Mezőgazdasági üzemtan tudományos és gyakorlati alapon

Vezérfonal gazdaságok megalapítása, felszerelése, berendezése és kezelése körül

Szerző

Budapest

'Sporzon Pál: Mezőgazdasági üzemtan tudományos és gyakorlati alapon ' összes példány

Kiadó:	Eggenberger-féle Könyvkereskedés
Kiadás helye:	Budapest
Kiadás éve:	1890
Kötés típusa:	Könyvkötői kötés
Oldalszám:	354 oldal
Sorozatcím:	Az okszerű gazdálkodás rendszere
Kötetszám:
Nyelv:	Magyar
Méret:	21 cm x 14 cm
ISBN:
Megjegyzés:	Harmadik javított kiadás. Írta Sporzon Pál gazd. akad. tanár.

Értesítőt kérek a kiadóról

Értesítőt kérek a sorozatról

A beállítást mentettük,
naponta értesítjük a beérkező friss
kiadványokról

Előszó

Ámbár e művem I-ső s II-ik kiadása rokonszenves fogadtatásban és kedvező birálatban részesült; mégsem éreztem magam feloldva azon kötelesség alól: művemet - jelen harmadik kiadása előtt - újból... Tovább

Tartalom

Bevezetés
A gazdasági üzlet kettős feladata és kettős oldala	1
A gazdasági üzemtan fogalma és fontossága	1
A gazdasági üzemtan feladata	3
A mezőgazdaság üzleti czélja s alapkellékei; nyershozam és tisztajövedelem; az utóbbinak jelentősége	4
A gazdasági üzemszervezet okszerűsége s ennek feltételei	5
A gazdasági üzemtan alapja és főforrásai	6
A gazdasági üzemtan felosztása és áttekintése	8
Telektan
A telekről általában
A telek és telkesités fogalma	12
A telek összetétele a míveleti ágak és egyéb alkatrészek szerint	13
A telek mint termelési főtényező	15
A telek mint tőke	16
A telektőke értékingadozása s ennek okai	18
A telek összeállitása
A telek termelő alkatrészei: a műveleti ágak	19
A szántóföld fogalma, jelentősége és kulturértéke	19
A rét fogalma, jelentősége és kulturértéke	21
A legelő fogalma, jelentősége és kulturértéke; feltételes és feltétlen legelő	22
A kertek s azok különböző nemei	24
Házi, konyha- vagy zöldségkertek	24
Kereskedelmi kertek	26
Gyümölcsös kertek	26
Komlókertek	26
Szőlőkertek és -hegyek	27
Erdő mint telekrész	26
Faültetvények	30
Hasznosítható folyó- s állóvizek, halastavak és nádasok	31
Tőzeg- és agyagtelepek; murva-, homok-, márgabányák és kőfejtők	33
A telek közvetve hasznos alkatrészei	33
A gazdasági épületek	33
A gazd. épületek rendeltetése és felosztása	34
A gazd. épületek száma és nagysága	34
A gazdasági épületek anyaga és épitésmodora	35
Tekintet a költség és munkamegtakaritásra s az egészségre	35
Az izlésre és csinosságra való tekintet	36
A major elhelyezése és távolsága a földektől; fiókmajor indoklása	36
Az épületek csoportosítása a majorban	38
Az épületek tőkeértékének aránya a telek összértékéhez	39
Vizi, uti és védépítmények a gazd. telken	40
A feltétlenül és feltételesen hasznavehetetlen telekrészek	42
A telek használatára és értékére befolyásos körülmények
Az éghajlat befolyása a telekre	44
Közelebbi méltánylása az éghajlat befolyásának	45
Mérséklése a klima kártékony befolyásainak	46
A talajminőség befolyása a telek értékére s használatára	47
A talajok viszonylagos értéke vagyis gazdaságüzemi minősítvénye	49
A spekulatív gazda a talaj kiválasztásánál	50
A telek fekvésének üzemi jelentősége	52
A fekvés különböző nemei	52
A domborzat és a vidékbeli fekvése	52
A birtok alakja és tagozatának jelentősége	55
A gazdaságok különböző nagyságának üzemi jelentősége	57
A nagyság fokainak meghatározása s értelmezése	57
A nagy és kis birtokok előnyei és hátrányai	59
A telek kulturállapota	61
Gazd. mellékiparágak jelentősége és befolyása a telekre	62
A kereskedelmi és forgalmi viszonyok befolyása a telekre	64
A politikai és pénzügyi viszonyok befolyása a telekre	64
A vidék népességi s társadalmi viszonyainak befolyása a telekre	68
Némely földbirtokokkal kapcsolatos különös kiváltságok, megszoritások és terhek	69
Az adott viszonyok és helyi körülmények	71
Fölszereléstan
A gazdaságban alkalmazott üzemtőke
Az üzemtőke fogalma és felosztása	73
Gazd. állatok mint fölszerelési tárgyak; eleven leltár	75
A marhatartás indoklása és a mezei üzemre való befolyása	77
A holt (eszköz-)leltár	79
A holt leltár általános méltánylása és felosztása	79
Áttekintése a hol leltárhoz tartozó tárgyaknak	80
Meghatározása a holt leltárhoz tartoó tárgyak milyensége és számának s az ezekben fekvő tőke nagyságának	81
Támpontok a legszükségesebb eszközök számának meghatározására	85
Czélszerűbb-e új vagy használt leltárt beszerezni?	86
Az eszközleltár elhasználása (évi törlesztés) és az évi fenntartási (tatarozási) költség	87
A holt leltár pénzértéke arányban a földterülettel s a marhaleltárral	89
A gazd. forgó üzemtőke	89
A forgó üzemtőke fogalma és főcsoportjai	89
A forgó üzemtőke fontossága	90
A forgó üzemtőke részletes kimutatása s a tőke-átváltozás	91
A forgó üzemtőke nagysága	93
A gazdaságban szereplő tőkék arányairól	95
A munkaerő a mezőgazdaságban
Az ember által teljesitett gazd. munka	99
Cselédek, évdíjasok, béresek; azok szükséges száma és dijazásmódja	100
Napszámosok, a szabad és kötelezett ideiglenes munkások	103
A szakmányos munkások	103
Telepített munkás-családok és vándormunkások	105
A gazdasági munkások díjazása	106
A gazd. ideiglenes és szakmánymunkások szükséges száma	108
Állati munkaerők a gazdaságban	110
A ló mint igásállat	111
Az ökör mint igásállat	112
A ló és ökör párhuzamban állitva	113
Hol czélszerűbb lovat és hol ökröt igában használni?	115
A váltóökrök alkalmazása	116
Az öszvér mint igásállat	118
Tehenek, bikák, tinók, bivalok, szamarak mint igásállatok	120
A gazdaságnál tartandó igásmarha számának meghatározása	121
Általános támpontok	121
A szükséges igáserőnek különleges meghatározása	122
A szél mint mozgató erő	126
A viz mint mozgató erő	126
A gőz mint mozgató erő	127
A gőzerő alkalmazásának czélszerűsége	127
Mechanikai szerkezetek és gépek alkalmazása üzletviteli szempontból	129
Még némely természeti erők a gazda szolgálatában	131
Berendezéstan
Bevezetés
A gazdaságok szervezéséről általában	133
A gazdasági üzemterv általános feladata, részletes felosztása és megalapitó vezérelvei	135
A tiszta jövedelem fokozása és állandósitásának követelménye, mint czélja és kiindulása, egyúttal próbaköve a gazd. berendezések okszerűségének	137
Gazdasági üzemrendszerek
A gazd. üzemrendszereket megállapitó főtényezők	139
Az üzemrendszereket megalapitó természeti tényezők	140
Az üzemrendszereket megalapitó társadalmi és közgazdasági tényezők	142
A gazdasági tényleges műveleti állapota s a vállalkozónak anyagai meg szellemi képessége és viszonya a birtokhoz - mint tényezők a gazdasági üzemrendszerek alkotásánál	145
A gazd. üzemrendszerek csoportositása	146
A termelés főiránya szerint	146
Állattenyésztési üzemrendszer	146
Földművelési üzemrendszer (gabona vagy szemes gazdaságok)	146
A földművelést és állattenyésztést egyesitó üzemrendszer	148
Iparágakkal kapcsolt gazd. üzemrendszer	149
Kertgazdasági üzemrendszer	149
Vegyes gazd. üzemrendszer	150
Mező s erdőgazdálkodási váltórendszer	151
A gazd. üzemrendszerek beosztása a kül- vagy belterjességi fokozatok (intenzivitás) szerint	151
Külterjes üzemrendszerek	152
Belterjes üzemrendszerek	153
A gazd. üzemjellegek párhuzamban a nemzetgazdasági kulturfokozatokkal	153
A gazd. üzemtervezet különleges megállapitásai	155
Telkesitések és állandó földjavitások megállapítása
Figyelem és számitásba veendők - nagyobbmérvű földjavitási és telkesitési vállalkozásoknál	158
Kultur-átalakitások, telek-kikerekitések és kulturakadályok eltávolitása	161
A növénytermelés szervezése
A növénytermelés szervezése, tekintettel az egyes növények és növénycsoportok különleges igényeire és azok üzemi jelentőségére	164
A növénytermelés szervezése, főtekintettel a piaczi s a takarmánynövények közötti arányra	167
A takarmánytermesztés megállapitása, tekintettel az etetésre és az almozásra	168
A növénytermelés szervezése, tekintettel a jövedelmezésre és az üzem egyéb érdekeire	169
A haszonállattartás szervezése
Minő haszonállatok tartassanak valamely gazdaságban - tekintettel az adott termelési s értékesítési viszonyokra?	173
Szarvasharmahatartás indokolása	173
Juhtartás indokolása	174
Lótartás indokolása	175
Sertéstartás indokolása	176
A tenyészirány és használati mód megállapitása	177
A szarvasmarhánál	178
A juhtartásnál	180
Ló- és sertéstartásnál	181
A tenyésztendő fajta czélszerű kiválasztása	182
Istállón vagy legelőn tartassék-e a marha?	184
A tartandó marha számának meghatározása	186
Gazdasági mellékiparágak
Általános jellemzés és felosztás	190
Az első és második csoportbeli gazd. mellékiparágak	191
A harmadik csoportbeli gazd. mellékiparágak	193
A gazd. mellékiparágak negyedik csoportja	198
A vetésforgások szervezése
Bevezetés	199
A vetésfordák történelmi kifejlődése az ős vagy vad nomádgazdálkodásból	199
A forda jelentése	201
A fordák felosztása	202
Az egyes fordarendszerek tanulmányozása és birálatánál tekintetbe veendő főbb mozzanatok	203
Gabonafordák csoportja	204
Az egynyomásu gabonaforda	204
Kétnyomásu gabonaforda	205
Háromnyomásu gabonaforda	205
Négy- és ötnyomásu gabonafordák	207
Háromynomásos gabonaforda bevetett ugarral	207
Több mint háromnyomásu javitott gabonafordák	211
Visszapillantás a gabonafordákra	211
Gabonaváltó fordák	212
Kifejlődése és felosztása a váltórendszerbeli fordáknak	212
Általános szabályok a váltófordák szerkesztésénél	213
A váltófordák jellegzése, előfeltételei és főbb csoportjai	214
Négyes váltó	215
Módositott négyes és nyolczas váltóforda	216
Ötös gabona váltóforda	218
Hatos váltófordák	220
Hetes váltófordák	222
Kilencz- és többéves váltófordák	222
Méltánylása és alkalmazása a váltórendszernek	224
Legelőváltó-fordák	225
Általános jellegzés és felosztás	225
Régibb legelőváltó-fordák	227
Újabb (javitott) legelőváltó-fordák	230
Visszapillantás a legelőváltó-fordákra	232
Takarmányfordák csoportja	233
Luczerna-fordák	233
Tulajdonképpeni luczerna-fordák	234
Luczernavetés mellékszakaszokon	237
Különálló luczerna-váltóföldek	238
Baltaczim-fordák	239
Egyéb takarmányfordák	243
Visszatekintés a takarmányfordákra	244
Ipari és kereskedelmi növényekre berendezett fordák	245
Czukorgyári fordák	245
Szeszgyári fordák	246
Egyéb ipari fordák	247
Visszatekintés az ipari fordákra	248
Forda nélküli (szabad) gazdálkodás	249
A fordák módositása tarlókövetelmények befogadása által	253
Uj vetésfordák tervezése és kivitele	253
A kulturterület mely részei vétessenek eke alá, foglaltassanak rendes fordák keretébe vagy maradjanak fordán kivül, szabad kezelés alatt?	253
Az alakitandó vetésfordák száma	255
Az alakitandó szakaszok czélszerü nagysága és alakja	255
Azonegy fordába foglalandó szakaszok száma és czélirányos sorozata	257
Azonegy fordában termesztendő növények okszerü sorrendje	257
Az egyes fordák és szakaszok összeköttetése a gazdaság üzemi központjával	260
Kimutatása a termelés körébe fogadott összes vetemények mennyisége s arányának, valamint a szükséglendő trágyának	261
Átmenet uj fordákra	262
A talajerő egyensúlyozása
A kimerülés okai	267
A talaj kimerülésének okai általában	267
A talaj terméketlensége - az ásványi alkatrészek fogyatkozása miatt	269
A talaj szegénysége vagy romlása - a szerves alkatrészek (televény) fogyatkozása miatt	271
A talaj terméketlensége - külső minőségének rossz állapota következtében	273
A kimerüés mértéke	274
A talajkimerülés (romlás) mértékének meghatározása általában	274
A talaj minőségének és művelésmódjának befolyása a kimerülés mértékére	276
A termesztett növények befolyása a talajkimerülés fokára	277
A kulturnövények osztályozása a talajerőfogyasztás szempontjából	279
A visszapótlás módja és mértéke	282
A talajerő hiányának vagy fogyasztásának pótlására szolgáló módok és eszközök	282
A talajjavítás és erőpótlás okszerű mértéke	284
Kezeléstan
A kezelő gazda tulajdonságai
A kezelő gazda fizikai tulajdonságai	289
A kezelő gazda értelmi tulajdonságai	292
A gazda erkölcsi tulajdonságai	292
A kötelesség és erkölcsi felelősség érzete	292
Munkásság	293
Rend és pontosság	294
Okos takarékosság	295
Kedélynyugalom, önuralom és vallásos érzület	296
Az egyszerű, a házias és családos élet iránti hajlam	297
A természet kedvelése	298
A kezelő gazda üzleti tulajdonságai	299
Üzleti önismeret	299
Éber figyelem	300
Higgadt megfontolás, óvatos eljárás, józan számítás, ügyes kombinálás, helyes tervezgetés	301
Hol és mikép szerezheti meg a gazda az eddig emlitett testi-lelki képességeket, üzleti erényeket és tulajdonságokat?	303
A kezelő gazda kötelességei és üzleti teendői
Felügyelet a gazdasági birtokállományra	304
Felügyelet a birtok ingatlanaira	305
Felügyeleti és kezelési teendők az üzem ingó értékei körül	307
Felügyelet a forgótőke értéktárgyaira	310
Az álló és forgó üzemtőkék nyilvántartása	311
Felügyelet az udvarbeli, tűzi és mezei rendőrségre	312
Udvari rendőrség	311
Intézkedések a tűzveszély elhárítására	313
A mezei rendőrség kezelése	315
A munka megállapitása, kiosztása és ellenőrzése - az udvarban és a mezőn	316
A munka szervezése	319
A gazd. munka fel- és kiosztása	317
A munka ellenőrzése	319
A munkaeredmény fokozása a személyes bánásmód közvetitése által	319
Az értékesitési és kereskedlemi ügyek elintézése	322
A termények hovafordítása, értékesitése, eladása	322
A gazd. üzemszükségletek megállapitása és kielégítése	324
A gazdaság kezelésmódjai
Saját vagy személyes kezelés	327
Tiszti kezelés	328
A kezelő tiszt állása és dijazása	329
A gazdatiszti kezelés szervezése nagyobb birtoktesteknél	331
A bérlői kezelés	332
A bérlő személyes minősitvénye	333
A bérlő anyagi tehetsége	334
A bérletek különböző nemei	335
Ideiglenes bérletek	335
Örökbérlet	337
A bértartam	338
A bérszerződésekről	340
A bérlet tárgya	340
A bérlet átvétele	341
A bérdíj meghatározása	342
Biztosíték (Cautio)	342
Elengedések, biztosítások	343
Átszolgáltatások	343
A gazdasági üzlet módját meghatározó rendszabályok	344
Gazdasági épületek fentartása	346
A bérlet felosztása	347
Albérlet	347
A bérszerződés szerkesztése	347
A bérbeadás módja	347
A társulás elve - alkalmazásban a gazdasági üzletre és a birtokok kezelésére	348
A birtokszerzési módok	350
Vétel utján	350
Uj gazdaságok megalapitása által	353

Témakörök

Sporzon Pál

Sporzon Pál műveinek az Antikvarium.hu-n kapható vagy előjegyezhető listáját itt tekintheti meg: Sporzon Pál könyvek, művek

Megvásárolható példányok

Nincs megvásárolható példány
A könyv összes megrendelhető példánya elfogyott. Ha kívánja, előjegyezheti a könyvet, és amint a könyv egy újabb példánya elérhető lesz, értesítjük.

Előjegyzem