Mexiko Miksa császárig

Tartalom

Elso rész.
Mexikó műveltsége s aállmi élete fölfedeztetése előtt.
I. Mexikó legrégibb története a népéről. A mexikói föld jellemzése. - Éghajlatok. - Mexikói hagyományok a világ koráról. - Humboldt magyarázatai. - Négy időszak a világ teremtése után. - A mexikóiak Nóéja. - Mexikó legrégibb lakói. - Az olmekek, töltekek, csicsimekek és az aztékek . - A töltekeke müveltsége. - Az aztékek bevándorlása a Tenocstitlan vagy Mexikó alapitása. - A mexikói szövetség. - Története. 1
II. A spanyolok megérkeztéig. A tezkukóiak. - A tepanekek betörése Terkukóba. - Nezahualkojotl viszontagságai. - Makhtla bitorlása. - Nezahualkojotl trónrajutása. - A legnagyobb mexikói uralkodó . - Bölcs kormányzata. - Mexikói censura. - Tezkukó Dávidjának bölcsészete. - Az egy láthatatlan isten tisztelete. - Nezahualpilyi. - Drákói szigorusága. - Tezkukó hanyatlása a spanyolok betörésekor. 11
III. Az azték nyelv. Az azték nyelv gazdagsága s müveltsége. - Igen hosszu szavak. 19
IV. Az aztékek vallása. Azték hagyományok. - A régi tisztább vallás. - A papság káros befolyása a vallásra. - Bálványimádás. - A hadisten kegyetlen s a legisten gyöngéd tisztelete. - Hagyományok a légistenről. - Nagyszerü templomok - Emberáldozatok. - A "világ lelkének" bemutatott áldozatok. - Kolhua királyának feláldozott leánya. 22
V. A papság és a cultus. Papok és papnők. - Férfi és nőszerzetesek. - Ezek tekintélye. - Zárdák. - Születési szertartások. - A gyermekek elnevezése. - A házasság és szertartásai. - Temetkezés. 32
VI. Az aztékek müveltsége. Az aztékek földmüvelése. - Terményeik. - Vadászat és halászat. - Az azték ipar remekei. - Azték müvészet. - A hetedik Károlynak küldött azték műtárgyak. - Mexikói építészet. Nagyszerü paloták. - Nezahualkokhotzin király csoda-épitményei. - Szobrászat és festészet. - Azték irás és tudományok. - Számjelek. - A spanyol téritők vandalsága. Az aztékek tollművei. - Remek képek tollakból. - V. Sixtus pápa kisérlete. - Azték költészet és ékesszólás. - Két mutatvány irodalmi hagyományaikból. 41
VII. Képzőművészetek az aztékeknél. Az aztékek szinpadja. - Egy előadás Csolulában. - Táncuk, zenéjük, énekeik. - Nagyszerű és közönséges táncok. - A körtáncok és bohócok. - Hangszereik. - A keresztények- agy a zsidoktól származott-e le az aztékek vallása? 52
VIII. Államszervezet az aztékeknél. Az aztékek és tezkukóink államszervezete. - Fejedelemválasztás. - Az azték förend. - A törvényhozó hatalom, igazságszolgáltatás és közigazgatás. - Rabszolgasági intézmény. - A korona jövedelmei. - Adóexekutiók katonasággal, adószedők. - Pósta gyalog futárokkal. - Az azték hadsereg szervezete. - Kórházak 56
IX. Az azték törvények szelleme. Törvények s törvényszékek. - A természet elleni bűnök büntetése. - Haza- és felségárulás. - Lázadás. - Házasságtörés. - Házi-s mezei tolvajlás. - Tékozlás. - Részegeskedés stb. - Hadi törvények. - Nemzetközi jog az aztékeknél. - Államszövetség. - A hadüzenetek okai és módjai 61
Második rész
Mexikó meghóditása cortez által
I. Cortez utrakelése. Cortez ifjusága. - Elutazása a gyarmatokba. - Ismeretsége Velazquezszel s házassága Donna Catalinával. - Cortez elindulása a feltedezési utra s hadereje. - Egy tolmács 69
II. A spanyolok Mexikó földjére érkeznek. Egy indusnő, a ki később Cortez neje lesz. - Marina története. - Jóslat a fehérekről. - Montezuma hirét veszi a spanyolok megérkeztének. - Cortez szövetségeket köt. - Megalapitja Vera-Cruz városát. - Cortez elvágja maga előtt a visszatérhetés utját. - Az első legyőzött bálvány. 74
III. Cortez bevonul Mexikó városába. Találkozás Mexikó császárával. - Hogyan nézett ki Montezuma? - Egy uj világ. - Barátságos fogadtatás. - A spanyolok elhelyezése. - A csoda-város. - Montezumát téritgetik. 79
IV. Montezuma székvárosa. A hajdani Mexikó fekvése. - Hasonlatossága Velencéhez - Csatornák, töltések, hidak. - Kertészkedés. - Ötvenezer csónak. - Vizvezetések. - Emeletes épületek. - Montezuma palotái s állatgyüjteményei. - A császár házi élete. - A császári palota lakói. 85
V. Mexikó nevezetességei. A nagy piac s a kereskedelmi élet. - Áruk. - A nagy Teokalyi. - Ünnepélyes elfogadás. - Bálványok. - A hadisten s a láthatatlan lény. - Vér. - Egyéb lakházak, iskolák, szemináriumok stb. - A koponyahely. - Keresztény kápolna emelése. - Montezuma kincsei. 92
VI. Montezuma a spanyolok hatalmában. A mexikói császár elfogatása. - Cortez aggódni s visszavonulásra kezd gondolni. - A császár unokája bilincsekben. - Montezuma s spanyol király hűségére esküszik. - Bőkezűség. - Keresztény kápolna a nagy Teokalyiban. - Az aztékek ingerültsége. - Kisérletek Montezuma megszabaditására. 100
VII. Az aztékek föltámadása a spanyolok ellen. Cortez Vera-Cruzba utazik. - Alvarado kegyetlensége Mexikóban. - Cortez visszatérése s az aztékek támadása. - Montezuma halála. - Néhány szó a szerencsétlen császárról. - A nagy Teokalyi bevétele s Cortez rettenthetlen hősiessége 107
VIII. A borzalmak éjszakája. Készülődések Mexikóból kivonulásra. - A kincsek elszállitása. - Kivonulás az erdőből - Dühös csata a töltésen. - A spanyolok borzalmai. - Alvarado ugrása. - Cortez szomorusága. 113
IX. Mexikó ujból megvétele. Előkészületek. - cortez hadereje. - A környék meghóditása. - Mexikó ostroma. - Harc a vizen. - A hadistennek feláldozott spanyolok. - Mexikó utolsó bennszülött császárja. - Kuauhtemok császár hősiessége. - Az ostrom vége 123
X. A régi Mexikó és Cortez végnapjai. Mexikó ostromának áldozatai. - Az egész mexikói föld meghóditása. - Mexikó ujra felépül. - A kereszténység terjesztése. - zavarok. - Uj-Spanyolország szervezése. - Cortez jutalmaztatása. - A hóditó uj felfedező utaji, keserüsége. Elutazása Europába. - Cortez halála. - Cortez emlékezete 131
XI. Két okmány Cortez korából. Cortez levelei V. Károly császárhoz. - A honduraszi expeditió. - Akadály az utban. - Az indusok kitartása. - Óriási híd. - Veszedelmes utazás. - Hiány élelmi szerekben. - Cortez temetése egykori iró után. - Ünnepélyes menet. - Hármas koporsó 142
Harmadik rész.
Mexikó története Miksa császárig.
I. Mexikó állapota meghódittatása után. Uj-Spanyolország terjeszkedése. - A csicsimékek fölkelése. - Alvarado halála. - A mexikói arany s ezüstbányák, s csodás mesék Mexikó kincseiről. - A bennszülöttek helyzete. - Inquisitió. - Az indusok pusztulásának okai. - A meghóditott nép rabszolgasága. - Kormányi intézkedések a bennszülöttek sorsa javitására. - Mexikó város gazdasága a hóditás után. - Nagy árviz. - Kalózok. - A Jezsuiták érdeme. - A uj ország politikai helyzete. - Alkirályság, audienciák és intendaturák. - Rossz nemzetgazdászati intézkedés. - A spanyolok féltékenysége 151
II. A függelenek forrongásai. A francia forradalom és I. Napoleon befolyása Uj-Spanyolországra. - Az ó spanyol és a kreol párt. - Don Hidalgo. - Az első felkelés elnyomása. - Morelos lelkész. Harcai és hős halála. - Tallejas vérengzése. - Bravo Miklós embersége. - Mina Cavér bátor kalandjai. - Orantia aljassága. - Látszólagos nyugalom. - Apodaca alkirály tervei. - Iturbide. - Iturbide államcsinja. 163
III. Mexikó függetlenségi nyilatkozata. Küzdés a spanyolok és Iturbide közt. - A cordovai egyezmény. - O' Donojon halála. - I. Ágost császár bukása. - Az uj kongressus. - Lobato fölkelése. A mexikói alkotmány. - Guatemala elszakadása. - Hir Iturbidének Mexikóba visszatértéről 173
IV. Mexikó mint köztársaság. Iturbide visszatérte és kivégeztetése. - Az ország belső- és külső állapota. - Vittoria Ferdinando mint elnök. - Arena összeesküvése. - A spanyolok kiüzetése. - A skótok és yorkiak. - Bravo tábornok. - Pedraza elnök. - Küzdelem a fővárosban. - Guerrero. - Spanyolország Mexikó ellenében. - Bustamente. - Picalunga árulása. - Guerroro halála. - Ynklan tábornok. - Santana mint elnök. - Santana mint dictator. - Uj küzdelem a foederalisták és centralisták közt. 182
V. Texas elszakadása. Texas földirati fekvése s gazdasága. - Régibb története. - Guittirez. - Harcok a mexikói kormánynyal. - A fölkelés elnyomatása. - Guittierez alávalósága. - Északamerikai telepedők. - Az állam virágzásnak indul Austin alatt. - A forradalom első okai - Bustamente. - Politikájuk Santana ellenében. Függetlenségi törekvések. - Santana hadjárata. - Fogságba esése. - Santana gyáva magaviselete. - Houston mint elnök. Texas alkotmánya. 197
VI. 1845-ig. A forradalom folytatása. - A franciák első beavatkozása. - Mexikói kikötők ostromzár alatt. - A béke helyreállta. - Santana ujabb zavarokat indit. - Bustamente bukása. - Santana hatalma tetőpontján. - Expeditiója Texas ellen. - Hivei elhagyják. - Santanát elitélik 209
VII. Mexikó háboruja az éjszakamerikai Egyesült Államokkal. Viszonyok Mexikó s az Egyesült Államok között. A mexikói s az északamerikai hadsereg. - A Palo-Alto mellett történt ütközet. - Paredes tábornok. - Santana ismét uralomra jut. - Monterey bevétele. - A buenavistai nap. - Veracruz elfoglalása. - Utolsó ütközet Cerro-Grande mellett. - Mexikó megvétele. - A guadelaupe-hidalgói békekötés. 213
VIII. Az ország teljes felbomlása. Pénzzavarok Herrera alatt. - A guadalakharai terv. - Raousset de Boulbon gróf. - Gyors elnökváltozás. - Santana ismét mint dictátor. - Központositó rendszere. - Walker őrnagy kalandjai. - Fölkelés Alvarez tábornok alatt. - Az ajutlai terv. - Santana Habanába hajózik. - Teljes fejetlenség. - Com monfort elnök. - Viszály Mexikó és Spanyolország közt. - Zuloaga. - Miramon. - Juarez elnök 227
IX. A franciák Mexikó földjén. Juarez elnök diadala Miramon felett. - A Mexikóban tartózkodó idegenek bizonytalansága. - Egyenletlenség Angliával, Spanyol- és Franciaországgal - A szövetséges seregek partra szállása Veracruzban. - Jurien de la Graviére. - Viszályok a szövetségesek közt. - A soledadi egyezség. - Az angolok és spanyolok visszamennek. - Juarez kiáltványa. - A soledadi egyezmény megszegése. - Kisebb-nagyobb csaták. - A franciák veresége Pueblánál. - Zaragoza. - Visszavonulás Orizabába. - Marquez árulása. - A guerillák. - Forey tábornok megérkezése. - Napoleon politikája Mexikóra vonatkozólag. - zaragoza halála. - Jalapa és Tampiko bevétele. - Puebla elfoglalása. - A franciák bevonulása Mexikóba. - Ferdinánd Miksa trónra hivatása. - Az uj császár jellemrajza. - Ferdinánd Miksa császár nyilatkozata 239
Negyedik rész.
Mexikó mai népe, társadalmi és egyéb viszonnyal
I. A kreolok Mexikó mostani lakosai. - A kreolok. - A kreolok jelleme. - Hazárd játékok s fényüzés. - Lakásuk. - Nőik otthon. - A kreol háza. - Étkezés. - Kreol konyha, siesta, társalgás. - Dohányzás a nőknél. - Szép jellemvonások. 263
II. A mesticek és mulattok. A meztic jelleme. - Öltözéke. - A meztic nők és öltözetük. - Öszvérhajcsárok. - A meztic lóra termett nép. - A ranchereok. - Mi lesz a mezticekből. - A mulattok, terceronok, quarteronok stb. - Fokozat a szinvegyülésben. - Bajos népszámlálás 271
III. Mexikó őslakói. Az indusok testalkata s öltözete. - Jelleme. - Indus nők. - Épitkezés és egyszerű életmód. Családfő s a gyermekek. - Harcjátékok. - Indus ipar. - A nők helyzete a nem keresztény indusnál 277
IV. A mai mexikói indusok jellemrajza. Pogány hagyományok a keresztény indusok közt. - A Nagual szerepe. - Boszorkányok. - Halottak napja. - Temetkezés. - Izzasztó fürdő. - Különbség az indus közt. - A "gente sin razon." - Rézsinü szüz Mária. - Indus vitérség. - Az indus kaponyaalkata. - Az indus nyelvek sokfélesége. - Indus miatyánk. - A conquistadorok. - Indus munkások. - Különös rabszolgaság adósság miatt. - Teherhordók. - A yakiindus. - Indus határőrök. - Régi öltözet. - Egyházi szertartások. - A "Malincse-tánc." Álarcosok tánca 284
V. A vad indusok. A vad indusok tanyái. Virágos praeriek. - A bölények lakhelye. - Hullámzó földtenger. - A praerie-tenger szigetei. - A folyampartok melléke. - A fensik növényélete. - Praeriekutyák s csörgőkigyók. - Tüskés növéynek. - Hegyes tájak. - Az Andesek. - Montezuma-mondák. - A szent tűz a vad indusoknál - Épületromok az aztékek idejéből. - Indus miveltség hajdan és most 297
VI. A vad indusok életmódja és szokásaik. Különböző indus törzsek. - Komancsok, apacsok és navájok. - Tanyáik és életmódjuk. - Bánásmód a foglyokkal. - Felszabadult foglyok. - A lovak és a pálinka. - Nyilt támadások. - A komancsok ereje. - A navájok ismertetése. - Gunyhóik s egy rejtélyes város. - A navájok iparcikkei s földmivelésük. - A navájok öltözéke. - Indus fegyvernemek. - Pajzskészités. - Vallásuk és babonáik. - Medicina-emberek. - Amulettek. - hogyan gyógyitják az indus beteget? - A nagy szellem. - Az indus pipa szerepe. - Közigazgatás. - Táncok. - bölényvadászat. - Temetkezés. - Ellenségeskedések a maxikóiakkal. - Az apacsok ismertetése. - Előszeretetük az öszvérek iránt. - A "tüzes viz." - RAbló kalandozások. - Dijak fejbőrökért. - A kaliforniai indusok. - Pipere meztelen bőrön. - A nyilméreg készitésmódja. - A Colorado-indusok. - Az indus nők helyzete. - Indus csecsemők. 306
VII. A mexikói fölmivelés és állattenyésztés. A rancherok. - A haciendák- - Földmivelés. - Tengeri, buza, árpa, banána, maniok, magéj és zöldség. - Gyarmati áruk: cukor, kávé, kákao, vanilia, dohány, gyapot. - Olja- és szederfa, szőlőtő. - A bikák fogása. - A hus elkészitése. - A pásztorok állapota. - Baromlopás. - Szarvasmarha, sertés, ló, juh, öszvér, baromfi. - A mexikói müvelt föld értéke. 323
VIII. A mai Mexikó népessége. - A népszámlálás. - A népszám 1810-ben az egyes államokban s vér szerint. - 1857-ben. - Az egyes államok fővárosai. - Születés és halálozási arány. - Népszaporodási arány. - Honos és uralkodó betegségek. - A sárga láz. - Tüdőbajok gyógyulása. 341
IX. Mexikó vagyona. Mexikó bányászata. - Ezüstben páratlan gazdagsága. - A mexikói arany mennyisége a magyarországiéval párhuzamban. - Bányamivelő társaságok. - A bányák jövedelmei. - Mexikói pénznemek. - Értékük a mi pénzünk szerint. Különböző ércek termelése. - Az ország ingatlanainak érték. - Olcsó föld. - Be- és kiviteli kereskedés. - Kiviteli cikkek. - Beviteli áruk. - Arány a be- és kivitel közt. - Mexikó jövője. 348
X. Függelék. Azték irodalmi emlékek. - Egy azték anyának leányához intézett tanácsai. - Egy költemény Nezahualkojotl tezkukói fejedelemről 355