| Előszó | 7 |
| A termelőszövetkezeti mozgalom előzményei | 13 |
| Szövetkezetek a felszabadulás előtt | 13 |
| Mezőgazdaságunk 1945 és 1948 között | 15 |
| Kezdeményezések a földreform után | 18 |
| Szövetkezeti fejlődés a fordulat évéig | 24 |
| A földművesszövetkezetek 1945-1946-ban | 24 |
| A szövetkezeti törvény megalkotása; a szövetkezeti központok átszervezése | 26 |
| A mezőgazdaság szocialista átszervezésének napirendre tűzése | 29 |
| A Magyar Kommunista Párt 1948. évi szövetkezeti irányelvei | 30 |
| A Magyar Dolgozók Pártja első szövetkezeti konferenciája, a termelőszövetkezeti mozgalom elindítása | 32 |
| A falusi szövetkezetek beolvadása a földművesszövetkezetekbe | 34 |
| Földbérlőszövetkezetek, termelőszövetkezeti csoportok | 35 |
| Az átszervezés első szakasza (1949-1956) | 43 |
| Kibontakozás és gyors fejlődés (1949-1953) | 43 |
| Az első évek (1949-1950) | 45 |
| A felemelt ötéves terv és törekvés a teljes kollektivizálásra | 47 |
| Módszerek és eszközök (1951-1953) | 48 |
| A termelőszövetkezetek gazdasági eredményei 1953 közepéig | 53 |
| Visszaesés 1953-ban és 1956-ban | 55 |
| Jobboldali elhajlás (1953-1954) | 56 |
| Újabb fellendülés 1955-ben és az 1956. évi ellenforradalom | 59 |
| Új szellem és módszerek (1957-1961) | 63 |
| A mezőgazdasági szövetkezetek fejlődése (1957-1958) | 63 |
| A Magyar Szocialista Munkáspárt agrár- és szövetkezetpolitikája | 64 |
| Az egyéni és a kisegítő gazdaságok | 67 |
| A földművesszövetkezetek megújult szerepe | 70 |
| A termelőszövetkezetek megerősödése | 73 |
| A döntő lépések előkészítése | 76 |
| Az 1959. évi fellendülés | 79 |
| Az átszervezés meggyorsítása | 81 |
| A befejező szakasz | 84 |
| A kettős feladat teljesítése | 87 |
| A megszilárdulás évei (1962-1967) | 91 |
| Feladatok és támogatás | 91 |
| Irányítás, szervezeti keretek, tevékenységi körök | 94 |
| Az emberi tényezők | 97 |
| A földművesszövetkezetek és az egyszerűbb szövetkezetek | 101 |
| A termelőeszközök gyarapodása | 104 |
| A termelés főbb eredményei | 107 |
| Az 1968. évi reform és a termelőszövetkezetek | 111 |
| A termelőszövetkezetek gazdasági helyzete | 111 |
| A szövetkezeti elvek érvényesülése | 114 |
| Az új szabályozás főbb intézkedései | 115 |
| A megszilárdulást követő időszak | 119 |
| Az önálló vállalati gazdálkodás | 119 |
| A termelőalapok létrehozása | 120 |
| Ráfordítások, kötelezettségek | 122 |
| A termelés fejlődése | 123 |
| A termelés differenciáltsága | 125 |
| Üzemi mértékek, együttműködési formák | 129 |
| Méretek az átszervezést követően | 130 |
| Egyesítések, centralizáció | 131 |
| Gyorsuló koncentráció | 134 |
| Az integrácó sajátosságai | 138 |
| Egyszerűbb társulások | 139 |
| Termelési módszerek | 139 |
| Közös vállalatok | 142 |
| Agráripari egyesülések | 144 |
| Kiegészítő tevékenység | 147 |
| A kezdeti fejlődés | 148 |
| A szerkezet alakulása | 150 |
| Hiedelmek és tények | 151 |
| A mezőgazdasági kistermelés jelentősége és integrálása | 155 |
| Általános megjegyzések | 155 |
| A háztáji gazdaságok szerepe az átszervezés éveiben | 157 |
| A közös és a háztáji: szerves egység | 159 |
| A kistermelés fejlődése (1972-1981) | 161 |
| A termelőszövetkezeti dolgozók képzettsége, keresete | 169 |
| Átlagos életkor, kor szerinti megoszlása | 169 |
| Szakmai felkészültség | 172 |
| Keresetek és jövedelmek | 173 |
| Az érdekképviselet, nemzetközi kapcsolatok | 175 |
| A gazdaságirányítás továbbfejlesztése és a termelőszövetkezetek | 179 |
| Stabilitás és megújulás | 179 |
| Hatékonyság | 180 |
| Önállóság | 181 |
| Méretek | 181 |
| Belső szervezet | 182 |
| Kooperáció és integráció | 183 |
| Önkormányzat | 183 |
| Érdekképviselet | 184 |
| A gazdasági fejlődés mutatói (1986-1983) | 185 |
