Makroökonómia

Tartalom

Előszó 11
1. A MAKROÖKONÓMIA ALAPÖSSZEFÜGGÉSEI 13
1.1. A nemzetgazdaság szereplői és intézményei 15
1.1.1. A gazdasági szektorok 15
1.1.2. A gazdasági szereplők kapcsolatainak színhelyei - a piacok 17
1.2. Termelés, jövedelmek, kiadások 19
1.2.1. Kibocsátás és jövedelem 19
1.2.2. A jövedelem forrása és felhasználása 0
1.3. A gazdasági körforgás 31
1.4. A nemzeti számlák rendszere 0
1.5. Módszertani bevezetés 39
1.5.1. Az aggregálás és a modellekben használt függvények 39
1.5.2. Néhány módszertani fogalom értelmezése 41
1.6. Makromodellek 43
1.6.1. A klasszikus-neoklasszikus irányzat 0
1.6.2. A keynesi modell 47
1.7. Az állam szerepe a gazdaságban 49
1.7.1. Az intézményi és jogi feltételek megteremtése 49
1.7.2. Allokációs funkció 0
1.7.3. Az újraelosztási funkció 51
1.7.4. A stabilizációs funkció 0
2. A MUNKAPIAC 57
2.1. A munkakínálat 59
2.1.1. A munkakínálati függvény 59
2.1.2. A munkakínálat meghatározása 61
2.1.3. A gazdasági aktivitás és a munkanélküliség 65
2.2. A munkakereslet 67
2.2.1. A profitmaximum és a munkakereslet 67
2.2.2. Munkakereslet a neoklasszikus modellben 69
2.2.3. A vállalati szektor munkapiaci magatartása a keynesi modellben 70
2.3. Egyensúly a munkapiacon 71
2.4. A munkapiac és a kínálati magatartás a neoklasszikus modellben 76
2.5. A munkapiac és az aggregált kínálat a keynesiánus modellben 80
2.5.1. A foglalkoztatás és a munkabér a keynesiánus modellben - első megközelítés 80
2.5.2. A munkapiac sajátosságai a keynesiánus modellben 81
2.5.3. A foglalkoztatás és az aggregált kínálat a keynesiánus modellben 83
3. AZ ÁRUPIAC 95
3.1. Az árupiac a neoklasszikus modellben 97
3.1.1. A fogyasztási kereslet 97
3.1.2. A beruházási kereslet 100
3.1.3. Egyensúly az árupiacon 101
3.1.4. A kormányzati beavatkozás hatása 103
3.2. Az árupiac a keynesiánus modellben 107
3.2.1. A fogyasztási kereslet 108
3.2.2. Az egyensúlyi jövedelem meghatározása 111
3.2.3. A beruházási kereslet 114
3.2.4. Az árupiac egyensúlyi kombinációi - az IS függvény 117
3.2.5. A kormányzati beavatkozás hatása 122
3.3. A fogyasztási és a beruházási kereslet 129
3.3.1. Fogyasztási modellek 129
3.3.2. A beruházási kereslet 140
4. A PÉNZ ÉS A PÉNZPIAC 147
4.1. A pénz lényege és szerepe a gazdaságban 149
4.2. A pénzkínálat 152
4.2.1. A pénzkínálat és a hitelezés 152
4.2.2. Hitelműveletek és a Fisher-tétel 154
4.2.3. A pénzteremtés alapelvei 158
4.2.4. A pénzkínálat a kétszintű bankrendszerben 163
4.3. A pénzkereslet 172
4.3.1. A pénzkeresleti motívumok 174
4.3.2. A pénzkereslet meghatározása, a pénzkeresleti függvény 176
4.4. Egyensúly a pénzpiacon 184
4.5. A neoklasszikus pénzpiac 186
4.6. A keynesiánus pénzpiac 189
5. A NEOKLASSZIKUS ÉS A KEYNESIÁNUS MODELL 201
5.1. A neoklasszikus modell 203
5.2. A keynesiánus modell 209
5.2.1. Az árupiac és a pénzpiac kölcsönhatása, az IS-LM-rendszer 209
5.2.2. Az aggregált keresleti függvény a keynesiánus modellben 215
5.2.3. A teljes keynesiánus modell 217
5.2.4. Az egyensúly stabilitása a keynesiánus modellben 222
5.2.5. A várakozások szerepe 227
6. GAZDASÁGPOLITIKAI KONCEPCIÓK ÉS ESZKÖZÖK 233
6.1. A gazdaságpolitika osztályozása 235
6.2. A keresletorinetált gazdaságpolitika 237
6.2.1. A költségvetési politika 238
6.2.2. A monetáris politika 240
6.2.3. A keresletorientált gazdaságpolitika hatékonysága - vegyes gazdaságpolitika 244
6.3. Kínálatorientált gazdaságpolitika 246
6.4. A költségvetési deficit és kezelése 251
6.4.1. A deficit felszámolása a költségvetés tételeinek felhasználásával 253
6.4.2. A költségvetési kiadások finanszírozása hitelfelvétellel 258
7. MUNKANÉLKÜLISÉG ÉS INFLÁCIÓ 269
7.1. Definíciók és osztályozások 271
7.1.1. A munkanélküliség 271
7.1.2. Az infláció 271
7.2. Munkanélküliség a neoklasszikus és a keynesiánus modellben 273
7.2.1 Munkanélküliség a neoklasszikus modellben 274
7.2.2. Munkanélküliség a keynesiánus modellben 275
7.2.3. Még egyszer a munkanélküliség neoklasszikus értelmezéséről 281
7.3. Infláció a neoklasszikus és a keynesiánus modellben 282
7.3.1. Infláció a neoklasszikus modellben 283
7.3.2. Infláció a keynesiánus modellben 287
7.4. Az infláció és a munkanélküliség kapcsolata 292
7.4.1. A Phillips-görbe és gazdaságpolitikai következményei 292
7.4.2. A stagfláció és a hosszú távú Phillips-görbe 294
7.4.3. Várakozások, munkanélküliség és gazdaságpolitika 296
ZÁRSZÓ 305
IRODALOM 310

Témakörök