| I. kötet | |
| Bevezetés | 7 |
| A mezőgazdasági termelés alapkellékei | 11 |
| A tőke fogalma és felosztása | 11 |
| A munka fogalma és felosztása | 15 |
| A földbirtok | |
| A földbirtok természeti viszonyai | 18 |
| Az éghajlati viszonyok | 18 |
| A talajviszonyok | 19 |
| A földbirtok természetes fekvése | 23 |
| A birtok közgazdasági viszonyai | 25 |
| Piaci és forgalmi viszonyok | 26 |
| Népességi viszonyok | 29 |
| Politikai és közigazgatási viszonyok | 31 |
| A földbirtok alkotórészei | 32 |
| A telkek és a telektőke | 32 |
| Telkesítések | 70 |
| Épületek | 74 |
| Az ültetvényekben fekvő tőke | 93 |
| A földbirtok alaki állapota | 95 |
| A földbirtok nagysága | 95 |
| A birtok alakja és tagozata | 112 |
| A birtok kulturállapota | 122 |
| A földbirtok jogi állapota | 124 |
| Üzemtőke | |
| A holtleltár | 126 |
| A holtleltár tárgyai | 126 |
| A holtleltár jelentősége | 127 |
| A holtleltár nagysága | 129 |
| A holtleltár által okozott költségek | 134 |
| A holtleltár okozta költségek csökkentése | 138 |
| Az elevenleltár | 142 |
| Az igásállatállomány | 143 |
| A haszonállatállomány | 162 |
| A forgó üzemtőke | 171 |
| A tőkék helyes aránya a mezőgazdaságban | 179 |
| A munkaerő | |
| A gazdasági munkások nemei | 187 |
| Állandó munkások | 187 |
| Időszaki munkások | 195 |
| Lekötött munkások | 208 |
| Az időszaki munkások létszámának megállapítása | 213 |
| A munka eredményének fokozása a mezőgazdaságban | 221 |
| A mezőgazdasági munka tökéletesítése és a Taylor-rendszer | 223 |
| A munka eredményének díjazása | 239 |
| A több és a jobb munka jutalmazása a mezőgazdaságban | 241 |
| A mezőgazdasági munkás jellemzése és szerepe az eredményes munka biztosításában | 245 |
| A munkára ösztönző indítóokok | 248 |
| A munkásokkal való bánásmód | 249 |
| A munkás erejének gazdaságos felhasználása | 250 |
| A munkások munkábaállításának módozatai | 251 |
| A munkahely és annak célszerű berendezése | 255 |
| A munka megoszlása és a munkamegosztás a mezőgazdaságban | 257 |
| A munkák ellenőrzése | 265 |
| A munka tökéletesítése és a hazai mezőgazdasági viszonyok | 267 |
| II. kötet | |
| Előszó | 7 |
| A mezőgazdasági üzem szervezése | 9 |
| Mezőgazdasági üzemrendszerek | |
| A gazdálkodás beltejessége | 12 |
| A belterjesség ökonómiai határa | 15 |
| A belterjességre ható tényezők | 17 |
| A mezőgazdasági termelés helyes arányai | 38 |
| A mezőgazdasági üzemrendszerek ismertetése | 41 |
| Legelőgazdaság | 41 |
| Legelőváltó vagy mezőfüves gazdaság | 46 |
| Nyomásos vagy gabonagazdaság | 51 |
| Váltógazdaság | 64 |
| Szabad vagy spekulatív gazdálkodás | 70 |
| Kettős termések rendszere | 73 |
| Gazdálkodás állatok nélkül | 77 |
| Ipari gazdaság | 82 |
| Vegyes üzemrendszer | 93 |
| A trágyázás és talajművelés irányelvei | |
| A trágyázási rendszerek ismertetése | 94 |
| Az okszerű trágyázás gyakorlati alkalmazása | 108 |
| Az okszerű talajművelés irányelvei | 114 |
| A mezőgazdasági üzemágak megválasztása | |
| A növénytermesztés szervezése | 117 |
| A művelési ágak megállapítása és változó arányuk befolyása az üzemre | 117 |
| A szántóföldi termelés szervezése | 119 |
| Az értékesítési ágak szervezése | 158 |
| A haszonállattartás szervezése | 159 |
| A gazdasági mellékiparágak megválasztása | 216 |
Folytatás Microsoft-tal