Eszmélet 69.

Tartalom

Mű-Hely
Világrendszernézőben. Globális „szabad verseny" - a világkapitalizmus
jelenlegi stádiuma - Beszélgetés Szigeti Péter könyvéről. Az Eszmélet Baráti
Körben elhangzott beszélgetés résztvevői:
Szigeti Péter, Wiener György, Szalai Erzsébet, és Lugosi Győző 6
Asszociációk
Mészáros István: Búcsú Harray Magdofftól
„Ha valamikor relatíve igazolható volt is a tőkés rendet a »produktív rombolás«
rendszerének nevezni..., ma már csak veszélyes önáltatás, mellyel szakítanunk
kell. Ezzel ugyanis félreértjük a tőkés rendszert egy olyan korszakban, amikor - a
huszadik század végén kibontakozó, a kapitalista rendszer egészére érvényes,
makacsul fennálló strukturális válság történelmi fejleményeinek hatására - teljességgel elkerülhetetlenül szembe kell néznünk a destruktív termelés pusztító
hatásaival és végzetes hatóerejével, azaz az idealizált »produktív rombolás«
szöges ellentétének valóságával" 28
Analízis
Marsovszky Magdolna: Az antiszemitizmus: „Egy pozitív program negatív
része"
A tanulmány a németországi antiszemitizmus-kutatás módszereinek segítségével vizsgálja a jelenséget Magyarországon. A magyarországi antiszemitizmus
nemcsak a zsidók kirekesztésére irányul, hanem az egész politikai baloldalt,
tehát a szocialistákat és a liberálisokat is ki akarja rekeszteni a nemzet közösségéből. Az Orbán-kormány alatt felerősödő kultúrharc így újratermeli a
demokráciadeficitet 37
Történelem
Gyenyisz Babicsenko: A Szovjetunió rezidense. Jurij Andropov hivatalos életrajza egy hivatásos hírszerző fedőtörténetére hasonlít
A Ju. V. Andropov származása körüli homályosságok feltárása egyszerre mutatja
a sztálini berendezkedés előtörténetének és következményeinek néhány sajátosságát. A tanulmány Andropov zsidó származása elkonspirálásának történeti és
személyi okait vizsgálja, megvilágítva a KGB főnöke, a későbbi pártfőtitkár (aki
1956-ban a Szovjetunió magyarországi nagykövete volt) karrierjének első fontos
állomásait 64
Olvasójel
Sziklai László: A vég után
Semmi sem jelen valóbb, mint a múlt, így valódi oximoron a kérdés: lehetséges-e
Auschwitz mint esztétikum? Talán éppen azért lehetséges, mert az Auschwitz-al-
bum riasztóan felmutatja azt a tételt, hogy valóban nincs olyan lenyomata a kultúrának, amely ne lenne egyben a barbárság dokumentuma is. De ha Auschwitz
az abszolút új, Auschwitz a megtörtént lehetetlen, akkor miként lehetséges mégis
a lehetetlenről szóló dokumentum? 73
Arcok
Robin Blackburn: Egy látomásos pragmatista: Rudolf Meidner, 1914 - 2005
A tavaly decemberben elhunyt Rudolf Meidnert a „svéd modell" egyik atyjaként
tartották számon. Közgazdásztársával együtt egy olyan, a központi bértárgyalásokra és a szolidarisztikus bérrendszerre alapozott modellt fejlesztettek ki, amellyel
egyszerre tudták elérni a magas foglalkoztatottsági szintet és az alacsony inflációt. Meidner leginkább jövőbe mutató gondolata a nagyvállalati részvényvagyon
munkavállalók javára történő fokozatos átcsoportosításának programja volt, ennek
megvalósítását azonban a szociáldemokrata kormány sem vállalta fel 93
Változatok egy témára
Istvánffy András: Az ellenállás és a struktúra középpontja
A progresszió híveinek a mai modernitás acentrikus, központot nélkülöző világának
körülményei közepette kell új startégiát találniuk. A szerző értelmezésében Derrida posztmodernsége filozófiai támpont lehet egy nem-statikus, nem-metafizikus
felfogáson alapuló útkeresésben. Abban, amivel a zapatisták is próbálkoznak
„caracoles'-startégiájukkal 97
Paul Blackledge: Az „antileninista" kapitalizmusellenesség bírálata
Az antileninista antikapitalizmus filozófiai ellentmondás, de létező és ható szellemi álláspont a szebb időket megélt „angolszász politikai marxizmusban", s
persze másutt is. Elméleti éllel utasítja el a történelem egyes tényeit és folyamatait, ezzel mintegy elzárja az utat a társadalmi folyamat mély és átfogó analízise
előtt 104
Alekszandr Taraszov: Világforradalom. Visszatérés a globális forradalmi stratégiához a huszadik század gyakorlatának figyelembevételével
A szerző a világforradalom második hullámának lehetőségeiről elmélkedik. Az
első a bolsevik világforradalmi kísérlet volt, amely a sztálini fordulattal elbukott.
Napjainkban „a globális forradalom egyetlen perspektívájának a »harmadik világban« létrehozandó forradalmi tűzfészkek tűnnek, amelyek horizontális kapcsolatot
hoznának létre egymás között - az »első világot«, annak alapvető imperialista
kulturális intézményeit és nyelveit ignorálva - a rákövetkező fegyveres harccal,
felkelések szervezésével, »felszabadított zónák« létrehozásával és a hatalom
konkrét országokban történő megragadásával." 127
Bartók Gyula: Lesz-e globális szocialista forradalom?
A szerzőt egy globális szocialista forradalom perspektívája és szubjektív
tényezőinek keresése foglalkoztatja. A világkapitalizmus strukturális válságát
ténynek elfogadva, megoldásként a klasszikus válaszokat, így a filozófiai szinten
legkidolgozottabb Történelem és osztálytudat (1923) marxizmusát hívja segítségül
- koncentráltan kifejezve azt a dilemmát, hogy alkalmazható-e napjaink viszonyaira a messianisztikus marxizmus? 139
Tényről tényre
Rastko Mocnik: Társadalmi változások a Balkánon
Az „átmenet" fogalma ideológiai kategóriává változott, amivel felül lehet írni, el
lehet fedni a „posztszocialistának" nevezett korszak minden olyan jelenségét,
ami e folyamat emberellenességét mutatja fel mind a Balkánon, mind másutt. Az
„átmenetiség" felmentést ad az átmeneti társadalmak antidemokratizmusára, a
kizsákmányolás mértéktelen növelésére 161
Periszkóp
Boda Zsolt: A gazdasági globalizáció környezeti hatásai
A neoliberális közgazdászok szerint a globalizáció a növekedés serkentésévé
hosszú távon a környezet minőségét is javítja. A környezetvédelemmel foglalkozók
általános véleménye viszont az, hogy a negatív ökológiai hatások messze felülmúlják a pozitívakat. A globalizáció miatt kiéleződött versenyben országok sora
kényszerül a környezetvédelmi szabályozás gyengítésére. A nemzetközi specializáció gyakran környezetkárosító, monokultúrás mezőgazdaság kialakulásához
vezet. A gazdasági globalizáció és a jelenlegi pazarló termelési mód kölcsönösen
erősíti egymást 169

Témakörök