Metafizika

Tartalom

ELŐSZÓ 13
L fejezet: MI A METAFIZIKA?
1. Előzetes meghatározások 17
2. A metafizika működő fogalma 18
2.1. Fizika és metafizika 18
2.2. Deskriptív és revizionista metafizika 20
2.3. A metafizika kanti és nem kanti felfogása 22
3. A metafizika a kortárs filozófiában 24
4. Felhasznált irodalom 25
5. Ajánlott irodalom 26
2. fejezet: TULAJDONSÁGOK
1. Az univerzáléprobléma 28
1.1. Természetes meggyőződéseink 28
1.2. Az univerzáléprobléma három megoldási javaslata 29
2. Realizmus 31
2.1. Hogyan oldja meg a realizmus az univerzáléproblémát? 31
2.2. A realizmus két változata: Platón és Arisztotelész 32
2.3. A realizmus ontológiája 34
2.3.1. Hogyan különbözteti meg a realista a partikulárékat és univerzálékat? 34
2.3.2. A partikulárék és az univerzálék típusai 35
2.3.3. Hogyan kapcsolódnak az univerzálék a partikulárékhoz? 38
2.3.4. Az univerzálék hierarchiája 39
2.3.5. Tulajdonságok és természetes fajták 39
2.4. Univerzálék és a prédikáció 40
2.4.1. Néhány szemantikai megfontolás a realizmus mellett 40
2.4.2. Minden predikátumnak megfelel egy univerzálé? 42
3. Nominalizmus 43
3.1. Predikátumnominalizmus 44
3.1.1. Az elmélet lényege 44
3.1.2. Az elmélet nehézsége 45
3.2. OsztáhTiominalizmus 46
3.2.1. .\z elmélet lényege 46
3.2.2. i\z elmélet nehézsége 47
3.3. Hasonlósági nominalizmus 48
3.3.1. Az elmélet egyik változata 48
3.3.2. Az elmélet másik változata 49
3.3.3. Russell ellenvetése 50
4. Trópuselmélet 51
4.1. Mik a trópusok? 52
4.2. Hogyan oldja meg a trópuselmélet
az univerzáléproblémát? 53
5. Univerzálé versus partikuláré és „absztrakt" versus „konkrét" 54
5.1. „Absztrakt" versus „konkrét" 54
5.1.1. Az „absztrakt" és „konkrét" tér-időbeli megkülönböztetése 55
5.1.2. Az „absztrakt" és „konkrét" oksági megkülönböztetése 55
5.1.3. Az „absztrakt" és „konkrét" megkülönböztetése
az absztrakció fogalmával 57
5.2. Konkrét vagy absztrakt entitások-e az univerzálék? 57
5.3. Konkrét vagy absztrakt entitások-e a trópusok? 59
6. Felhasznált irodalom 60
7. Ajánlott irodalom 61
3. fejezet: FIZIKAI TÁRGYAK
1. A fizikai tárgyak common sense fogalma 63
2. A fizikai tárgyak ontológiai szerkezetének problémája 64
3. A fizikai tárgyak szubsztrátumelmélete 66
3.1. Az elmélet lényege 66
3.2. A szubsztrátum fogalma közelebbről 67
3.3. A szubsztrátumelmélet két típusa 68
4. A fizikai tárgyak nyalábelmélete 69
4.1. Az elmélet lényege 69
4.2. A nyalábelmélet két típusa 71
5. Érvek pró és kontra 72
5.1. Egy megfontolás a realista és trópusnyalábelmélettel szemben 72
5.2. Egy további megfontolás a realista és trópusnyaláb-elmélettel szemben 73
5.3. Egy ellenvetés a realista nyalábelmélettel szemben 74
5.3.1. A realista nyalábelmélet egy lehetséges védelme 78
5.3.2. A realista nyalábelmélet másik lehetséges védelme 79
5.4. Egy ellenvetés a szubsztrátumelmélettel szemben 80
6. A fizikai tárgyak szubsztanciaelmélete 82
6.1. A szubsztanciaelmélet fő tézisei 83
6.1.1. Első tézis 83
6.1.2. Második tézis 85
6.L3. Harmadik tézis 86
6.2. Szubsztanciaelmélet, nyalábelmélet, szubsztrátumelmélet 87
6.2.1. A szubsztanciaelmélet és a nyalábelmélet viszonya 87
6.2.2. A szubsztanciaelmélet és a szubsztrátumelmélet viszonya 88
6.2.3. Összefoglalás 88
6.3. Hogyan magyarázza a szubsztanciaelmélet a fizikai tárgyak partikularitását? 89
6.3.1. Miért sikertelenek az alternatív elméletek
a szubsztanciaelmélet hívei szerint? 89
6.3.2. Mi a megoldás? 90
6.4. A szubsztanciaelmélet nehézségei 91
7. A tulajdonságok és a fizikai tárgyak elméleteinek
egy lehetséges taxonómiája 92
8. Felhasznált irodalom 93
9. Ajánlott irodalom 95
4. fejezet: A FIZIKAI TÁRGYAK LÉTEZÉSE AZ IDŐBEN
1. A probléma 97
2. Endurantizmus és perdurantizmus 98
2.1. Endurantizmus és perdurantizmus nagy vonalakban 98
2.2. A temporális rész fogalma közelebbről 100
2.2.1. Konkrét vagy absztrakt entitások-e a temporális részek? 100
2.2.2. Hogyan alakítsunk ki szemléletes képet a temporális részekről? 100
2.2.3. Hogyan individuáljuk a temporális részeket? 101
2.2.4. Átfedhetik-e egymást a temporális részek? 102
2.2.5. Hogyan határozhatóak meg a „temporális rész" fogalma segítségével a számunkra ismerős fizikai tárgyak? 102
2.3. Prezentizmus és eternalizmus 104
2.3.1. Mi a prezentizmus? 104
2.3.2. Mi az eternalizmus? 105
2.3.3. Endurantizmus - prezentizmus, perdurantizmus - eternalizmus 106
2.4. Milyen viszonyban van az endurantizmus és a perdurantizmus a fizikai tárgyak előző fejezetben tárgyalt elméleteivel? 108
3. A fizikai tárgyak változása 108
3.1. A változás típusai 108
3.1.1. A fizikai tárgyak minőségi változása 108
3.1.2. A fizikai tárgyak alkotórészeinek változása 109
3.1.3. A fizikai tárgyak Camhridge-változása 109
3.1.4. A fizikai tárgyak szuhsztanciális változása 110
3.2. Hogyan oldja meg az endurantista és a perdurantista a fizikai tárgyak minőségi változásának problémáját? 110
3.2.1. A perdurantizmus melletti érv 110
3.2.2. Az endurantizmus védelme I. 111
3.2.3. Az endurantizmus védelme II. 116
3.2.4. Az elméletek taxonómiája 118
3.3. Hogyan oldja meg az endurantista és a perdurantista a fizikai tárgyak alkotórészei változásának problémáját? 119
3.3.1. A perdurantizmus melletti érv 119
3.3.2. Az endurantizmus védelme 1. 121
3.3.3. Az endurantizmus védelme II. 122
3.3.4. Az endurantizmus védelme III. 123
3.3.5. Az endurantizmus védelme IV. 124
3.3.6. Az elméletek taxonómiája 127
4. Thészeusz hajója 129
4.1. A probléma 129
4.1.1. A probléma első megközelítésben 129
4.1.2. A probléma második megközelítésben 131
4.2. A probléma megoldási javaslatai 132
4.2.1. A renovált hajó azonos az eredeti hajóval 132
4.2.2. A rekonstruált hajó azonos az eredeti hajóval: a múzeumigazgató intuíciója 133
4.2.3. Két extrém megoldás 134
5. Felhasznált irodalom 135
6. Ajánlott irodalom 138
S. fejezet: ESEMÉNYEK
1. Metafizikai problémák az eseményekkel kapcsolatban 139
2. Léteznek-e események? 140
2.1. Józan észre támaszkodó megfontolások az események létezése mellett 140
2.2. Filozófiai megfontolások az események létezése mellett 141
2.2.1. Az oksági viszonyból vett érv 141
2.2.2. A változásból vett érv 142
2.2.3. Donald Davidson szemantikai érve az események létezése mellett 143
3. Előzetes megfontolások az események természetéről 144
3.1. Az események partikulárék vagy univerzálék? 144
3.2. Az események konkrét vagy absztrakt entitások? 145
4. Az események téridő-régió elmélete 146
4.1. A téridő-régió elmélet lényege 146
4.2. Milyen viszonyban van az események téridő-régió elmélete az előző fejezetekben tárgyalt elméletekkel? 147
4.3. A téridő-régió elmélet fő nehézsége 148
4.4. A téridő-régió elmélet védelme: szükségszerű téridőbeli koincidencia (Myles Brand javaslata) 150
4.5. Brand javaslatának bírálata 150
5. Az események oksági elmélete 151
5.1. Az oksági elmélet lényege 151
5.2. Oksági elmélet versus téridő-régió elmélet 152
5.3. Az oksági elmélet nehézségei 153
5.3.1. Az oksági elmélet körben forgó 153
5.3.2. Az oksági elmélet következményei nehezen vállalhatók 153
5.3.3. Az oksági elmélet sikertelen 154
6. Az események tulajdonságexemplifikációs elmélete 154
6.1. Kim elméletének lényege 155
6.2. A létezési feltétel nehézségei 157
6.2.1. A szubjektum nélküli események problémája 157
6.2.2. A változás nélküli események problémája 158
6.3. Az azonossági feltétel nehézségei 159
6.3.1. A túlságosan finoman tagoltság problémája 160
6.3.2. A konstitutív elemek lényegi mivoltjának problémája 163
7. Felhasznált irodalom 165
8. Ajánlott irodalom 167
6. fejezet: LEHETSÉGES VILÁGOK
1. A lehetséges világok fogalma
1.1. Természetes meggyőződéseink 169
1.2. A lehetséges világok sztenderd meghatározása
1.3. Szükségszerűség, kontingencia, lehetségesség, lehetetlenség 170
2. De dicto és de re modalitások 172
3. A lehetséges világok ontológiai státuszának problémája 175
4. Fikcionalizmus 177
4.1. Miért nem lehet minden további nélkül tagadni a lehetséges világok létezését? 177
4.2. Hogyan lehetünk antirealisták? 178
5. Genuin realizmus 180
5.1. A lehetséges világok természete 180
5.2. Genuin realizmus és nominalizmus 182
5.3. Az aktuális világ 186
5.4. Világokon átívelő azonosság 187
6. Ersatzrealizmus 190
6.1. Az ersatzrealizmus változatai 192
6.1.1. Propozícióersatzizmus 192
6.1.2. Körülményersatzizmus 194
6.1.3. Strukturálisuniverzálé-ersatzizmus 196
6.2. Az ersatzrealizmus ontológiája 198
6.3. Az aktuális világ 199
6.4. Világokon átívelő azonosság 200
7. Felhasznált irodalom 202
8. Ajánlott irodalom 204
7. fejezet: A TEST-LÉLEK PROBLÉMA
KÉT ASPEKTUSA: A MENTÁLIS OKOZÁS
ÉS A FENOMENÁLIS TUDATOSSÁG
1. Bevezetés 206
2. Mentális okozás 206
2.1. Mi a mentális okozás? 206
2.2. A mentális okozás problémája a szubsztanciadualizmus számára 208
12 TARTALOM
2.3. A mentális okozás problémája a fizikalizmus/materializmus számára 212
2.4. A nem-reduktív fízikalizmus válaszai a kizárási érvre 221
2.4.1. Szükségszerű szuperveniencia 221
2.4.2. Davidson megoldása 224
3. Fenomenális tudatosság 226
3.1. Mi a fenomenális tudatosság 226
3.2. Magyarázati szakadék érv 230
3.3. Tudásérv 234
3.4. Elgondolhatósági érv 239
4. Összefoglalás 245
5. Felhasznált irodalom 246
6. Ajánlott irodalom 253
NÉVMUTATÓ 255
TÁRGYMUTATÓ 259

Témakörök