1.034.933

kiadvánnyal nyújtjuk Magyarország legnagyobb antikvár könyv-kínálatát

A kosaram
0
MÉG
5000 Ft
a(z) 5000Ft-os
szállítási
értékhatárig

Mezőgazdaság számokban

Szerző
Szerkesztő
Lektor

Kiadó: Mezőgazdasági Kiadó
Kiadás helye: Budapest
Kiadás éve:
Kötés típusa: Fűzött keménykötés
Oldalszám: 1.583 oldal
Sorozatcím:
Kötetszám:
Nyelv: Magyar  
Méret: 24 cm x 17 cm
ISBN:
Megjegyzés: Fekete-fehér ábrákkal illusztrálva.
Értesítőt kérek a kiadóról

A beállítást mentettük,
naponta értesítjük a beérkező friss
kiadványokról
A beállítást mentettük,
naponta értesítjük a beérkező friss
kiadványokról

Tartalom

Általános ismeretek
Általános adatok12
Görög betűk12
A mezőgazdaságban használt egyes rövidítések12
Matematikai jelek14
Fizikai jelölések15
Számok megnevezése15
Statisztikai jelek16
A mezőgazdaságban gyakrabban előforduló elemek és vegyületek16
Mértékegységek17
Egyes mértékegységek és fogalmak rövidítése17
A mértékegységek nemzetközi jelei és jelzései18
A mértékrendszer mezőgazdaságban gyakran használatos egységei19
Hosszmértékek22
Területmértékek22
Térfogatmértékek23
Tömegmértékek23
A tömeg és a súly23
A legfontosabb mennyiségek mértékegységeinek összehasonlítása24
Az idő mértékegységei25
A fény mértékegységei25
Hangmennyiségek26
Darabmértékek26
Régi és külföldi mértékegységek26
Külföldi és régi mértékegységek, valamint azok egyenértékei a metrikus rendszerben26
Kereskedelmi és egyéb mértékegységek32
Termények és termékeik mértékegységei egyes országokban39
Matematika, geometria, biometria49
Matematikai alapfogalmak49
A síkidomok területe52
A testek köbtartalma53
Fontosabb biometriai képletek55
Átszámítási táblázatok63
A hőmérséklet átszámítása63
A munka mértékegységei közötti összefüggések63
A lóerő átszámítási kilowattra63
A kilowatt átszámítása lóerőre64
A nyomás átszámítási tényezői64
A teljesítmény mértékegységei közötti összefüggések64
A sűrűség mértékegységei65
A fajsúly mértékegységei65
A viszkozitás mértékegységei66
A területmértékek összefüggése66
Léptékek a mezőgazdasági üzemben66
A hivatalos térképek méretarányai és elnevezéseik67
A mezőgazdasági dolgozó
Az emberi test átlagos mérete és tömege70
A kalóriafogyasztás becslése71
Az emberi munka nehézségi foka az energiafelhasználás és a pulzusfrekvencia alapján71
A testi igénybevétel energiafelhasználása71
A dolgozók csoportosításas foglalkoztatottság szerint72
Az ember hőleadásának megoszlása72
Táplálkozási tényező72
A táplálóanyag-szükséglet egy főre, egy napra73
Az élelmiszerek táplálóanyag- és vitamintartalma74
Néhány élelmiszer egy főre jutó évi fogyasztása78
A kenyér nyersanyag-szükséglete78
Különböző nagyságú kenyerekhez szükséges tészta78
A legfontosabb sütőipari termékek előállításának hőszükséglete79
Vizestésztából készülő termékek technológiai adatai79
Pogácsa anyagszükséglete79
A magyar kemencék sütőipari fűtőanyag-szükséglete79
A tej és egyes tejtermék táplálóanyag- és kalóriatartalma80
Legfontosabb vitaminok80
A vitaminok mértékegysége81
Tartósított élelmiszerek tárolási feltételei81
Húsfélék tisztítási vesztesége feldolgozáskor83
Húsok főzési vesztesége83
Mosószappanok83
A fontosabb olajok és zsírok fizikai és kémiai jellemzői85
Az éghajlat
A fény88
Napkelte és napnyugta Budapesten88
Néhány helység elméletileg lehetséges havi és évi napsütéstartalma89
A napsütés havi és évi összegei89
A besugárzás havi és évi összegei90
A rövidhullámon beeső energia visszaverésének %-a90
A megvilágítás luxmérővel mért erőssége90
A légkör90
A légkör és a talajlevegő összetétele90
A levegő jellemzői Budapesten91
Szélerők és sebességek nemzetközileg elfogadott fokozatai92
A szélsebesség középértékei93
Szélirány-gyakoriságok %-ban a szélcsend (C) beszámításával93
Szélirányok égtáj szerinti eloszlása (szélcsendek nélkül)94
A szélirányok gyakoriságának évszakos értékei95
A hőmérséklet95
A hőmérséklet átszámítása95
A léghőmérséklet 50 évi átlagadatai C°-ban95
A hőmérséklet évi menete a napi középhőmérséklet alapján96
Különleges, szélső hőmérsékletű napok száma évente97
Legnagyobb melegek 1901-1950 között97
Legnagyobb hidegek 1901-1950 között98
A hőfokhid (h) és a fűtési napok száma (n) néhány nagyobb magyarországi településen98
A késői talajmenti fagyok előfordulásának százalékos valószínűsége egyes meteorológiai állomásokon99
A talajhőmérséklet havi és évi középértékei Budapesten99
A fagy előjelzése99
Páralecsapódás100
Nedvesség és csapadék101
A relatív nedvesség havi és évi középértékei101
Csapadékmérés101
Rövid pszichrométertábla102
Csapadékos napok átlagos száma102
A csapadék óraértékei Budapesten103
80 évi csapadéksorozatok jellemző adatai105
A jégesős napok száma megyénként105
A jégesős napok száma, valamint az első és utolsó jégverés időpontja 1956-1965. években106
Az első és utolsó havazás napja106
A havas napok száma107
A hótakarós napok száma107
A csapadék átlagos mennyisége108
Talajvíz-hőmérsékletek109
Az időjárás109
Meteorológiai mértékegységek109
Az időjárás alakulásának tapasztalati szabályai111
Az időjárás alakulásának tapasztalatai előrejelzése113
Az időjárásjelentés kifejezései113
Éghajlati körzeteink jellemző adatai114
A talaj és védelme
A talaj116
A talajok kémiai összetétele116
A növények fejlődéséhez szükséges makroelemek116
A növények fejlődéséhez szükséges mikroelemek116
A különböző talajok kémiai összetétele116
A talajok osztályozása kémhatás szerint117
A talajok vízben oldható sói117
A talajok osztályozása tápanyagtőke szerint117
Tájékoztató határértékek a P-kartogram szerkesztéséhez118
Tájékoztató határértékek a K-kartogram szerkesztéséhez119
Talajaink humusztartalma119
A humusztartalom becslése120
A talajok mésztartalmának gyors meghatározása120
A talaj élőlényei121
A talajok fizikai tulajdonságai121
A talajszemcsék méretei121
A talaj kötöttségének gyakorlati megállapításakor figyelembe vehető laboratóriumi vizsgálati határértékek122
A talajok jellemzése fizikai tulajdonságok szerint122
A talajszerkezeti elemek megkülönböztetése alakjuk és méretük szerint123
A talaj vízáteresztő és víznyelő képessége124
Szín- és jelkulcs a vízgazdálkodási tulajdonságok kartogramjainak szerkesztéséhez124
Talajjavítás125
A növények talajjavító hatása125
Szín- és jelkulcs a talajjavítási kartogramok szerkesztéséhez126
Rézsűk és hajlásszögeik127
Talajjavító anyagok128
Talajvédelem129
A terep lejtése129
A természetes és megengedhető legmeredekebb rézsűk129
Lejtős területek táblásítása130
A talajok ülepedése130
A túltöltés mértéke a talaj minősége szerint130
Eróziót okozó vízsebességek130
Az úthálózat területének aránya az összterületből131
Öntözés, lecsapolás
A növény vízháztartása135
Fontosabb növényeink dinamikai vízigénye135
Egyes zöldségnövények transzspirációs és vízfogyasztási együtthatói136
Fontosabb növényeink statikai vízigénye a talajban137
Néhány növény hervadási együtthatója (koefficiense) a különböző talajokon137
A növények optimális terméséhez a csapadékból felvehető módon tározódott vízmennyiség kiegészítése138
Néhány növény kritikus telítettségi hiánya (vízvesztés határa), %-ban138
Egy tenyészidő (egy év) alatt elpárologtatott víz mennyisége139
A felületi öntözések víznormái140
Az esőszerű öntözés országos normája141
Az öntözés ideje142
A palántanevelés öntözővíz-szükséglete143
Egyes növények kritikus vízigényű fejlődési időszakai143
A fontosabb zöldségfélék öntözése144
A talaj vízháztartása147
Talajtípusok vízgazdálkodási jellemzői147
A talajok vízemelő képessége a szemcsék nagysága szerint147
Különböző talajok maximális víznyelése eltérő lejtő és növénytakaró esetében148
Kapilláris vízemelés a talajszemcsék függvényében148
A talaj hasznos vízkészletének becslése149
A talajvíz szintje149
A különböző mélységű talajrétegek átnedvesítéséhez szükséges öntözővíz mennyisége150
Sávos csörgedeztető öntözés150
A sávos csörgedeztető öntözés időtartalma, percekben151
Barázdás öntözés151
Esőintenzitás151
Az esőintenzitás korrekciója lejtés szerint152
Az esőszerű öntözés permetintenzitása153
Az öntözővíz mutatói153
Az öntözés mértékegységei153
A vízhozam mérésére használt mértékegységek átszámítása153
A vízborítás mérésére használt mértékegységek átszámítása154
A vizek keménység szerinti minősítése154
A vizek minősítése öntözésre felhasználhatóságuk szempontjából154
Az öntözővizek jellemzése az oldott sók minősége szerint156
A csapadékcseppek osztályozása157
A vízfolyások sebessége157
Földmozgatás rizstelep építésekor157
Rizskihozatali adatok158
A rizsföldek vízszükséglete158
Az öntözőcsatorna méretei158
A szivornyák vízszállító képessége159
A gátak, töltések, árkok földmennyiség-táblázata159
Kisebb csatornák vízveszteségének (elszivárgás) kiszámítása160
Munka- és gépszükséglet160
A fontosabb öntözött növények termesztési munkanormatívái160
Esőszerű öntözés élőmunkaszükséglete161
1 mm/kh kiöntözéséhez felhasznált kézi munka162
A 10 órás napi teljesítmény árasztó öntözésnél162
A 10 órás napi teljesítmény barázdás öntözésnél162
A 10 órás napi teljesítmény sávos csörgedeztető öntözésnél163
Az árasztó öntözésben dolgozók területi teljesítménye163
A különböző rizsbetakarítási módok jellemző ráfordításai164
Egylépcsős szivattyúk adatai164
Többlépcsős szivattyúk adatai165
A szórófejekkel szembeni követelmények az öntözés helyétől és céljától függően165
Átemelőszivattyúk hajtóerőszükséglete166
Az öntözés gazdaságossága166
Az öntözés hatására elérhető többlettermelés166
Az öntözött terület hatása az üzem eredményességére167
Öntözőberendezések beruházásainak összehasonlítása és élettartama167
Az öntözési módok gazdasági jellemzői167
A hajós öntözés jellemző költsége168
Vízágyúval végzett öntözés jellemző költsége169
Az 1200 l/min vízszállító képességű hordozható esőztető berendezések jellemző öntözési költsége170
Különböző esőztető berendezések beruházási és üzemeltetési költsége171
Az esőszerű öntözés fajlagos anyagigénye171
Az esőszerű öntözés amortizációs hányadai172
A párolgás hatása az esőszerű öntözés hatékonyságára172
Öntözőberendezések fenntartási költsége a beruházási érték %-ában172
Kettőstermesztés lehetősége öntözött területen173
Lecsapolás174
A talajcsövezés eszközei és főbb jellemzői174
A vakondtalajcsövezés vonóerő-szükséglete175
Dréncsövek távolsága ásványi talajban176
Talajcsövezés (szívócsőtávolságok)176
A sáncok közötti távolság177
A növény és a növényi élet
Élettani mutatók180
A termesztett növények életformája180
A növények és a növényi részek víztartalma181
A gabonák csírázása182
Csírázási vízszükséglet182
Néhány növény asszimilációs tevékenységének napi mértéke182
Az asszimiláció erősségének összefüggése a hőmérséklettel182
Néhány növényünk alkaloidatartalma183
A tenyészidő alatti hőösszegszükséglet183
A növények megfagyása184
Egyes növények árnyéktűrése184
Főbb termesztett növényeink sótűrése185
Egy virágzatban a virágok száma185
Termesztett növényeink néhány virágzásbiológiai adata186
Termesztett növényeink termékenyülési típusai187
Gabona abc187
Morfológiai és fizikai mutatók188
A gyökérzet kiterjedése188
A gyökerek lehantolási és oldalnövekedési mértéke189
Lágy szárú kultúrnövények főhajtásának hossza191
A növényi szárak fontosabb méretei192
Fák és cserjék méretei és növekedése192
A növényzet levélfelülete193
Néhány növény levélfelülete összesen, leveleinek száma, egy levél felülete193
A termesztett növények vetőmagvának méretei194
A gyommagvak méretei196
A mag garmadák természetes rézsűszöge198
A kultúr- és gyomnövények magvainak fizikai-mechanikai jellemzői198
Termények és termékek nyugvásbeli súrlódási tényezői200
Magvak mozgásbeli súrlódási tényezői200
Gabonafélék morfológiai és műszaki jellemzői201
A kukorica műszaki jellemzői202
A cukorrépa-fejezés erőszükséglete202
Burgonyagumók és rögök gördülési szöge202
Burgonyaszár nyűvésének erőszükséglete és a szárak szakítószilárdsága203
A burgonyagumó és a talajrögök szilárdsága, statikus összenyomáskor203
Földművelés
A növénytermesztésről általában207
Az új növény- és állatfajták állami minősítéséről207
A növények talaj- és elővetemény-igénye208
Vetésforgó212
A termesztett növények tulajdonságai212
A norfolki négyes vetésforgó213
Az iregszemcsei takarmánytermesztési rendszer vázlata214
A vetési idősorrend214
Különböző gazdaságok szántóföldi vetésszerkezete216
A termesztett növények fejlődésének hőmérsékleti jellemzői217
A szántóföldi zöldtakarmányok folytonossága220
Kettőstermesztés221
Másodvetésre alkalmas növények222
A szántások megnevezése223
A talajlazulások mértéke223
Tömörítők nyomása a talajra223
A leggyakoribb sortávolságok vetésfolyóméter kh-anként223
A vetőmagmennyiség kiszámítása224
Fészekszám-táblázat224
A növények tápanyagigénye226
Kémiai elemek a növényekben226
Termesztett növényeink talajerőelvonása226
A talaj tápanyagtőkéjére utaló gyomnövények228
Szervestrágyázás228
A szervestrágyák beltartalma228
A különféle zöldtrágyanövények adatai229
Termesztett növényeink gyökérzetének beltartalma230
Gyökérmaradványok (20 cm mélységig) szárazanyagban231
Légszáraz tarló- és gyökérmaradványok mennyisége231
Az istállótrágyázás érenkénti hatása232
Az alomanyagok vízfelszívó képessége232
Istállótrágya-termelés állatonként232
Az istállótrágya mennyisége almozás szerint, számosállatonként233
A trágyalé mennyisége számosállatonként233
Az istállótrágya tápanyagvesztesége233
Az istállótrágya térszükséglete234
Komposztelőállítás234
Üzemi hulladékok beltartalma234
A ház körüli komposztanyagok beltartalma236
A biotrágyák beltartalma236
A hazai csatornaiszapok beltartalma237
Ipari hulladék beltartalma237
A különféle fahamuk beltartalma237
Zöldtrágyatömeg (kg/m2) a Komárom és a Fejér megyei állami gazdaságokban 1961. évben238
A zöldtrágyázás agrotechnikája238
A zöldtrágyanövények agrotechnikája240
Műtrágyázás242
Az 1 kg vegyes műtrágya-hatóanyag felhasználásával elérhető hozamtöbblet242
A műtrágyák hatékonysága243
Tájékoztató foszfor-határértékek243
Tájékoztató kálium-határértékek244
Műtrágyaválaszték244
Néhány külföldön gyakrabban alkalmazott nitrogén-műtrágya összetétele245
Külföldön alkalmazott fontosabb foszfátműtrágyák összetétele245
Néhány külföldön alkalmazott káliumműtrágya, illetve káliumtartalmú anyag hatóanyagtartalma246
Néhány anyag általános kalciumtartalma247
Néhány műtrágya-anyag átlagos magnéziumtartalma247
A műtrágyák keverési táblázata247
A fontosabb szántóföldi növények és a rétegek tápanyagszükséglete248
A folyékony nitrogénműtrágyák fizikai tulajdonságai250
Szántóföldi növénytermesztés
Magtermelés, magismeret254
Minőségi vetőmag kihozatala254
Technológiai előírások napraforgó és hüvelyes magvak tisztításához254
A vetőmagvak mintázása258
Kereskedelmi és ipari magvak és hántolt termékek átlagmintáinak mennyisége259
Vetőmagvak megnevezése, csíráztatása260
A gazdasági magvak átadási adatai279
A vöröshagyma-dughagyma méretei281
A csírázási erély és a csíráztatás időtartama281
Gabonafélék282
Szántóföldi növények termesztési adatai282
A gabonafélék vetőmagjának minőségi osztályonkénti részletes követelményei289
Néhány őszi búzafajta kh-ankénti vetőmagszükséglete294
Gabonamagvak áruszabványai294
Beépített gépsor árugabona tisztítására egyszintes elrendezésben, közvetlen magtárba tárolással295
Általános rostatáblázat síkrosták használatához296
A termesztett búzafajták szemszalma aránya296
A kukorica vetőmagjának minőségi határértéke297
A kukorica soros vetésének vetőmagszükséglete298
A kukorica szemenkénti vetésének vetőmagszükséglete298
Csöveskukorica átszámítása morzsoltra299
Morzsolt kukorica átszámítása csövesre299
Kukoricacsalamádé vetőmagszükséglete300
A sílókukorica repülőgépes dúsításához alkalmazható karbamidoldatok300
Hibridkukorica szigetelő távolsága301
A szalma minőségi előírásai301
Gyepalkotó fűfélék303
Pillangós növények304
Hüvelyesek és bükkönyfélék vetőmagjának minőségi határértékei304
Herefélék vetőmagjának minőségi határértékei308
Étkezési bab312
A zöldborsó szemnagysága315
A szálastakarmányok hozamának megoszlása315
A széna minőségi előírásai315
A széna karotintartalma316
Ipari növények317
Olaj- és egyéb ipari növények vetőmagjai317
Fontosabb olajtartalmú növények319
Nyers kenderkóró321
Kender-kihozatal321
Nyers rostlenkóró322
Dohánytermesztési adatok323
A dohánypalánta-nevelés anyagszükséglete 1 kh-ra324
A dohánytermesztés egyes mutatói324
Egy dohánycsomóba összeköthető levelek számának felső határa325
Zöld, érett dohánylevél méretei325
A dohány beszáradási vesztesége325
A dohány fűzése325
A komló minőségi követelményei326
Komló termésfüzér-toboz328
Gyök- és gumósnövények329
Vetőburgonya minőségi határértékei329
Burgonya-előhajtatás329
Vetőgumó- és dugványszükséglet330
A különböző tenyészidejű burgonyák kifejlődésének és beérésének időtartama és időpontja330
A burgonyagumó kereskedelmi előírásai331
Az ipari burgonya minőségi követelményei333
Néhány gyökér- és gumósnövény tárolási hőmérséklete333
A cukor- és a takarmányrépa szabványos vetőmagjának osztály szerinti minőségi határértékei333
Cukorrépa-szállítmány megengedett hibaértékei334
Ipari feldolgozásra és tárolásra alkalmas cukorrépa megengedett hibaértékei334
Néhány zöldségféle dugványszükséglete335
Vöröshagyma - dughagyma336
Rét és legelő336
A rét és a legelő fontosabb fűféléinek adatai336
A fontosabb fűfajok igénye a talaj összetételével, kémhatásával és vízviszonyaival szemben338
Gyepfüvek és takarmányfüvek vetőmagvai340
A fontosabb gyeptípusok kialakulása a talajvíz magasságától függően345
A magyar legelők minőségi osztályozása345
A gyepnövények vetőmagszükséglete346
Fűmagtermesztés348
Keverékek, kaszálóra348
Keverékek, legelőre350
Fűszer- és gyógynövények351
A vöröshagyma dugványszükséglete351
A vöröshagyma magtermesztése351
Dughagymaszükséglet352
A fűszerpaprika jellemzői352
A fűszerpaprika kézi munkaszükséglete352
A fűszerpaprika tárolása353
A gyógyszernövények szabványai353
A gyógy- és fűszernövények termesztési adatai354
A fontosabb gyógynövények szántóföldi termesztése360
Fűszer-, vagyó- és mézelőnövények vetőmagjának osztály szerinti minőségi határértékei364
Szárítás366
A levegő víztartalma különböző hőmérséklet és relatív nedvességtartalom esetén366
Száraz és nedves hőmérséklet366
A szárító levegő vízfelvevő képességének kihasználási foka367
A szárítóközeg vízfelvevő képessége367
A nedves levegő Molier-féle I-x diagramja368
Megengedhető legmagasabb hőmérséklet gabonaszárításnál369
A gabona hektolitertömege (hektolitersúlya) a nedvességtartalom függvényében369
Az anyag tömegének csökkentése szárításkor370
Idényszáraz 100 kg terményből várható raktárszáraz állapotban370
Magyar gyártmányú szénaszárító axiális ventillátorok műszaki adatai és a megszárított kazlak méretei372
Különböző termények egyensúlyi nedvességtartalma %-ban372
A gabona szárítási kihozatala373
A csöveskukorica víztartalma373
A lucerna egyensúlyi víztartalma374
A rétiszéna egyensúlyi víztartalma374
Az idényszáraz kukorica víztartalmának felső határértékei375
1 q nyers csöveskukoricából szárításnák eltávolítandó vízmennyiség375
1 q száraz csöveskukorica előállításához eltávolított vízmennyiség375
A kukorica morzsolási arányának és beszáradásának számítása376
100 kg idényszerű víztartalmú csöves- és morzsolt kukorica átszámítása (15 %-os) májusi morzsoltra376
A gabonaszárítók elektromos teljesítményigénye376
Takarmánybetakarítási veszteség377
A táplálóanyag-tartalom alakulása különböző szárítási módok esetén377
A zöldtakarmányok alkalmassága gyorsszárításra a fehérje- és karotintartalom középértékei alapján378
A szénakészítésnek kedvező hőmérséklet és víztartalom378
Az előfonnyasztott zöldtakarmány szellőztetéses szárítása légmelegítéssel379
A zöldtakarmányból eltávolítandó víz mennyisége380
A szárítás hozamának kiszámítása380
A lucerna súlyaránya zöld, fonnyasztott és széna állapotban381
A réti- és lucernaszéna víztartalmának meghatározása381
Virágzó és zöldbimbós lucernából gyorsszárítással készült lisztek táplálóanyag- és karotintartalma382
Terményszárítók villamos teljesítményszükséglete382
A szénaszárítás fajlagos áramfogyasztása382
Az előmelegített levegős szénaszárítás energiaszükséglete383
1 q zöldliszt előállításakor elpárologtatott vízmennyiség és olajszükséglet383
A ventillátorok zajerőssége383
Termékbecslés, tárolás, értékleírás
Termékbecslés389
A szükséges mintaterek száma389
Mintaterek kijelölése és a mérés389
A fontosabb szántóföldi növények fő- és melléktermékének aránya390
Gabonaneműek előzetes és végleges számszerű termékbecslése391
A szemtermés becslése392
A gabonatermés jellemzői392
Az őszi búza termésbecslése393
A rozs termésbecslése394
Az őszi árpa termésbecslése395
A tavaszi árpa termésbecslése396
A zab termésbecslése397
A rizs termésbecslése398
A csöveskukorica-termés elemzése398
A kalászosok termésbecslése, osztószámmal399
A zöldségfélék magtermésének becslése400
A fontosabb kerti- és aprómagvak termésátlagai401
A kapásnövények termésbecslése402
A cukorrépa termésbecslése403
Néhány szálastakarmány becslése403
A rétek termésbecslése405
Legelők hozama405
A roskender termésbecslése406
A rostipari növények (rostlen és rostkender) termésbecslése406
Sűrű vetéső olaj- és rostnövények végleges becslése408
Betakarítási veszteségek, elemi károk409
Termésveszteségek409
A szemveszteség megállapítása a tarlón410
Cséplési veszteségmérés410
Aratási és cséplési szemvesztés410
A burgonyabetakarítás elhagyási veszteségei412
A szántóföldi növények jégérzékenysége413
Terméskiesés a felületi vízborítás hatására415
A lejtőhajtás és a terméshozam összefüggése416
Az állattartás veszteségeinek megoszlása416
Raktározás, tárolás417
Tejipari kereskedelmi áruk tárolási hőmérséklete417
Néhány termény tárolási rézsűszöge418
A gabona széndioxid-termelése419
A padozaton tároló gabona öntési magassága és forgatási igénye419
Tárolási szabályok420
Tárolási magasságok422
A csöveskukorica górés tárolásakor alkalmazható rétegvastagság422
Az asztagok, a kazlak és a prizmák méretezése423
A burgonya és a répa mennyisége a prizmák egy folyóméterében425
Termények, termékek eltarthatósága426
A kukoricamag eltarthatósága426
Az ömlesztve elhelyezhető zöldségfélék rakodási magassága427
A zöldségfélék tárolási hőmérséklete és időtartama427
Élelmiszerek hőtechnikai adatai428
Hűtési igények430
Egyes tartósítószerek hatékonyságának összehasonlítása431
Engedélyezett tárolási veszteségek432
A vöröshagyma tárolási vesztesége435
A nyírségi téli almafajták tárolási vesztesége, száraz tárolóban436
A műtrágya és a növényvédőszerek tárolási vesztesége436
Az üzemi- és kenőanyagok tárolási vesztesége436
Az építési anyagok tárolási vesztesége436
Értékleírás437
Amortizációs normák437
Az erőgépek élettartama443
Az épületszerkezetek átlagos élettartama és avulási százaléka444
Gépek (aritmetikailag degresszív) leírása444
Zöldség- és dísznövénytermesztés
Zöldségtermesztés451
Az állami gazdaságokban általában alkalmazott sor- és tőtávolságok451
Zöldségnövények fontosabb termesztési adatai452
Egy szaporítóládába vetendő magmennyiség456
1 m2 palántanevelő felületre vethető magmennyiség456
1 m2 palántanevelő felületen nevelhető palánták száma457
Egyes paradicsomfajták átlagos bogyósúlya és átmérője458
A bokorbab vetőmagszükséglete458
A kh-anként vetendő zöldségborsómag mennyisége459
A zöldbab osztályozása459
A zöldségfélék magvizsgálati előírásai460
A zöldségnövények szabványos vetőmagjának osztály szerinti minőségi határértékei462
A zöldségfélék termelése466
Házi zöldségkert méretezése467
A zöldségmagvak átadási adatai468
A paradicsom sérülése szállításkor469
Érési, illetve szállítási naptár exporthoz469
A konyhakerti magvak termelési táblázata471
A fűszernövények magvainak termelési táblázata472
A konyhakerti magvak minőségi szabványai473
A fűszernövények magvainak minőségi szabványai473
Mutatószámok az egyszintes gombatermesztéshez474
A zöldségfélék trágyázása475
A zöldségfélék trágyázása475
A zöldségtermesztés munkái476
A palántanevelés munkaráfordításai476
A palántázás teljesítménye479
A szedés teljesítménye kézzel és szedőgéppel479
A zöldségfélék értékmérő tulajdonságai479
A zöldségfélék méretei479
Egyes paprikafajták termése482
A kobakosok termésének mérete482
A melegágyi zöldségfélék méretei482
A paradicsom és az uborka keménysége483
A zöldség tartósítása, tárolása, szállítása484
Kovászos uborka484
Vágott vegyes savanyúság485
Ecetes uborka486
Ecetes cseresznyepaprika487
Sósvizes uborka488
Ecetes paprika489
Zöldségtárolási előírások490
A zöldségfélék tárolóhelyigénye491
Tárolási normák zöldség- és gyümölcstárolásához491
A zöldségfélék fagyáspontja491
Zöldségfélék raktározási vesztesége (káló)492
Zöldségfélék tisztítási vesztesége492
Zöldségélék hő- és széndioxid (CO2) termelés raktározáskor493
Zöldségek hűtött tárolása493
A zöldségvermek és -prizmák méretei494
A zöldségfélék szállítási veszteségei494
Göngyölegben szállított zöldségfélék nettó mennyisége494
A zöldség - gyümölcsgöngyölegek átlagos tárasúlya495
Zöldségfélék szállítása495
Mezőgazdasági üzemben előállított tartósítóipari termékek496
Zöldségszárítási nyersanyagszükségleti együtthatók, nyeredék (%)496
Szárítmányok tájékoztató nyersanyagszükséglete és technológiai adatai497
Üveg alatti termesztés498
A fontosabb cserepes dísznövények térszükséglete fejlődésük különböző szakaszában498
Cserepes növények földszükséglete498
1 m2-re elhelyezhető cserepek száma499
A növényházak klímája500
A fontosabb zöldségfajok önözővíz-szükséglete a palántanevelés alatt501
Tápkockák üveg alatti helyszükséglete501
Tápkockakeverék502
A hajtatott zöldségfélék agrotechnikai munkái504
A melegágyi ablak anyagszükséglete508
A szaporítóládák méretei509
A kertészeti épületek mutatói510
Dísznövénytermesztés511
Levelükkel díszítő cserepes növények511
Egynyári dísznövények512
Virágukkal díszítő cserepes növények514
Vágásra alkalmas évelő dísznövények516
Kétnyári dísznövények518
Zöldterületek létesítésére alkalmas fontosabb fafajok519
Fontosabb cserjék520
Növényházban, szaporítóládába vetendő egynyári dísznövények523
A virágok és a dísznövények szabványos vetőmagja523
Az egynyári virágmagvak mutatói525
A virágmagvak termelési táblázata527
Vágott virágok tárolása529
Gyümölcstermesztés
Gyümölcsfaiskola534
A gyümölcsmagvak adatai534
Gyümölcsoltvány, gyümölcsfacsemete, gyümölcstermő bokor534
A faiskolai termelés kihozatali normái537
Gyümölcsfa-simadugvány538
Gyökeres dugvány, bújtvány538
Gyümölcsfa-magcsemete539
Szélessoros telepítések sor- és tőtávolsága540
1 kh gyümölcsoltvány-szükséglete különféle ültetési rendszerek mellett541
A faiskolai gyümölcsfacsemetenevelés anyagszükséglete541
Gyümölcsfaiskola magszükséglete542
A gyümölcstermesztés általános mutatói542
A gyümölcsfajok csoportosítása vízigény szerint542
A gyümölcstelepítés jellemzői543
Az ültetvények életmenete550
Az ültetvények életkora és hozama550
Gyümölcsfák termésének szakaszossága551
A termőfaegység számítása552
Termőfaegység meghatározása törzskörméret alapján552
A gyümölcsfák termőfaegységértékének változása életkoruk szerint553
A fagykárosodás hőmérsékleti küszöbértékei554
Egyes gyümölcsfélék virágzási ideje554
Az almafajták sziromhullásának kezdetétől a szedésre érettségig eltelt napok száma554
Az egyes almafajták szedésre érettségének időpontja555
Az almafajták érési ideje555
Az őszibarackfajták érési ideje556
A kajszifajták érési ideje556
A szilvafajták érési ideje557
A körtefajták érési ideje557
A gyümölcsök betakarításának tartama557
A gyümölcsösök termésátlaga558
Köztes termesztés gyümölcsösben558
A gyümölcsök szabvány szerinti méretei559
Nemes gyümölcsök562
A gyümölcsfák törzskönyvezése562
Talajerőpótlás, gyümölcsösben563
A gyümölcsfajok igénye a talaj mésztartalmával és kémhatásával szemben563
A gyümölcsfajok tápanyagigénye563
Az alma talajerőpótlása564
A kajszi tápanyagszükséglete565
A szilva talajerőpótlása565
A kajszi talajerőpótlása566
Az őszibarack talajerőpótlása567
A szamóca talajerőpótlása567
Köztes zöldtrágyaként alkalmazott növények fontosabb mutatói568
A gyümölcstermesztés technológiája569
A hazai metszési teljesítmények569
A nyesedék mennyiségi jellemzői569
A télialma-termelés gépeíthető műveinek gyakorisága és időtartama570
A főbb gyümölcstermelési műveletek teljesítményigénye570
A gyümölcsfélék leválasztásához szükséges erő571
A különböző koronaformák hatása az alma sérülésére, rázásos betakarításnál571
A leválasztás hatásfoka besztercei szilva gépi szüretelésénél571
A gyümölcsleválasztás hatásfoka572
A koronaalakítás befolyása a kajszi sérülésére572
A málnarázás minőségi jellemzői572
A hazai gyümölcsüzemi talajművelő gépek művelési mélysége és oldalazása573
Átlagos méretű és berakódottságú Jonathán almafán elérhető szedési teljesítmény573
Szedőemelvényekkel elérhető időkihasználás és szedésteljesítmény574
A gyümölcsszedő eszközök műszaki adatai574
A gyümölcsbetakarítás munkaidőigénye575
1 q gyümölcs leszedésének munkaidőigénye576
Az almaszedés fajlagos munkaidőigénye576
Az ápolási és a szüreti munkák aránya, jó termőévekben576
A gyümölcsméret és gépsorteljesítmény összefüggése577
Az almatermelés munkanap-ráfordítása577
A termő gyümölcsös kézi munkaóra-felhasználása578
A gyümölcsfajok munkaerőigénye582
A gyümölcs csomagolása, szállítása582
Gyümölcssérülés a kezelés óvatosságától függően582
Minőségmegoszlás a különböző munkafázisokban583
A Jonathán alma minőség szerinti osztályozása583
Klíma- és megvilágítási igények a gyümölcsmanipulációs teremben584
A gyümölcsgöngyölegek főbb adatai584
Gyümölcsgöngyölegek befogadóképessége585
A hűtőházi ládánként elhelyezhető gyümölcs585
A kézi válogatás teljesítményadatai585
A csemegeszőlő kézi és gépi manipulálásának munkaerő-megoszlása586
Csomagolási teljesítmények586
Ládalezárási teljesítmények587
A gyümölcssérülés és a kezelési mód összefüggése587
Az alma sérülése a forgalmazás során587
Gyümölcsszállításra alkalmas MÁV kocsitípusok588
A gyümölcsök szállítási veszteségei589
A gyümölcs tartósítása, raktározása589
Hőfejlődés kcal/t-ban 24 óra alatt, különböző hőmérsékleten589
Az alma néhány jellemzője590
A gyümölcsök fruktóz-, glükóz- és szaharóztartalma590
A gyümölcsök vitamintartalma591
A gyümölcsök hűtő tárolása591
A gyümölcsfélék hő- és CO2-termelése a raktározás alatt592
A nyírségi téli almafajták tárolási vesztesége száraztárolóban593
A gyümölcsök savtartalma593
A gyümölcsök tiszítási veszteségei havi bontásban594
A gyümölcspulpok előállításához szükséges nyersanyagok594
A gyümölcsborok összetétele595
A gyümölcsök lényeredéke595
Gyümölcsmustok és -borok kénezési táblázata596
A gyümölcsszeszfőzés nyersanyagszükséglete596
A szeszfőzés anyagszükséglete596
Gyümölcsfélék szárítási (aszalási) hőmérséklete és kihozatala596
A gyümölcslevek összetétele597
A gyümölcstermesztés gazdaságossága598
A főbb gyümölcscsoportok teljes beruházási arányai598
100 kh télialma és -körte létesítményigénye598
100 kh vegyes gyümölcsös létesítményigénye599
A gyümölcstermelés költségeinek megoszlása599
Alkalmazható táblaméretek600
Élő munkaigény és termelékenység a gyümölcstermesztésben600
1 kh termő gyümölcsös közvetlen költségei601
A gyümölcsösökben végzett egyes munkacsoportok költségaránya601
A gyümölcsösök számszerű becslése602
Szőlőtermesztés
A szőlő feldolgozási lehetőségei604
A szőlőültetvények létesítésének és művelésének sajátosságai605
Gyökeres szőlőoltványok614
Szőlővessző-méretek614
A szőlővessző fa-bél vastagságarányának értékszámai615
A szőlőalanyvessző-termesztés anyagszükséglete615
A szőlőoltványkészítés anyagszükséglete616
Fehérborszőlő-fajták616
Vörösborszőlő-fajták617
Csemegeszőlő-fajták617
Tenyészterület, tőkeszám, tőkénkénti rügyterhelés618
A szőlőfajták alkalmazkodása a különböző tőkeművelésmódokhoz619
Egytörzsű magasművelésű tőkék kialakítása620
Kéttörzses magasművelésű tőkék kialakítása621
A legfontosabb szőlőfajták metszési igénye fej- és bakművelés esetén622
A fontosabb szőlőfajták átlagos fürtsúlya625
A tőkeművelés- és metszésmódok összefüggése a sor- és tőtávolsággal, valamint a rügyterheléssel627
A tőkefejek állapota a különböző borvidékek ültetvényeiben627
A hazánkban termesztésre engedélyezett fajták alkalmassága magasművelésre628
Néhány szőlőfajta alacsony- és magasművelésű tőkéinek termésminősége629
Hajtásválogatással eltávolított fattyúhajtások száma630
A rügyszámban kifejezett terhelés néhány borvidék hagyományos művelésű szőlőjében630
A szőlőfajták jellemző adatai631
Csemegeszőlő és étkezésre alkalmas borszőlő631
A magyar huzalos támasz oszlopainak fontosabb méretei632
100 kh csemegeszőlő járulékos és kapcsolódó létesítményigénye633
A szélessorú szőlők munkáira alkalmas munkanapok száma634
A termő anyatelep évi munkái634
A szőlőiskola évi munkái635
A szőlőtelepítés munkái636
A termőszőlő évi munkái636
Szőlőszedés, síkvidéki szőlőben637
Hátigéppel 10 óra alatt lepermetezhető tőkeszám, az ültetvények fejlettsége szerint637
A szőlő állapot- és számszerű becslése638
Borgazdaság
A borok előállítása641
Szőlő és bor jellemzők641
A mustnyeredék százaléka zúzással és sajtolásokkal643
Lékinyerési arány644
Nagyüzemi S-értékek644
A szőlőlevek összetételének többéves átlagértékei, érett állapotban645
A szőlőmag összetétele646
A szőlőkocsány és a héj fontosabb anyagai646
A szelektált magyar borélesztők és gyakorlati tulajdonságaik647
Cukorból alkohol647
Az alkoholos erjedés időtartama, különböző hőmérsékleten649
Alkoholveszteségek különböző erjedési hőmérsékleten650
Borkezelési hőmérsékletek650
A szőlőtörköly feldolgozása651
A szőlőtörköly kocsány-, héj- és magaránya651
A borok kezelése652
Borhibák652
A borok zavarodása655
A borok stabilizálása656
Fontosabb derítőszervek657
A különböző mértékben savtompított mustokbőlkészült sűrítmények657
A réz kicsapatására alkalmas módszerek658
Eljárások a vasas törések kiküszöbölése660
A fehérjeanyagok eltávolítására alkalmazott borkezelések662
A kénezőanyagok kén- és SO2-tartalma663
A bor kénezési táblázata664
Kénezés, fehérbor készítésekor665
Kénezés, vörösbor készítésekor666
Üres hordó kénezése666
A must javítása sűrített musttal667
1 kg sűrített must előállításához szükséges híg must literben668
Borfeljavítás, sűrített musttal669
A bor javítása borpárlattal (avinálás)670
A töltögető bor mennyisége672
Ürmösborokhoz használt fűszerek672
Szeszesitalipari termékek672
Összehúzódási (kontrakciós) táblázat673
Gyümölcsborok673
A borok értékmérő tulajdonságai674
Összefüggés a szesz tf.-% és kg% között674
A magyar és az Oechsle-féle német mustfokok összehasonlító táblázata675
A magyar, a Balling-féle mustfokoló és a g/l cukortartalom676
A mustfok átszámítása vegyes %-ra (g/l) és a kierjedés után várható szeszfok677
Az alkohol és a víz keverékének forráspontja678
Az alkohol térfogat- és kg-százalékának összefüggése678
A mustok vitamintartalmának szélső értékei679
A bor vitaminjai679
A borok metilalkohol-tartalma680
Néhány bor összetétele és viszkozitása680
Az aszúbor cukor- és extrakttartalma681
A bor savanyúsága681
Borászati anyagok borkősavtartalma682
A must és a bor fagyáspontja682
A borok fogyasztási és tárolási hőmérséklete682
A borok pontozása683
A borok vizsgálati sorrendje685
A boripari termékek mutatói686
Pincegazdasági berendezések és eszközök688
A bor- és gyümölcslétároló és -szállító hordók méretei688
A magyar hordók űrtartalma688
A hordók anyagszükséglete688
Borszállító hordók hasított dongáinak méretei689
A tároló (ászok) hordók hasított dongáinak méretei690
Nem szabványosított (régi) borospalackok méretei691
Szabványosított borospalackok méretei691
Palackszállító ládák méretei és átlagsúlyuk692
A borosládák méretei692
1000 db 1 l-es palack tisztításának víz-, gőz- és energiaszükséglete693
Szalma- és gyékénytokok méretei693
A borkezelő helyiségek megvilágítása693
Különböző rendeltetésű pincék hőmérsékleti követelményei694
A borospince levegőjének páratartalma694
A lapszűrők teljesítőképessége695
A hordók beltartalmának gyors mérése695
Darabban levő fahordók folyadéktartalmának kiszámítása698
Erdőgazdaság
Erdősítés, fásítás703
A fák osztályozása703
Fák és cserjék703
Az erdősítéshez és fásításhoz használható fa- és cserjefajok704
Ártérben és láptalajon telepíthető fafajok712
Szikes talajon telepíthető fafajok713
Homok-, vályog- és anyagtalajokon telepíhető fafajok713
Az erdőtelepítések és az erdősávok ültetési hálózata716
Erdősávok717
Az erdősávok távolsága, talajok szerint720
Az erdősávok távolsága, famagasság szerint720
A nyár telepítése és gyéresítése721
A nyár célszerű hálózati méretei722
Fatermelés722
Egyes fák évenkénti átlagos növekedése722
Fatömegtábla723
A fontosabb fafajok nyesésére vonatkozó tájékoztató adatok724
A kései nyár összes fatömege728
Az erdő hozambecslése, évenként728
Faköböző táblázat729
A fatömeg becslése730
Faválasztékok730
Rönkméretek730
Fűrészrönk731
A faállományok tájékoztató választékarányai731
A mezőgazdasági üzemek átlagos évi faanyag-felhasználása732
A fafajok csoportosítása villámveszély szempontjából732
A fafajok hasíthatósága732
A fa élettartama733
A fa sűrűsége (fajsúlya) a három fő nedvességi állapotban734
A faanyagok zsugorodása735
A fák fizikai tulajdonságai736
Elsődleges faipari termékek737
Fatermékek elnevezése és meghatározása737
Fontosabb erdészeti átszámítási tényezők740
Karóféleségek742
A fakerítés faanyagai742
Fagyártmány-választékok743
Talpfák és váltótalpfák, keskeny nyomközű vágányokhoz743
Tűlevelű fából készült talpfa és váltótalpfa méretei744
Lombos fából készült váltótalpfa méretei744
A kádáripar termékei745
Az élelmiszeres hordók dongáinak mérete746
A fűrészelt gyümölcsléhordók dongáinak mérete746
A fűrészelt boroshordódonga mérete746
A fűrészelt söröshordódonga mérete747
Anyagkihozatal késelt furnér előállításánál747
A kinyerhető faszén747
Falepárlási eljárások jellemző adatai748
Fűz, gyékény, nád749
A vad fűzvessző kora, minőségi osztályok szerint749
A vad fűzvessző méretei749
A hántolt vad fűzvessző méretei750
A nemes fűzvessző kora, minőségi osztályok szerint750
A hántolt nemes fűzvessző méretei751
A hántolatlan nemes fűzvessző méretei751
Gyékény752
Nádtermelési adatok752
Tetőfedő nád752
Exportnádkéve753
Tőzeg, mezőgazdasági célra753
Növényvédelem - vegyszeres gyomirtás
Növényvédelem általában756
Hatóanyagok kereskedelmi és kémiai elnevezése756
A növényvédőszerek keverhetősége757
A permetlékészítés szer- és vízszükséglege758
Mészoltás és mésztej758
Mészkénlé-hígítás táblázat759
Ideiglenesen és véglegesen engedélyezett növényvédőszerek csoportosítása760
A permetezési munkák általános jellemzői767
A növényvédelmi gépek üzemi jellemzői768
Szántóföldi növényvédelem, vegyszeres gyomirtás770
Csávázószer-szükséglet770
Zsizsiktelenítés és fertőtlenítés gázzal771
Az aranka kémiai irtása775
Termesztett növényeink vegyszeres gyomirtása776
A zöldségfélék növényvédelme787
Növényvédőszerek a zöldségtermesztésben787
Csávázószrek és alkalmazásuk794
Talajfertőtlenítő-szerek797
A saláta növényvédelmi terve798
A paprika növényvédelmi terve800
A karalábé és a karfiol növényvédelmi terve801
A paradicsom növényvédelmi terve803
Az uborka növényvédelmi terve805
A zöldségfélék vegyszeres gyomirtása806
A gyümölcs és a szőlő növényvédelme807
A gyümölcsösök jelentősebb kártevői és betegségei és a védekezés ellenük807
A permetlészükséglet kiszámítása a törzskörméret és a termőfaegység összefüggése alapján813
Permetlészükséglet813
Permetléfelhasználás virágzás után814
Fagyvédelmi permetezés814
Fagyvédelem, a levegő mozgatásával814
Gyümölcstermő növények hiánybetegségei815
Peronoszpóra ellen használt kísérleti szerek töménysége, hatásfoka és biológiai mellékhatása a szőlőre818
Gyümölcspermetezési munkák költségarányai820
A gyümölcsfa-peremtezőgép időkihasználása820
A szőlőperonoszpóra lappangási ideje820
Általános állattenyésztés
A háziállatok szaporodása822
A háziállatok ivarzási és vemhességi adatai822
Az állati ondó mennyisége824
Termékenyítési és ellési (kelési) irányszámok824
Ellési naptár825
A szoptatás átlagos időtartama827
Egy anyagállattal évente előállítható állati termék827
Gazdasági állatok tenyészértéke828
A tenyésztési szelekció hatékonysága828
Gazdasági állataink tulajdonságainak örökölhetősége828
A tenyészérték-meghatározás pontossága829
Rokonsági és leszármazási koeficiens830
Elhullás és kényszervágás830
Állatselejtezés831
A háziállatok kihozatali adatai831
A háziállatok emésztőcsatornája831
A bélcső hossza és befogadóképessége832
Az állatok egyes testrészeinek és belső szerveinek arányai832
Növekedő nőivarú állatok átlagsúlya és napi gyarapodása833
Állati bőrök833
Állati bőrhibák834
Vágási veszteség835
Állatmérlegelés836
Húsok hűtött tárolása837
Az állattartási ágazatok göngyölített élőmunka-felhasználása838
Az állattartás végtermékeire jutó összes élőmunka-felhasználás838
Az állattenyésztő-telepek távlati termelékenységi színvonala839
A gazdasági állatok szállítása840
Az állatok lábonhajtásának feltételei840
Szállítási apadó841
Vagyontípusok az állatszállításhoz841
A szarvasmarhák szállítási előírása842
Egy vasúti kocsiba rakható szarvasmarhák száma842
A ló, az öszvér és a szamár szállítási előírása842
Egy vasúti kocsiba rakható lovak száma843
A gazdasági állatok környezete843
Az istálló üzemi légtere843
A gazdasági állatok hő-, vízgőz- és CO2-termelése844
A növendék-szarvasmarha hő-, pára- és CO2-termelése844
Légcsere, a vízgőztől függően844
Az istállók kedvező klímája845
Az istállók megvilágítása846
Az állattenyésztési ágazatok minimális és optimális koncentrációja847
Állategészségügyi alapadatok847
Háziállataink fontosabb élettani mutatói847
Egyes háziállatok lázfokozatai848
Ellési adatok848
A fontosabb ferzőző betegségek adatai849
Szavatosság az állatok adásvétele esetén859
Antibiotikum-készítmények860
Kötszerek861
A takarmányozás általános kérdései
A takarmányok táplálóanyag-tartalma864
A takarmányok mészpótlása, illetőleg mészfélesége884
Gazdasági állataink átlagos napi szárazanyag-szükséglete892
A napi gyarapodás táplálóanyagszükséglege893
1 kg állati termék termeléséhez felhasznált fajlagos abrakmennyiség893
1 kg tej elválasztásához szükséges táplálóanyag893
A gazdasági álaltok tényleges mész- és foszforszükséglete893
Zöldtakarmányból adagolható mennyiségek895
Napi szilázsadagok895
Levegőszükséglet895
A sertés, a szarvasmarha, a juh és a ló takarmányának vitaminkiegészítése896
Ásványi premixek összetétele896
Takarmányozási irányszámok897
Mezőgazdasági üzemi telephelyek vízszükséglete897
A tehenészeti telep napi vízfelhasználásának megoszlása902
Alomszükséglet902
A takarmány fehérjekoncentrációja903
A takarmány táplálóanyagainak égéshője903
A takarmány táplálóértéke904
Legfontosabb vitaminok904
Vitaminegységek906
A fontosabb takarmányok átlagos vitamintartalma908
Rétiszénák minősége910
Takarmányok előkészítése, tartósítása912
A tápok szemcseméretének előírásai915
A takarmányok erjeszthetősége és hozzávetőleges sílótér-szükséglete916
Az erjesztett takarmányok sűrűsége917
Napraforgó- és kukoricaszilázsok összetétele917
A kukoricaszár átlagos tápértéke918
Kertészeti és konzervgyári hulladékok táplálóértéke919
A takarmány- és az árunövények aránya az állatsűrűség függvényében920
A takarmányozás költségarányai920
Éves takarmánynormák a tervezéshez920
A keményítőértékben kifejezett takarmányfelhasználás921
Egy állat takarmányellátásának területigénye921
A takarmánytermelési ágazatok közvetlen és közvetett munkaidőfelhasználása922
Szarvasmarhatenyésztés
Tenyésztési adatok925
A szarvasmarha fogazatának változása életkor szerint926
A szarvasmarha tenyészértékbecslése927
Genetikai korrelációk értékei930
A szarvasmarha egyes tulajdonságainak öröklődhetősége930
A szarvasmarha bírálati rendszere931
A borjú és a növendékmarha átlagos gyarapodása és testméretei934
A hazánkban tenyésztett fontosabb fajták teheneinek átlagos méretei938
A hazánkban tenyésztett fontosabb szarvasmarhafajták kifejlődött bikáinak átlagos testméretei938
Magyartarka tehenek tőgybimbóméretei939
A szarvasmarhák testtömegének hozzávetőleges megállapítása az övméret alapján939
A bivaly testalakulásának adatai940
A szarvasmarha termelése941
A tehén tejhozamának megoszlása941
Tőgykapacitás941
Fejési sebesség941
A tejtermelés alakulása laktációk szerint941
A tehenek várható havi termelése a napi tejelés alapján942
Hazai tehenek legnagyobb tejelési teljesítményei943
A borjú minőségi követelményei943
Vágómarha-minőségek944
A levágott szarvasmarha húságnak felosztása a mészárosiparban945
A szarvasmarha takarmányozása946
A szarvasmarha táplálóanyagszükséglete946
1 kg tej előállításához szükséges táplálóanyag952
1 kg tiszta táplálóanyag termelőértéke ökrök, illetve sertések hízlalásakor952
Tejitatási előirányzat953
A borjak szilárdtakarmány-fogyasztása a tejtáplálás időszakában954
Fehérhúsú hízóborjak itatási terve954
Borjú indítótáp összetétele955
Borjú nevelőtáp956
A borjú tápfogyasztása956
A borjú szénafogyasztása956
Takarményozási előirányzat 180 kg-os fehérhúsú borjú hízlalásához957
Az üszők takarmányadagja957
A növendék hízóbikák táplálóanyag-szükségletének gyors számítása958
15 hónapos 500 kg-os bika takarmányadagja959
A vitaminpremixek összetétele959
Szarvasmarha-takarmányok kiegészítésére ajánlott takarmánykiegészítők960
A tinóhízlalás takarmányadagjai960
A karbamid napi fejadagja961
Növendékmarha-táp962
Tejelőtehén-táp962
Hízlaló marhatáp963
Példák a napi fejadag összeállítására964
Szarvasmarha-koncentrátum965
A szarvasmarhatartás berendezései és eszközei966
A szarvasmarha testméretei építészeti szempontból966
A szarvasmarha hő- és vízgőztermelése966
A tehénistállók klímájának tényezői967
A szarvasmarha-istállók klímája967
A szarvasmarha-istállók megvilágítása967
A szarvasmarha-istállók méretezése968
A szarvasmarha-önetető jászolméretei970
A borjúistálló méretezése970
Egyedi borjúketrec méretei971
A szarvasmarha sílótérszükséglete971
A fejőházak méretei971
Rácspadlóméretek, szarvasmarha-istállóban971
A tehénistálló egyes méretei972
A szarvasmarha-istállók főbb mutatói973
Fejőzsír974
A szarvasmarhatartás gazdaságossága974
Szarvasmarha-rotáció974
Szarvasmarha álláshelyszükséglet975
A nagyüzemi tehenészet mutatói975
A napi munkaidő %-os megoszlása 108 férőhelyes istállóben976
A szarvasmarha alomszükséglete976
A tejtermelés takarmányozási ráfordítása977
A vaj előállítási költsége977
A tehénállomány utánpótlása977
Juhtenyésztés
Tenyésztési adatok980
A juh testének felépítése980
A juhok életkorának megállapítása981
A juhok elnevezése ivar és kor szerint981
A juhtörzskönyvezés előfeltételei981
A juhok törzskönyvi osztályai982
A juhok testméretei988
Juhfajták testtömege, gyapjúhozama, gyapjúfinomsága, rendementja és tejtermelése988
Elletési tájékoztató989
A juhok átlagos testméretei990
A juh termelése990
A magyar fésűsmerinó juhok nyírás előtti testtömegének az anyákékhoz viszonyított aránya990
A magyar fésűsmerinó juhok gyapjúhozama991
Juh, vágás céljára991
A gyapjú994
A gyapjú jellemzői994
Gyapjúhozam994
A gyapjú mutatói995
Hazai juhfajtáink gyapjúminősége995
A juh takarmányozása996
A juhok napi táplálóanyag-szükséglete996
Báránytáp998
Anyajuhtáp999
A juhtartás berendezései és eszközei1000
A juhok testméretei az építészet szempontjából1000
A juhférőhelyek méretezése1000
A juhtartás berendezései1001
A juhistállók megvilágítása1002
A juhistállók felszerelései1002
A juhistállók klímája1003
Juh etetőrács1003
Juhhodályok mutatói1003
A juhtartás szervezése1004
Juh-rotáció1004
Nyírás1004
Juhnyírási átlagos munkateljesítmények1005
Kecsketenyésztés1005
A kecske életkorának meghatározása1005
A kecske takarmányozása1005
A kecske évi takarmányszükséglete1006
Kecskebakokra előírt minőségi feltételek1006
Lótenyésztés
Tenyésztési adatok1008
A ló testének felépítése1008
A lovak korának megállapítása a fogazat alapján1008
A lovak jegyei1010
Lábállások1011
A lovak színei1012
Csikószín - lószín1013
Ló-rotáció1014
Bírálati követelmények1014
Az arab lótenyésztők küllemi követelményei1014
A kifejlett lovak testarányai1014
A lovak testméretei1015
A csikók testméretei1016
A csikók napi gyarapodása1016
A hazai öszvérek méretei1016
A lovak fejlődési adatai1017
A ló teljesítménye1017
Az igásállatok vonóereje1017
A ló vonóereje1018
A vonóerőegység számítása1018
A tenyészmének munkaképesség-vizsgálata1019
A tenyészkancák munkaképesség-vizsgálata1020
Egyéb kancák tenyészkipróbálása1022
A munkaképességi vizsgák eredményeinek értékelése1022
A ló kondicióvizsgálata1022
A melegvérű kanca tejtermelésének alakulása1023
A kancatej összetétele1023
A ló takarmányozása1024
A ló, a szamár és az öszvér táplálóanyag-szükséglete1024
Lótakarmányok helyettesítése1027
A csikó felneveléséhez szükséges takarmányok1029
Használati és igáslovak átlagos napi takarmányadagjai1030
Lótáp1033
Tenyészlótáp1034
A lótartás berendezései és eszközei1034
A ló légzése1034
A csikóistálló méretei1035
Tenyészló-boxok1035
Lószerszám1035
A szerszám-, nyereg- és lóápolószerek összetétele1037
Gyári lópatkók1038
Sertéstenyésztés
Tenyésztési adatok1041
A sertések testének felépítése1041
A sertés elnevezése ivar, kor és használat szerint1041
Sertésfajták jellemzői1042
A sertés küllemi bírálatának előfeltétele1045
A koca törzskönyvi osztályba sorolása1046
A választás időpontjának hőnapok szerinti rangsora1046
A kan törzskönyvi osztályba sorolása1047
A sertésfajták jellemző testméretei és testtömege1048
A mangalica és a magyar nagyfehér hússéertés tenyésztésre nevelt egyedeinek tájékoztató adatai1050
A sertés termelése1051
A malacok fejlődési mutató1051
A sertéstartás végtermékei1051
A vágásra kerülő hús- és zsírsertések osztályozása1051
A sertések meghatározása a húsfeldolgozó ipar szempontjából1052
1 kg gyarapodáshoz szükséges takarmánymennyiség1053
Vágási veszteség1054
A fehér hússertés kihozatali adatai1054
A mangalica kihozatali adatai1055
Emberi táplálkozásra alkalmas sertésbelsőségek kihozatala1056
A sertések bélhosszúsága1056
Sertés kihozatali adatok1057
Baconsertés, vágás célja1057
A sertéshús osztályozása1058
A trágyalé és a szennyvíz hozzávetőleges mennyisége a sertéstelepeken1058
Várható trágyahozam sertéshízlaldában1059
A sertés takarmányozása1059
A sertéstakarmányok néhány jellemzője1059
A sertéssel etethető abrak mennyisége1059
A sertések fajlagos abrakfogyasztása1059
A sertés táplálóanyag-szükséglete1060
1 kg testállomány felépítéséhez felhasznált takarmánymennyiség az istállóhőmérséklet függvényében1066
Abrakkeverék-arányok, szopósmalacok részére1067
A tenyészkocák napi takarmányadagja1068
A tenyészkocák számára téli időszakban javasolható fejadag1068
A vemhes kocák takarmányadagja1069
A szoptató koca takarmányának összetétele1070
A tenyészkanok takarmányadagja1071
Takarmányadag-irányszámok baconhizalásnál1072
Takarmányadagok tőkesertések és kisebb súlyra hizlalt zsírsertések részére1073
A sertések napi gyarapodása a testtömeg százalékában1074
Kocatáp1074
Sertéskoncentrátum (koca)1075
Malactápok1075
Sertéskoncentrátum (tejporos)1076
Sertéskoncentrátumok1077
Süldőtápok1078
Sertéskoncentrátum: Süldő "A"1079
Sertéskoncentrátum: Süldő "B"1079
Baconsertéstáp, indító1080
Baconsertéstáp, nevelő, állati fehérje nélkül1080
Baconsertéstáp, nevelő, állati fehérjével1080
Baconsertéstáp, befejező1081
Beconsertés-koncentrátum, indító1081
Baconsertés-koncentrátum, nevelő, állati fehérjével1082
Baconsertés-koncentrátum, nevelő, állati fehérje nélkül1082
Baconsertés-koncentrátum, befejező1083
Hízósertéstáp1083
A sertéstakarmányok ajánlott takarmánykiegészítői1084
A vitaminpremixek összetétele1085
A sertések vízfogyasztása1085
A sertéstartás berendezései és eszközei1086
A sertés testméretei, építészeti szempontból1086
A sertések hőtermelése1086
A sertésistálló megvilágítása1087
A sertésistállók klímája1088
A sertéshizlalda méretezése1088
A sertésistállók méretezése1089
A sertéshizlalda néhány jellemző mérete1089
A sertésvályuk méretezése1090
A hízók öntető-szükséglete1090
Sertés-kibúvónyílások1090
A sertésistállók mutatói1091
A sertéstartás gazdaságossága1092
Sertés-rotáció1092
Sertésférőhely-arányok1092
A sertések korosbítására alkalmas irányítószámok1093
A kocák selejtezése évente1093
A sertésfiaztató kihasználása1093
Sertéshizlaldai munkarend1093
Az etető és a hizlaló kanász napi munkaidejének megoszlása1094
Baromfitenyésztés
Tenyésztési adatok1098
A tyúk testének felépítése1098
A baromfi fontosabb értékmérő tulajdonságainak örökölhetőségi (h2) értéke1099
A házityúkfajták tojás- és testtömeg-adatai1099
A tyúkfélék elbírálása1100
A tenyészbaromfi kívánatos éeltkora1101
Kotlási táblázat1101
Az optimális keltetőtojás (g), baromfifajonként1101
A tenyésztojás terméketlenségi százaléka1101
A tojás héjszíne1102
A lúfajták fontosabb adatai1102
Kacsák jellemző adatai1103
A pecsenyekacsa-nevelés fontosabb mutatói1103
Leggyakoribb galambfajták1103
A baromfi termelése1104
A baromfi főbb termelés adatai1104
A víziszárnyasok tojásainak összetétele1104
A tojáshozam alakulása1105
A tojás minősége1106
A tojás megengedett selejtszázaléka1107
Egyes tojások mutatói1107
A tyúktojás fontosabb biológiai és kémiai jellemzői1107
Az átlagosan 72 g-os pulykatojás összetétele1108
A tojáshéj összetétele1108
A különböző korú és nemű pulykák testtömege1108
A pulykahizlalás néhány mutatója1108
A víziszárnyastartás néhány mutatója1109
Az élőbaromfi osztályozása1109
A húscsibe (broiler) kihozatali adatai1109
Egyéb baromfik kihozatali adatai1110
A ludak testrészeinek százalékos oraánya1110
Egy ketrecben szállítható baromfi1110
A lekopasztott toll mennyisége és értékének aránya1111
A lúdtoll megoszlása1111
Tojástárolás1111
Tojásszállítás1111
Galambtenyésztési adatok1111
A baromfi takarmányozása1112
A tyúkfélék takarmányozása1112
A tenyész- és hízócsirke napi táplálóanyag-szükséglete1112
A növendékcsirke napi táplálóanyag-szükséglete1113
A tyúkok táplálóanyag-szükséglete1113
A tojótyúkok vitamin- és ásványianyag-szükséglete1115
Példák jérce-abrakkeverék összeállítására1116
A tojástermelés fajlagos takarmányszükséglete1116
Leghorn jércecsirkék számított keményítőérték- és emészthető nyersfehérje-szükséglete1117
2 kg-os tyúk tojásonkénti takarmányszükséglete1118
A tojássárga színéra ható takarmányok1118
A tojótyúk mészszükséglete és a szénsavas mészpótlás1118
A pecsenyecsirkék fajlatos takarmányfogyasztása1119
Abrakkeverék, kakasok részére1119
A növendékcsirke teljes értékű abrakkeverékének összetétele1120
A baromfitakarmányok ajánlott kiegészítői1121
A vitaminpremixek összetétele1122
A baromfi, a kutya, a házinyúl és a hal takarmányának vitaminkiegészítése1123
Baromfi-indítótáp1124
Baromfi-nevelőtáp1124
Tojótápok1125
Baromfi-hizlalótáp1126
Baromfikoncentrátum1127
Grit-etetés1127
A CaO-hiány fedezése1128
A foszforsav-hiány fedezése1129
A tyúkfélék takarmányértékesítése1129
A baromfi ivóvízszükséglete1129
A pulyka és a gyöngyös takarmányozása1130
A pulyka táplálóanyag-szükséglete1130
A pulyák ásványi anyag- és vitaminszükséglete1131
Pulyka-indítótáp1131
Angol pulykatápok1132
Lúd- és pulyka-tojótáp1132
A pulyka vízfogyasztásának1133
A gyöngyös táplálóanyag-szükséglete1134
A galamb táplálóanyag-szükséglete (télen)1134
A kacsa és a lúd takarmányozása1135
Különböző korú és hasznosítású kacsák táplálóanyag-szükséglete1135
A lúd táplálóanyag-szükséglete1136
A lúd vitamin- és ásványianyag-szükséglete1138
A kacsa vitamin- és ásványianyag-szükséglete1138
A húshasznú pecsenyelúd gyarapodása és takarmányfogyasztása1139
Kacsaindítótáp1139
Kacsanevelőtáp1139
Kacsatojótáp1140
Kacsahizlaltótáp1141
Lúdindítótáp1141
Lúdnevelőtáp1142
Takarmányadag tenyészkacsák részére1142
A baromfitartás berendezései és eszközei1143
A baromfitartás helyiségeinek klímája1143
A teremhő és a műanya alatti hőmérséklet összefüggése1144
A baromfiépületek kihasználása tyúkfélével1144
A tyúkfélék testméretei és férőhelyszükséglete1145
A pecsenyecsirkék hő- és páratermelése1145
Pecsenyecsirkék levegőszükséglete1145
Baromfiistállók berendezései1146
Tyúktojáskeltetési technológia Gergely-féle 10 000-es gépben1147
Tojófészekméretek1147
Tojófészek-szükséglet1147
A tojóház szellőztetése1148
A pulykatartás épületeinek megvilágítása1149
A baromfiistálló megvilágítása1149
A pulykaistálló berendezései1150
A lúd és a kacsa testméretei és férőhelyszükségletük1150
A kacsatartás istállóklímája1151
A kacsatartás berendezései1151
A kacsatartás épületeinek megvilágítása1152
Baromfi-kibúvónyílások1152
A lúd hő-, víz- és CO2-termelése1153
A lúdtartás istállóklímája1153
A lúdtartás épületeinek megvilágítása1154
Ülőrúdméretek1154
Baromfikerítések1154
A baromfiistállók mutatói1155
A baromfitartás gazdaságossága1156
A tyúkfajták főbb gazdasági tulajdonságai1156
Egy m2 nevelő-alapterületen egy betelepítéssel termelhető élőcsirke (kg)1156
A tyúkfélék selejtezése1157
Egy m2 nevelő-alapterületre jutó évi élőállathozam1158
Fajtiszta, keresztezett és hőshibridcsirkék takarmányértékesítése1158
A termelési időszak hossza, az átlagos tojáshozam és a termelési százalék összefüggése1158
A tojótyúkok állománysűrűségének, átlagos tojáshozamának és az 1 m2 tojóház-alapterületen termelt tojás mennyiségének összefüggése1159
A lúd-tojóállomány, korcsoportonként1159
A kelési eredmények számítása1160
Egyéb állatok
A prémes állatok tenyésztése1163
A nyúl testének felépítése1163
A fontosabb nyúlfajták néhány értékmérő tulajdonsága1164
A nyulak bírálati pontszámai1165
A nyúl táplálóanyag-szükséglete1165
A különböző korú nyulak napi takarmány- és táplálóanyag-igénye1166
Néhány bevált nyúltáp és abrak-keverék összetétele1166
Nyúltáp1167
Nyúlház tervezésekor figyelembe veendő élettani adatok1167
A nyúlketrec méretei1167
Nutria1168
Nyérc1168
Ezüstróka-tenyésztési adatok1169
A kutya tenyésztése1170
A kutya életkorának megállapítása1170
A kutyák kiállítási korosztálya1170
Magyar pásztorkutyafajták1170
Magyar vadászkutyafajták1171
Egyes külföldi kutyafajták méretei1171
Halgazdaság, halászat1172
A halak főbb jellemzői1172
A halak elbírálása fogyasztásra alkalmasság szerint1174
Halméretek1176
A halak osztályozása1176
Tógazdasági tervezés1177
Példák a lehalászáskor várható halmennyiség kiszámítására1177
A halszállítás főbb mutatói1178
A halastavak hozama1178
A halak takarmányozása1179
A halak takarmányának megoszlása1179
A piaci pontyok tárolási vesztesége1179
A halastavak évi víznormája1179
Halbetegségek1180
Éti csiga1181
Halászati és horgászati tilalmi idők1181
Méhészet1182
A méhcsalád összetétele és jellemzői1182
A főbb mézelő növények méztermése1183
A méz minőségi követelményei1183
Méhészeti termékek átszámítása1184
Méhészeti keretméretek1185
A fiasítás betegségei a méhészetben1186
A lép fő adatai1186
A lép színe1187
A kifejlett méh betegségei1188
A méhészet hozamának irányszámai1188
Hőmérséklet a méhészetben1188
Selyemhernyó-tenyésztés1190
Selyemhernyó-tenyésztési adatok1190
A selyemhenyó takarmányozása1190
Vadgazdaság, vadászat1191
A hazai vadfajok adatai1191
A vad testtömege1191
A jól fejlett trófeák méretei1192
Jellegzetes alakú madarak méretei1192
Ismertebb vadon élő madarak1193
Madaraink vonulási ideje1194
A természetben szabadon élő fácánok takarmányszükséglete1195
Takarmánykeverék a fácánok etetésére1195
Fácántápok1195
A lőtt fogoly és fácán minősítése1196
A lőtt mezei (vad) nyúl minősítése1196
A vad betegségei1196
A vadászati idény és a tilalmi idők1198
Természetvédelmi értékként fokozott védelmet igénylő madarak1199
Gazdaságosan tartható vadállomány1200
Vadászati berendezések1200
Madárvédelem1201
Tejgazdaság
A tej mutatói1205
Különböző tejek százalékos összetétele1205
Az egyes alkotórészek megoszlása különböző eredetű telej szárazanyagában1206
A fontosabb kazein- és albumintejek átlagos összetétele1206
A fontosabb szarvasmarhafajták tejének összetétele1207
A hazai tehén- és juhterj összetétele1207
A tej eredeti enzimjei1208
Az egyes alkotórészek százalékos megoszlása a tehéntejben1209
A tej csíraszámának alakulása, különböző hőmérsékleteken1209
A tej sűrűsége (fajsúlya)1209
A nyerstej minősége1210
Különleges tejfélék1213
Különleges tejkezelési módok1214
A teljestej néhány fizikai jellemzője, különböző hőmérsékleten1215
A tej és a különböző tejtermékek fagyáspontja1215
A tej szabvány szerinti minősége1216
A tej és a tejalkotórészek napi mennyiségének alakulása a laktáció folyamán1216
A különböző juhfajták tejének összetétele1217
A juhtej összetételének változása a laktáció folyamán1217
Oltóhatás a juhtejben1217
Tejkezelés, tárolás1217
A különböző baktériumcsoportok fejlődési hőmérsékleti értékei1217
A különböző baktériumféleségek elpusztításához szükséges hőmérséklet1218
A pasztőrözés követelményei a tej felhasználása szerint1218
Tejüzemi hűtési és tárolási hőmérsékletek1219
A tejüzemi víz jellemző adatai és értékelése1219
A tejház hűtővíz- és energiaszükséglete1219
Tejház melegvízellátása1220
A tejipari képletekben használt rövidítések1220
A hűtőhelyiségek hozzávetőleges hidegszükséglete1221
A kannatej felmelegedési görbéi, különböző hőmérsékleteken1221
Fontosabb tejipari tisztítószerek1221
500 literes tejhűtő-, tárolótartály műszaki adatai1222
Fontosabb tejipari fertőtlenítőszerek1222
Tejkészítmények1223
A tejiparban használatos képletek1223
A fogyasztói tej előállítása1227
A túró készítése1227
Tejfölkészítés1231
A habart yoghurt-aludtej gyártástechnológiája1233
A tejszín összetétele a zsírtartalomtól függően1234
Tejféleségek és tejkészítmények fontosabb minőségi előírásai1235
A nyert tejszín mennyisége a tej zsírszázalékának függvényében1236
Tejszín és tejszínkészítmények fontosabb minőségi előírásai1236
Savanyútej-készítmények1237
A tejtermékek átlagos összetétele, fejhője és dermedéshője1238
A tejpor fontosabb minőségi előírásai1238
A juhtej felhasználása1238
A tejipari melléktermékek sűrűsége (fajsúlya)1238
Vaj- és sajtgyártás1239
100 kg tej vajhozama1239
1 kg átlagos (84%) zsírtartalmú vajhoz szükséges tejmennyiség1239
100 kg vaj gyártásához szükséges tejszín- és zsírmennyiség1240
Vajnyeremény, tejszínből1240
A vaj átlagos összetétele1240
Néhány vajféleség fontosabb minőségi előírásai1241
A különböző sajtféleségek fontosabb adatai1241
Az étkezési és az ipari túrógyártás fontosabb adatai1242
A fontosabb hazai sajtféleségek átlagos kitermelési adatai1242
A fontosabb tej- és tejtermék-féleségek savfoka és pH értéke1243
A tej mint táplálék1243
A tej és egyes tejtermékek táplálóanyag- és kalóriatartalma1243
A tehéntej és a juhtej vitamintartalma1244
A vaj vitamintartalma1244
A felnőtt napi esszenciális aminosav-szükséglete és a tej esszenciális aminosav-tartalma1244
A felnőtt napi vitaminszükségletének biztosítása, 1 liter tej fogyasztása esetén1245
A tej nyomelemtartalma és a felnott napi szükséglete1245
Egyes sajtféleségek táplálóanyag- és kalóriatartalma1246
Gépesítés
Anyagok, gyártmányok1252
A fontosabb anyagok elnevezése1252
Anyagok sűrűsége (térfogatsúlya)1253
A széna és szalma sűrűsége (térfogatsúlya)1257
1000 méter huzal, kg-ban1257
Sodronyszegek1258
U-acélok1259
Sínacélok1259
Fémlemezek1260
Abroncsacélok1260
Kör- és négyzetacélok1261
Varrat nélküli folytacél gáz- és gőzcsövek1261
Métermenetű csavarok és csavaranyák1262
Kötél, mezőgazdasági célra1263
Kévekötő zsineg1263
Normál métermenetek méretei és tűrései1264
Acéltüskék kerítésdrót (horganyzott)1266
Ékszíjak hosszméretei1266
Ékszíjak keresztmetszetei1267
Az ékszíjszelvényekhez tartozó mérőtárcsák1268
Az ékszíj tömege1268
Gépszíjak1268
Elülső traktorkerekek abroncsai1268
Hajtó traktorkerekek abroncsai1269
Az abroncsok vízfeltöltése1269
Mezőgazdasági kézi eszközök1270
Gyári patkók1270
Erőgépek1271
Belsőégésű motorokkal kapcsolatos fogalmak és mértékegységek1271
Hordozható motorok műszaki adatai1274
Stabil motorok műszaki adatai1274
Kerekes traktorok műszaki adatai I.1276
Kerekes traktorok műszaki adatai II.1282
Kerekes traktorok műszaki adatai III.1287
Lánctalpas traktorok műszaki adatai1292
Traktorlépcső, teljesítmény szerint1296
Traktorlépcső, munkaterület szerint1296
A traktorok vontatási hatásfoka1296
A mezőgazdaságban alkalmazott egyes gépjárművek főbb méretei1297
Különféle taktortípusok átszámítási kulcsszámai1298
A traktorok vonóhorog-teljesítménye1298
A traktorok kapaszkodási tényezője1298
Gördülő ellenállási együttható1299
A traktorok üzemanyag-szükséglete1299
A traktorok üzemanyag-fogyasztása1299
A gépi munkák átlagos többletráfordítása a lejtésszög függvényében1299
Villanymotorok teljesítménysorozata1300
Aszinkron villanymotorok névleges és leadott teljesítménye1300
A mezőgazdaságban használt repülőgépek műszaki adatai1300
A mezőgazdasági repülés üzemi mutatói1301
Egy repülőgép teljesítményátlaga, repülésre alkalmas napokon1301
A tábla hosszúságának hatása a repülőgép üzemóra-teljesítményére1301
Egy forduló ideje és egy üzemóra teljesítménye, repülővel1302
A fogatok teljesítménye a lejtőhajtás függvényében1302
Mezőgazdasági munkagépek (mezőgépek)1303
Mezőgazdasági munkagépek és berendezések mutatói1303
Tárcsák1315
Boronák1316
Cséplőgépekhez szükséges motorok, kapcsolók, biztosítók és kábelek1316
A munkagépek évi átlagos teljesítménye1317
Energia1317
Energiahordozók1317
A fafélék fűtőértéke1317
Import-szenek1318
Brikett-félék1318
Ipari és háztartási koksz1319
Egyéb tüzelőanyagok1320
A szenek szemnagyság szerinti osztályozása1320
Néhány tüzelőanyag legkisebb gyulladási hőmérséklete1320
A tüzelőanyagok hatásfoka1320
Tüzelőanyag-szükséglet, 1000 kcal előállításához1321
Mezőgazdasági folyékony tüzelőanyagok1321
Hazai gázolajféleségek1322
Folyékony tüzelőanyagok égéshője1322
Centistokes1322
Kenőanyag-minőségek1323
Üzamanyag-veszteségek1324
Biogáztermelés1324
Hulladékok fajlagos biogáztermelése1324
A biogáztermelés alakulása1325
A biogáz összetétele1325
Az ember teljesítménye, testi munkában1326
Az ember mechanikai teljesítménye1326
Az erőgépek energiaszükséglete1327
A motorok kenőanyag-fogyasztása1327
A motorok fajlagos tüzelőanyagfogyasztása1327
A mezőgazdasági munkagépek energiaszükséglete1327
A cséplés energiaszükséglete és üzemanyag-fogyasztása1327
A cséplőgép villamos teljesítményigénye1328
A magtár villamosenergia-szükséglete1329
Szalmaprések teljesítményszükséglete1329
Nagynyomású szalma-, illetve szénaprések teljesítményszükséglete1329
Szalma- és szénaprés fajlagos teljesítményigénye1330
Mezőgazdasági villamos hőfejlesztő fogyasztók terhelési adatai1330
A kalapácsos darálók fajlagos energiaszükséglete1330
Pépesítőgépek energiaszükséglete1331
Répamosóval kombinált aprító fajlagos energiaszükséglete1331
A burgonyagőzölés fajlagos tüzelőanyag-szükséglete1332
A fejés idő- és fajlagos energiaszükséglete1332
Trágyaszivattyúk és -keverők fajlagos energiaszükséglete1333
Takarmányozó szállítócsiga energiaszükséglete1333
Szállítócsigák teljesítményszükséglete1333
A markoló-rakodó fajlagos energiaszükséglete, sílózáskor1334
Serleges felhordók teljesítményszükséglete1334
Felhordók fajlagos energiaszükséglete1334
A szállítószalag fajlagos energiaszükséglete1335
A gabonafúvók teljesítményszükséglete1335
A szénafúvó energiaigénye1335
A villamosítás mezőgazdasági üzemi mutatói1336
Gépkarbantartás1336
Különböző fémek atmoszférikus korróziója Közép- és Nyugat-Európában1336
Rozsdagátló zsírok és olajok1337
Néhány kenőanyag rövidített jelzése1337
A gépjárművek általános kenése1338
Az olajcsere általános irányszámai1338
A szervízszerű karbantartási időnormái1338
A gépjárművek sebességváltójának és differenciálművének kenése1339
A gépjárművek alvázának és egyéb helyeinek kenése1339
A stabil gépek kenőanyagai1340
A gépjárművek kenőanyagai1340
A munkagépek kenőanyagai1340
Az arató-cséplő gépek kenőanyagai1340
A traktorok kenőanyagai1341
A mezőgazdasági karbantartó műhelyek fontosabb szerszámgépeinek villamos hajtása1341
Javítóműhelyek villamosenergia-szükséglete1342
A megvilágítás erőssége munkahelyiségekben1343
Mezőgazdasági gépek üzemelése1343
Sebességi adatok1343
Traktortípusok évi átlagos teljesítménye1344
Forgóveszteségek és területteljesítmény-tényezők1344
A vetőgépek beállítása1345
A vontatott gépek és eszközök fajlagos vonóerő-szükséglete1349
Cséplőgépek főbb adatai1351
A cséplőgép elemeinek beállítása1352
Gabonatisztító gépek1354
Rostabetétek tájékoztató lyukazatmérete1354
Megengedhető szíjáttétel módosítások1355
Közlőmű szíjtárcsák megengedhető legkisebb tengelytávolsága1355
A minimális szíjtárcsa-átmérők1356
Munkagépek előkészítő és befejező időszükséglete1356
A traktorok műszakidejének megoszlása1356
Az erőgépek fontosabb üzemgazdasági adatai1357
A munkagépek munkaideje1357
Néhány gépesítési mutató számítása1359
Építészet
Építési anyagok1363
Épületfizikai számításoknál alkalmazott mértékegységek1363
Hőátbocsátási tényező1363
Épületalkatrészek, szigetelőanyagok és gyártmányok stb. melegtartó képességei1364
Építési anyagok átlagos méretei1365
Faáru1366
Tűlevelű- és lombosfa faragott gerendák szabványos méretei1366
Luc- és jegenyefenyő fűrészáru1366
Erdei-, fekete- és vörösfenyő fűrészáru1368
Faméretek1368
A zárlécek és a gerencák köbtartalma1371
Nádlemez, kézi sajtolású1371
Nádlemez, gépi sajtolású1371
Műpalafedés1372
Bádoglemezek méret- és kereskedelmi adatai1372
Eresz- és lefolyócsatornák méretadatai1373
Csatornatartók (kampók) méretei1373
A mezőgazdaságban használatos műanyag fóliák vastagsága és minősége1373
A mezőgazdaságban használatos műanyagok fizikai tulajdonságai1374
1 m3 falazathoz szükséges anyagok1374
A mezőgazdaságban használatos műanyagok vegyi ellenállóképessége1375
A mezőgazdaságban használatos műanyagok mechanikai tulajdonságai1376
1 m2 téglafalazathoz szükséges anyagok1377
Habarcsok1377
Az általában használandó folytonos szemszerkezetű adalékanyagok1379
Építési anyagok rézsűszöge1379
Hazai cementfajták1379
Betonkeverési arányok1380
A fontosabb betonkeverékek összetétele1380
Épületszerkezetek1381
Az építőanyagok jelölése1381
Falazatok1383
Burkolatok1385
Építőszerkezetek mutatói1389
Lépcsők1389
Nyílászáró szerkezetek1390
Az istállóajtók mérete1391
Nyílásáthidalások1392
Ablakmagasság, istállókban1392
Födémek1392
A pórfödém gerendaméretei1394
Tetőszerkezetek1394
A torokgerendás, vonórudas fedélszék anyagszükséglete1395
Szelemenes fedélszékek szarufáinak és szelemeneinek méretei1396
Tetőfedések1396
Lécbeosztás és anyagszükséglet1400
A tetőfedések anyag- és munkaszükséglete1400
A mezőgazdaságban használt előregyártott elemek1401
Építési modul1404
Elektromos karámok1405
Közművek, szolgáltatások1406
Házi vízhasználat1406
Vízfogyasztás, lakóépületekben és szociális létesítményekben1406
A falusi települések vízfogyasztásának óránkénti megoszlása1407
Üzemi konyha vízszükséglete1407
Vízfogyasztás, műhelyekben1407
Csővezetékek elhelyezése1407
Talajkutak és vízvételi helyek1407
Vízellátási vilanyfogyasztások, közepes nagyságú telephelyen1408
A mesterséges világítás üzemórái1409
Követelmény a mesterséges világítással szemben1409
Mezőgazdasági épületek és berendezések mesterséges megvilágítása1410
Világítási elektromosáram-fogyasztás a megvilágítás függvényében1410
Gazdaságok kommunális jellegű villamosenergia-szükséglete1411
A mezőgazdasági telephelyek világítási energiaigénye1412
Villamos nagykonyha fogyasztási adatai1412
Egyes épületfajták fajlagos hőszükséglete1413
Megengedett legkisebb vezeték-keresztmetszetek1413
Különféle rendeltetésű helyiségek belső (tb) hőmérséklete1414
Benzinkút más létesítményektől mért telepítési távolsága1414
A szellőzőnyílások méretezése1415
A tárolás és a raktározás épületei1416
Föld feletti üzemanyag-tárolók biztonsági tűztávolsága1416
Közvilágítási villanyfogyasztások, közepes nagyságú telephelyen1417
Hordótárolás helyszükséglete1417
Pajtaméretek1417
Silóméretek1417
Trágyalétartály méretezése1418
Raktárépületek mutatói1419
Üzemi telephelyek méretezése1420
Mezőgazdasági épületek telepítése1420
Istállók telepítési távolsága1420
Tűzrendészet1420
A létesítmény és a szabadban tárolt anyagok tűztávolsága1425
Szállítás
Szállítási mutatók1428
Darabáru1428
Az anyagmozgatás, rakodás, szállítási előírásai1429
Mezőgazdasági szállítások1432
A kalászosok termesztésénél felmerülő szállítások vonóerő- és rakodószükséglete1432
A csöveskukorica- és a burgonyaszállítás vonóerő- és rakodószükséglete1434
A kukoricaszár-szállítás vonóerő- és rakodószükséglete1435
A szecskaszállítás vonóerő- és rakodószükséglete1436
Szállítási vonóerő- és teljesítményszükséglet1438
A szálastakarmány szállítása1438
Szállítóeszközökön elhelyezhető állatok száma1440
Rakodási mutatók1441
A szállítógépek teljesítményszámítása1441
A pneumatikus szállítóberendezések erőszükséglete1441
A szállítószalagok sebessége1442
A pneumatikus szállítás légsebessége1442
A pneumatikus szállítás főbb adatai1442
Rakomány, az útviszonyoktól függően1442
Felrakható mennyiség szekérre, tehergépkocsira és vontatóra1443
A fontosabb építőanyagok szállítóeszközökre rakható mennyisége1444
Szalagpályák teljesítőképessége gabona szállításakor1445
Szállítójárművek1445
A szállítóeszközök főbb adatai1445
A földszállítóeszközök adatai1446
Gördülőcsapágyas járművek1448
Pótkocsik1449
A pótkocsik %-os terhelhetősége különböző terményekkel1450
Lóvontatású járművek1451
Tehergépkocsik1451
A szállítóeszközök vonóerő-szükséglete vízszintes pályán (kp)1451
Földutakon vontatható teher1452
A mezőgazdaságban gyakrabban használatos vasúti teherkocsik1452
Vasúti járművek1454
Kisvasút1454
Szállítópályák1455
Mezőgazdasági üzemen belüli utak1455
Szántóföldi utak kiépítési sebessége1455
A szántóföldi utak fontosabb jellemzői1455
Földút-típusok1456
A földutak földmunkája1456
Földútépítési mutatók1457
A gazdasági utak fontosabb jellemzői1457
Útburkolatok megválasztása1458
Útburkolatok1458
Talajstabilizációs módszerek1460
A talajstabilizálás anyagszükséglete1464
Különböző cementekkel készült betonok szilárdulása az idő függvényében1464
Üzemgazdasági mutatók és számítások, statisztika
Üzemgazdasági mutatók1467
Szántóegységek1467
Az állatállomány átszámítása számosállatra1467
Szarvasmarhaegység1469
Gabonaegység1469
A traktorok átszámítása traktoregységre1472
Normálhold, műszaknorma, tonnakilométer1473
Kamatszámítás1473
A kamat kiszámítása1473
Egyszerűsített kamatszámítás1475
Kamatos kamatszámítás1475
Kölcsönök törlesztése1476
Mezőgazdasági üzemi mutatók1477
Termelőszövetkezetek mutatói1482
Költség, ár, forgóeszköz, állóalap1483
A termelőszövetkezetek távlati mérnök- és technikusszükséglete1484
1000 kh nagyüzemi (gépesíthető) gyümölcsterület optimális szakember-ellátottságának főbb mutatói1484
1000 kh szőlőterületre jutó optimális szakember-ellátottság mutatói1485
A mezőgazdasági munkák főbb mutatói1486
A munkanapok megoszlása a mezőgazdaságban1486
Fogatnap-átszámítás1487
Igás és motoros vonóerő-átszámítás1487
A gépi munkák átszámítása normálholdra1487
A gépi műszak idejének megoszlása1490
A traktoros szántás munkaidejének normál-mérlege1491
A traktoros szántás tényleges munkaidőmérlege1491
Gépi, kézi és fogatos munkateljesítmények1491
Gépi munkateljesítmények és tüzelőanyag-szükségletek1492
Munkateljesítmények az állattenyésztésben1528
Ajánlott irányelvek az állattenyésztési dolgozók bérrendszerének kialakításához1532
Munkateljesítmények a műhelyekben1535
Kiegészítő munkák teljesítményei1539
Statisztika1541
Mezőgazdasági statisztikai mutatók1541
A művelési ágak kataszteri tisztajövedelme1545
A földterület alakulása művelési ágak szerint1545
A vetésterület megoszlása1546
A legfontosabb szántóföldi zöldségfélék vetésterülete és termésátlaga1546
A fontosabb szántóföldi növények vetésterülete, termésátlaga és termésmennyisége1547
Gyümölcsfaállomány, gyümölcstermés1548
Szőlőterület, szőlő- és bortermelés1548
A növénytermesztésből eredő melléktermékek termésátlaga1549
Az állatállomány alakulása1549
A fontosabb állati termékek termelése1550
A mezőgazdaság traktorállománya, traktorsűrűsége1550
A mezőgazdasági aktív keresők megoszlása nemek szerint1550
A mezőgazdaságban rendelkezésre álló vonóerő1551
A mezőgazdasági aktív keresők megoszlása társadalmi szektorok szerint1551
A világ kenyérgabona-termelésének adatai1552
A világ és néhány főbb kenyérgabona termesztő ország termelési adatai1552
Oktatás-kutatás
Egyetemek és főiskolák1554
Felsőfokú mezőgazdasági, élelmiszeripari és földmérési technikumok1556
Komplex kutatóbázisok1557
Egyéb kutatóhelyek1560
Megvásárolható példányok

Nincs megvásárolható példány
A könyv összes megrendelhető példánya elfogyott. Ha kívánja, előjegyezheti a könyvet, és amint a könyv egy újabb példánya elérhető lesz, értesítjük.

Előjegyzem
konyv