védelmük	352
A földtani természetvédelem	353
Nemzeti parkok	354
Tata, Kálvária-domb	355
Ipolytarnóc	357
Celldömölk, Ság hegy	358
Felsőörs, a Malom-völgy szelvénye	359
Egyéb földtani alapszelvények	359
Gazdaságföldrajzi adottságok	361
Az átalakuló ipar térszerkezeti jellemzői	363
Iparosodás 1945 előtt	363
A szocialista korszak	364
Rendszerváltozás után	365
Ünállósodó ipartelepek	365
"Külföldiek kezében a magyar ipar?"	366
Az ipari beruházásokban az Észak-Dunántúl vezet	370
Ipari parkok	371
A tudásigényes ágazatok előretörése	373
Az új ipari térszerkezet sajátosságai	376
Térszerkezeti változások helyi szinten	377
A változó mezőgazdaság sajátosságai	378
A külgazdasági feltételek változása	379
Az agrártermelés helyzete a nemzetgazdaságban	379
A termelés és a földhasználat szerkezete	382
Az üzemi és tulajdonviszonyok átalakulása	385
A termelés szerkezetének és színvonalának területi különbségei	387
A foglalkoztatottak társadalmi-strukturális átrendeződése	391
A földhasználat-átalakulás lehetséges irányai	393
A földhasznosítási szerkezet várható átalakuása	393
A termelés területi szakosodásának lehetséges irányai	395
A mezőgazdaság és a falusi térség fejlesztése	396
A kereskedelem és a szolgáltatások regionális vonásai	397
Átalakuló belkereskedeleme	397
Szerény múltból az európai színvonalú jelenbe	398
Magánosítás és a nemzetközi üzletláncok	398
Új típusú nagy- és kiskereskedelem születik	399
Módosuló területi szerkezet	399
Új típusú üzlethálózatok	402
Új kerskedelmi formák	404
Irányváltó külkereskedelem	405
Szerkezetátalakulás nemzetközi és ágazati szinten	405
Legfontosabb külkereskedelmi partnereink: a fejlett országok	406
Fokozatos integrálódás az Európai Unióba	407
Államosítások és monopolizáció a bankszektorban	407
Reformok és eredmények a rendszerváltozás előtt és után	408
A bővülő és nemzetközivé váló biztosítás	409
Újraéledő tőkepiacok, korszerű pénzügyi szolgáltatások	410
A közlekedés és a távközlés újonnan formálódó hálózatai	411
Budapest központú közlekedési térszerkezet	411
Egy gazdasági kulcságazat háttérbe szorul	411
Vasúti közlekedés	412
Közúti közlekedés	416
Vízi közlekedés	421
Kelet-Közép-Európa légi közlekedési központja: Budapest	422
Városi közlekedés: megújulás előtt?	423
Távközlésünk a világszínvonal közelében	424
Sokoldalú szolgáltatást nyújtó telefonhálózat	425
A távközlést forradalmasító számítástechnika térnyerése	427
Szélesedő választék a televíziózásban	427
Idegenforgalmunk egykor és ma	428
Sokszínű adottságok	429
Amit vendégeinknek kínálunk	429
Turisztikai régiók, kiemelt üdülőkörzetek	433
Változatos vendégforgalom	435
Nemzetközi beutazóforgalom	437
Belföldi vendégforgalom	438
Kiutazóforgalom	439
Nemzetközi színvonalú kereskedelmi szálláshelyek	439
Átalakuló vendéglátás	439
Ezernél több utazási iroda	440
A turizmus gazdasági szerepe	440
Növekvő bevételek	440
A fejlesztés forrásai	441
A turizmusban foglalkoztatottak száma	441
Idegenforgalmi beruházások	441
Magyarország gazdasági térszerkezete madártávlatból	442
Mutatók	445
Személynévmutató	445
Földrajzinév-mutató	449
Tárgymutató	467
Ábrajegyzék	486
Képjegyzék	492
Táblázatjegyzék	494
Irodalom	496
A kötet szerzői	505
Store of Hungarian Science	509
Contents	510