Korunk Galéria 50

Előszó

Két ötvenes találkozási pontján állunk: megalapításának ötvenedik évfordulóját ünnepli a KORUNK, s a véletlen úgy hozta, hogy épp ezekben a hetekben köszöntheti ötvenedik művész-vendégét a Korunk Galéria - Nagy Imre, kiváló grafikusunk és festőnk személyében, aki a hazai magyar művelődés sok jeles személyisége (számos Korunk-munkatárs!) mellett 1936- ban, majd 1938-ban Gaál Gábort, a nagy szerkesztőt is megrajzolta. Persze, csak a felületes szemlélő egyszerűsíthetné odáig e kettős emlékezési alkalmat, hogy kétszer ötven az összesen száz, hiszen a két esemény művelődéstörténeti súlya korántsem azonos. A Korunk Galéria nem egészen hároméves múltra tekinthet csupán vissza, s jóllehet az utóbbi megnyitókon költők, műkritikusok, színészek, sőt zenészek is közreműködtek már, mégiscsak viszonylag szűk pászmát fog át a legendásan gazdag Korunk-profilból, megmaradva elsősorban képzőművészeti jelenségnek.
No de a képzőművészet - épp a legutóbbi kutatások ébresztenek rá erre az igazságra - sokkal fontosabb szerepet töltött be a folyóirat életében, arcélének alakításában, mint mostanáig tudtuk, hittük. A sokat emlegetett széles tematikai skála, ,,a szelet-embertől az egész emberig"' vezető út megtalálása nyilván sok tényező, különböző szükségletek és adottságok szerencsés összejátszásának köszönhető, ezek sorában azonban lehetetlen nem észrevennünk a korabeli művészeti törekvések, irányzatok, iskolák, egyes alkotók és teoretikusok szerepét. Kassákkal, Kállai Ernővel és az emigrációba kényszerült avantgarde művészeti folyóirat, a MA más neves munkatársaival már 1926-tól a konstruktivizmus hirdette "idő-mozgás", "szintetikus fejlődés", "egy új embertartalom új formában való kifejeződése" is hangot kapott a Korunkban, s ezeket a szándékokat vitte tovább, tisztultabb formában, a folyóirat hasábjain oly következetesen propagált Bauhaus; közel tíz éven át publikál itt a Bauhaus, illetve az új-Bauhaus egyik vezéregyénisége, a világhírre jutott Moholy-Nagy László (tőle származik "a szelet-embertől az egész emberig" megfogalmazás is). Vissza