Előszó
A szerzők szándéka az, hogy egy könyvben tematikusan összegyűjtve adják kézbe mindazokat az orosz nyelvi lexikai ismereteket, melyek alapkövetelményeként megfogalmazódnak valamennyi szintű tantervben és vizsgatematikában, de:
- a tankönyvekben szétszórtan, egyenetlen színvonalon vannak jelen,
- csak hosszú, időt rabló tanári munkával (több könyv átlapozása, jegyzetelése) hozhatók olyan rendszerbe, melynek segítségével egy-egy témában társalgópartnerré tehető az igényesebb tanítvány is.
Hangsúlyozom az igényesebb szót, hiszen a MEGTANÍTÁS a nyelvtanításnak is kulcsszava. Viszont a tankönyvek által „tálalt" ismeretek alapján - a jelenlegi óraszámok mellett - társalgási szintet elérni, a különböző vizsgakövetelményeknek igényesen, jól megfelelni „rátanítás" nélkül szinte lehetetlen.
Témaköreink az érettségi útmutatót követik de az összetettebb témákat még tovább bontottuk (országismeret), és így a 36 helyett segédanyagunk 43 terület lexikáját tartalmazza.
A témák feldolgozása sem tartalmában, sem formájában nem egységes. Az egységességre való törekvés nem szerepelt alapvető célkitűzéseink között sem. Egy-egy téma megfogalmazását döntően befolyásolta annak jellege és az, milyen mélységben, formában és melyik osztályban találkoznak vele a tanulók a tankönyvben. Mindezen túl valamennyi témakör felépítésén átszűrődik a szerző egyénisége, érdeklődése is.
A fentiekből következő tartalmi, megfogalmazási, formai különbségeket a szerkesztő tudatosan nem tompította.
A tankönyvi országismereti anyag több évre szétszórt (helyenként szűkös avagy terjengős, színtelen, elavult, tárgyalása szinte igényeli az alapvető ismeretek összefüggő megfogalmazását. Úgy vélem, ezeknek a témáknak az egységesség jegyében történő feldarabolása éppen úgy célszerűtlen, mint ahogyan nem lenne szerencsés a „betegség", „sport", „könyvtár", „vásárlás" stb. lexikáját zárt történetté merevíteni
Az összefüggő szövegként szerepeltetett témakörök többnyire olyan tárgyhoz kötődnek, melyhez viszonylag állandó lexika társul. Vagyis olyan ismeretanyag mely érdeklődés szerint tovább bővíthető ugyan, de alapjában tartalmazza azt, amit az általános műveltséghez tudni illik. (Moszkva, Magyarország, nyelvtanulás stb.) Hasonló elv indokolja a szavak szótári alakkal vagy anélkül történő szerepeltetését, avagy a szavak, kifejezések, szókapcsolatok, mondatok egymáshoz viszonyított arányát az egyes témákon belül.
Vissza 
