1.034.226
kiadvánnyal nyújtjuk Magyarország legnagyobb antikvár könyv-kínálatát
Mezőgazdasági alapismeretek
| Kiadó: | Mezőgazdasági Szaktudás Kiadó |
|---|---|
| Kiadás helye: | Budapest |
| Kiadás éve: | |
| Kötés típusa: | Fűzött keménykötés |
| Oldalszám: | 315 oldal |
| Sorozatcím: | |
| Kötetszám: | |
| Nyelv: | Magyar |
| Méret: | 24 cm x 17 cm |
| ISBN: | 963-356-047-0 |
| Megjegyzés: | Fekete-fehér ábrákkal illusztrálva. 2. változatlan utánnyomás. |
Értesítőt kérek a kiadóról
A beállítást mentettük,
naponta értesítjük a beérkező friss
kiadványokról
naponta értesítjük a beérkező friss
kiadványokról
A beállítást mentettük,
naponta értesítjük a beérkező friss
kiadványokról
naponta értesítjük a beérkező friss
kiadványokról
Előszó
„A Mezei-Gazdaság nem ollyan Tudomány, a' melly a' tapasztaláson épülvén-fel, mindez józan okosságot, s Tanítót meg-vetne..."Nagyváthy János
Hazánkban a mezőgazdaság a nemzetgazdaságon belül... Tovább
Előszó
„A Mezei-Gazdaság nem ollyan Tudomány, a' melly a' tapasztaláson épülvén-fel, mindez józan okosságot, s Tanítót meg-vetne..."Nagyváthy János
Hazánkban a mezőgazdaság a nemzetgazdaságon belül mindig jelentős helyet foglalt el. A közelmúltban az aktív keresők közel 21%-a a mezőgazdaságban dolgozott, közülük azonban csak 7-9% volt az alaptevékenységben foglalkoztatott. A bruttó hazai tennék (GDP) több mint 19%-át a mezőgazdaság adta. Még jelentősebb a szerepe a külkereskedelmi forgalomban. Az exportot az tette lehetővé, hogy mezőgazdaságunk az elmúlt években kb. 14 millió ember élelmiszer-szükségletét termelte meg. így az előállított termékek közel 30%-a, a hazai ellátáshoz szükséges mennyiségen felüli rész, exportra kerülhetett. Mezőgazdaságunk, az általa előállított termékek feldolgozását végző élelmiszeripar és az erdőgazdaság a közelmúltban is eredményes exportéveket zárt. Az exportált termékekkel az agrárgazdaság jelentősen hozzájárult az ország külkereskedelmi egyensúlyának (export-import) kialakításához. 1991-ben összességében 2,85 milliárd dollár értékben kerültek exportra az agrárágazat termékei. Ez a 10,2 milliárd dolláros összes exportbevételnek kereken 28%-a. Ebből a termékcsaládból az évi import mindössze 0,78 milliárd dollár volt, így az ágazat tisztán 2,07 milliárd dollárt hozott az elmúlt évben. Ez az összes import (11,7 milliárd dollár) 6,7%-a. A számok összevetéséből az is kiszámítható, hogy 1991-ben a többi nemzetgazdasági ág egyenlege az agrárágazatéval szemben negatív (- 3,5 milliárd dollár).
Érdemes megvizsgálni azt is, hogy az agrárágazat hogyan járul hozzá hazánk költségvetési egyensúlyának megteremtéséhez. Ugyancsak az 199l-es évet vizsgálva azt tapasztaljuk, hogy az ágazat közvetlen költségvetésen keresztüli támogatása kisebb, mint a fogyasztói adóval együtt befizetett adók: Mindezek alapján az agrárágazat nettó költségvetési befizetése 72 milliárd Ft volt. A bemutatottak jól jellemzik, hogy nemzetgazdaságunk helyzetén az ágazat jelentős mértékben javított.
Bevétel Milliárd forint
Közvetlen adó 18
Fogyasztói adó 94
Összes adó 112
Kiadás (támogatás) 40
Költségvetési befizetés 72
Mindezek alapján az agrárágazat nettó költségvetési befizetése 72 milliárd Ft volt.
A bemutatottak jól jellemzik, hogy nemzetgazdaságunk helyzetén az ágazat jelentős mértékben javított. Vissza
Tartalom
| Bevezető | 11 |
| NÖVÉNYTERMESZTÉS | 17 |
| A növénytermesztéssel kapcsolatos fontosabb alapfogalmak | 19 |
| A növénytermesztés természeti erőforrásai | 24 |
| A termőtalaj | 24 |
| A szántóföldi hasznosítás szempontjából legfontosabb talajtípusok | 25 |
| Mezőségi talajok | 25 |
| Erdőtalajok | 26 |
| Réti talajok | 26 |
| Szikes talajok | 26 |
| Homoktalajok | 26 |
| Nap energiája | 26 |
| A víz | 28 |
| A levegő | 29 |
| Legfontosabb termesztett növényeink | 30 |
| A talajművelés | 35 |
| A talajművelés eszközei és az általuk végzett munka | 37 |
| A talajművelési rendszerek és azok alapelvei | 42 |
| Tápanyag-gazdálkodás | 45 |
| A műtrágyázás | 45 |
| A műtrágyaszükséglet | 46 |
| A műtrágyázás ideje | 46 |
| A kijuttatás módja | 47 |
| A tárolás | 49 |
| A szervestrágyázás | 49 |
| A vetés | 53 |
| A szaporítóanyag, a vetőmag | 53 |
| A vetési munka | 54 |
| A vetés módja | 55 |
| A vetés mélysége | 56 |
| A magtakarás | 56 |
| A vetés ideje | 56 |
| A vetőmag mennyisége (vetőmagtömeg) | 57 |
| A vetőgépek beállítása | 58 |
| A nyomjelző beállítása | 61 |
| A vetés végrehajtása | 62 |
| A vetés ellenőrzése | 64 |
| Néhány fontosabb növény vetése | 64 |
| A növényvédelem | 77 |
| A kémiai növényvédelem | 80 |
| Növényvédelmi munkák | 84 |
| A gépek mozgásmódja | 86 |
| A légi gépekkel végzett növényvédelmi munkák sajátosságai | 86 |
| A termésbecslés | 88 |
| A termésbecslés fogalma, módszerei | 88 |
| Tapasztalai becslések | 89 |
| Az állapotminősítés | 90 |
| A számszerű becslés | 90 |
| Az objektív termésbecslések | 91 |
| A sűrű vetésű növények termésbecslése | 93 |
| A kapásnövények termésbecslése | 94 |
| A betakarítás | 94 |
| A silózás | 94 |
| Az erjesztéses takarmánytartósítás előnyei | 94 |
| A silózásra alkalmas növények, a betakarítás időpontja | 95 |
| A betakarítás és szilázskészítés folyamata | 95 |
| A burgonya betakarítása | 97 |
| A napraforgó betakarítása | 99 |
| A cukorrépa betakarítása | 100 |
| A kukorica betakarítása | 104 |
| A lucerna betakarítása | 107 |
| A lucernabetakarítása technológiai változatai | 108 |
| Zölden (fonnyasztva) etetve | 108 |
| Szálasz széna készítése | 108 |
| Bálázott széna készítése | 111 |
| Erjesztéses tartósítás | 112 |
| Forrólevegős lucernaszárítás | 113 |
| A borsó betakarítása | 114 |
| A zöldborsó betakarítása | 114 |
| A magborsó betakarítása | 115 |
| A gabona betakarítása | 116 |
| A repce betakarítása | 119 |
| A dohány betakarítása | 119 |
| A dohány szárítása | 120 |
| A természetes vagy légszárítás | 120 |
| A mesterséges szárítása (hőszárítás) | 120 |
| KERTÉSZETI TERMESZTÉS | 123 |
| Szőlőtermesztés | 125 |
| Szőlőtermesztésünk helyzete | 125 |
| A szőlőnövény általános jellemzése | 125 |
| A szőlőtőke részei | 126 |
| A rügy | 126 |
| Telepítés | 126 |
| A szőlő termesztése | 127 |
| A tőke művelési módjai | 129 |
| Gyümölcstermesztés | 132 |
| A termesztett gyümölcsfajok | 132 |
| A gyümölcsfa | 132 |
| A korona | 133 |
| Az éves fejlődési ciklus | 134 |
| A hajtásnövekedés | 134 |
| A rügy | 134 |
| A terméshozás | 135 |
| A gyümölcsfa életcilusa | 136 |
| A művelésmód | 136 |
| A gyümöcsfélék termesztése | 138 |
| Metszésmód | 138 |
| Műrágyázás és talajművelés | 138 |
| Növényvédelem | 139 |
| Gyümölcsritkítás | 139 |
| Öntözés | 139 |
| Gyümölcsszüret | 139 |
| Zöldségtermesztés | 140 |
| A zöldségtermesztés fogalma, jelentősége | 140 |
| A zöldségnövények csoportosítása | 140 |
| Fontosabb zöldségnövény-családok | 140 |
| A zöldségnövények élettartam szerinti csoportosítása | 142 |
| Szabadföldi zöldségtermesztés | 143 |
| Korai szabadföldi zöldségtermesztés | 143 |
| Váz nélküli és síkfóliás korai szabadföldi zöldségtermesztés | 143 |
| Szabadföldi zöldségtermesztés friss fogyasztása | 143 |
| Szabadföldi zöldségtermesztés konzervipari nyersanyagnak | 143 |
| Zöldséghajtatás | 144 |
| A zöldséghajtatás termesztőberendezései | 144 |
| Üvegházak | 144 |
| Műanyag borítású termesztőberendezések | 144 |
| Dísznövények | 146 |
| Szabadföldi dísznövények | 146 |
| Egynyári dísznövények | 146 |
| Kétnyári dísznövények | 148 |
| Évelő dísznövények | 148 |
| Díszfák és díszcserjék | 148 |
| Kondicionált felületek dísznövényei | 150 |
| Hajtatott dísznövények | 151 |
| A terménytárolás | 152 |
| A gabonafélék tárolása | 152 |
| Gabonaraktárak | 154 |
| A burgonya tárolása | 155 |
| A gyümölcs tárolása | 158 |
| A határszemle | 160 |
| A tavaszi határszemle | 161 |
| A nyár eleji határszemle | 164 |
| Az őszi határszemle | 164 |
| ÁLLATTENYÉSZTÉS | 167 |
| Az állattenyésztéssel és a takarmányozással kapcsolatos főbb alapfogalmak | 169 |
| Állattenyésztési alapfogalmak | 169 |
| Takarmányozási alapfogalmak | 172 |
| Törzskönyvezés | 174 |
| Az állatok egyedi megjelölése | 175 |
| A szarvasmarha jelölése | 175 |
| A sertés jelölése | 178 |
| A ló jelölése | 179 |
| A juh jelölése | 180 |
| A baromfi jelölése | 180 |
| Szarvasmarha-tenyésztés | 182 |
| A szarvasmarha elnevezése kor, ivar és hasznosítás szerint | 182 |
| A tehenészet | 182 |
| A borjúnevelés | 191 |
| Az üszőnevelés | 196 |
| A szarvasmarha hizlalása | 197 |
| A húshasznú tehéntartás | 199 |
| Lótenyésztés | 201 |
| A ló elnevezése kor és ivar szerint | 201 |
| A ló tenyésztése | 202 |
| A ló tartása | 203 |
| Sertéstenyésztés | 206 |
| A sertés elnevezése kor, ivar és hasznosítás szerint | 206 |
| A tenyésztés | 207 |
| A tartás | 207 |
| A termelés | 209 |
| A tartástechnológia | 210 |
| Juhtenyésztés | 213 |
| A juh elnevezése ivar és kor szerint | 213 |
| A juh tenyésztése | 214 |
| A juh tartása | 214 |
| A termelés | 216 |
| Baromfitenyésztés | 219 |
| A tyúkfélék tenyésztése | 219 |
| A tyúkfélék elnevezése kor, ivar és hasznosítás szerint | 219 |
| A tartásmódokkal kapcsolatos alapfogalmak | 219 |
| A tenyésztés | 220 |
| A tojástermelés | 222 |
| A brojler (pecsenyecsirke)-termelés | 224 |
| A keltetés | 226 |
| Egyéb gazdaságilag jelentős baromfifajok | 229 |
| A kacsatartás | 229 |
| A kacsa elnevezése kor és ivar szerint | 230 |
| A kacsa értékmérő tulajdonságai | 230 |
| A pecsenyekacsa-tartás | 230 |
| A tenyésznövendék-állomány tartása | 231 |
| A pézsmarécetartás | 232 |
| A lúdtartás | 232 |
| A lúd elnevezése kor és ivar szerint | 232 |
| A lúd értékmérő tulajdonságai | 233 |
| A pecsenyeliba-tartás | 234 |
| A tenyésznövendékek nevelése | 235 |
| A törzslúdtartás | 235 |
| A pulykatartás | 236 |
| A pulyka elnevezése kor és ivar szerint | 236 |
| A pulyka értékmérő tulajdonságai | 236 |
| A házinyúltenyésztés | 238 |
| A házinyúl elnevezése ivar és életkor szerint | 238 |
| A tenyésztés | 238 |
| Tartás, takarmányozás | 240 |
| Méhészet | 241 |
| A méhcsalád és egyedei | 241 |
| A méhcsalád népességének éves változása | 244 |
| A méhészet fontosabb termékei | 246 |
| A méhész éves tevékenysége | 247 |
| GÉPESÍTÉS | 249 |
| A mezőgazdaság géprendszere | 251 |
| A géptárolás | 255 |
| A gépudvar | 255 |
| A géptárolás szervezése | 256 |
| A korrózió elleni védekezés | 257 |
| ÖKONÓMIAI ALAPISMERETEK | 259 |
| A leltározás | 261 |
| Alapfogalmak | 261 |
| A leltározás előkészítése, megszervezése és lebonyolítása | 262 |
| Számviteli alapismeretek | 265 |
| A mezőgazdasági vállalkozások vagyonának csoportosítása | 265 |
| A mezőgazdasági vállalkozás vagyonának (eszközeinek és forrásainak) számbavétele | 266 |
| A könyvviteli mérleg | 267 |
| A kettős könyvvitel rendszerében alkalmazott főkönyvi számlák | 267 |
| A számviteli bizonylatok rendszere | 268 |
| A könyvek vezetésének módjai (könyvviteli technikák) | 169 |
| Az éves beszámolók rendszere, típusai | 272 |
| Pénzügyi alapismeretek | 274 |
| Átutalás | 275 |
| Beszedési megbízás (inkasszó) | 275 |
| Terv szerinti fizetés | 276 |
| Csekk | 277 |
| Elszámolási utalvány | 277 |
| Váltó | 277 |
| A vállalkozások és a pénzintézetek kapcsolata | 278 |
| A vállalkozások pénzbefektetési lehetőségei | 278 |
| A mezőgazdasági vállakozások és az adóhatóság kepcsolatrendszere | 279 |
| Társasági adó | 280 |
| Személyi jövedelemadó | 280 |
| Általános forgalmi adó | 280 |
| Földadó | 280 |
| Társadalombiztosítási kapcsolatok | 281 |
| A vállalkozások és az önkormányzatok pénzügyi kapcsolata | 281 |
| A vállalkozások készpénzforgalma | 282 |
| Vállalatgazdasági alapismeretek | 284 |
| A vállalkozás mint tőkebefektetés | 284 |
| A gazdasági rendszerek alapfogalmai | 285 |
| A vállalkozás típusai a gazdasági tevékenység jellege szerint | 286 |
| A vállalkozások típusai a tulajdonosi és az irányítási viszonyok alapján | 286 |
| Az egyszemélyes vállalkozás | 286 |
| A társas vállalkozás | 287 |
| A gazdasági társaságok | 287 |
| A szövetkezeti vállalkozások | 287 |
| A gazdasági döntések lényege, elemeik | 288 |
| A döntéshozatali folyamat | 289 |
| A vállalkozások célja | 290 |
| Vagyon, vagyonérdekeltség | 291 |
| A gazdasági döntések megoldásának alapelvei | 292 |
| A legfontosabb gazdasági döntések és megoldásuk elve | 292 |
| A gazdasági tevékenység létesítésére vonatkozó döntés | 292 |
| A ráfordítás (erőforrás) nagyságának optimalizálása | 293 |
| A ráfordítások helyettesítésével kapcsolatos döntési problémák | 294 |
| A tevékenységek szerkezetének kialakítására vonatkozó döntés | 295 |
| Az időtényezővel kapcsolatos döntések | 296 |
| A vállalkozások irányításának feladatai | 297 |
| MEZŐGAZDASÁGI TERMELÉS TEENDŐINEK MEGOSZLÁSA AZ ÉV FOLYAMÁN | 299 |
| A növénytermesztési munkák az év folyamán | 301 |
| Egy növény termelési ciklusa | 301 |
| A munkacsúcsok időbeli elhelyezkedése és tartalma | 303 |
| Az állattenyésztés munkái az év folyamán | 305 |
| Az állattenyésztés munkái állatfajonként | 305 |
| Szarvasmarha-tenyésztés | 305 |
| Juhtenyésztés | 305 |
| Sertés- és baromfitenyésztés | 306 |
| Egyéb állatfajok tenyésztése | 306 |
| Naptári időszakok jellemző munkái | 307 |
| Őszi időszak | 307 |
| Téli időszak | 308 |
| A tavaszi időszak | 309 |
| A nyári időszak | 311 |
| IRODALOM | 313 |
Megvásárolható példányok
Nincs megvásárolható példány
A könyv összes megrendelhető példánya elfogyott. Ha kívánja, előjegyezheti a könyvet, és amint a könyv egy újabb példánya elérhető lesz, értesítjük.